* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
109.72 MB | |
2012-11-13 08:48:21 | |
Nyilvános 1022 | 5534 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.61 MB) | Zala 1911. 123-145. szám június Zala - Politikai napilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Megjelenik mimlii hi^M*"^ i ■ ^ f^H HAGY KANIZSA TELEFON-SZÁM 7&. aflwnilM AIMI IgfUn IJB K tff US « N«sj»é«— . Mip.<fcr. <11 . 7-f» g , , Ww> ®r"~ 0 Effefan K— i, Ette tmm Hr- . __L. Iflf V "" *-! 11 ' ■ - - - ----- - 'SSáéi UUmMl -Kár OTmmMmmm. nUri k "ttV. hl Vl"1 ' H_____ Biawffií— POLITHTAI NAPILAP. ^ ALA Ept. ui« ám f tOér. CXXVIBL évi 123. ezáfC Nagykanizsa, csütörtök 1911. junius 1. Zala Hírlapkiadó és Nyomda Rt Szégyen a gyermek. Nagykanizsa, május 31. Az csak egy kicsiny zalamegyei alunak a nagy szenzációja, hogy Tóth Farkasné alsószenterzsébeti uszony csendörkézre került mag-tatelhajtás, vagy gyermekgyllkos-sig miatt Parasztasszony, ki efféle bűnben találtatik, mindennapos je-leaség; legfeljebb Alsószenterzsébeten forralja fel kissé a levegőt iz, hogy a falu legmódosabb, legtehetősebb fiatalasszonyát kisérték d a csendűrök. Szenterzsébeten mindenesetre hatással lesz Tóth Firkasné szomorú esete és magzatelhajtás, vagy pláne gyermekgyilkosság ott nagy időig nem fog előfordulni. A szenterzsébetiekhez közel áll a riasztó példa; külön-fen is jámbor, törvénytiszteifi nép tz, okul a Tóthné esetén és nem vetemedik az ö bűnére. A szenterzsébeti asszonyok egészen más nódjához fognak folyamodni an-nk, hogy as egyen felülvaló gyermek ne szülessen meg; olyan módjához, melyet büntetni nem lehet De a gyermek, amelyik ronthatná az „egyke* osztályos örökségét, nem fog megszületni ezután sem. Tóth Farkasnét sajnálni kell. ö talajdonképpen ép oly áldozata a falubeli társadalmi előítéleteknek, Hint vagyunk mi, kik a mi fejlettebb társadalmunk nem egy batga előítéletének kénytelen-kellétlen be-Mdolnnk; Tóthné legnagyobb bűne az, hogy ezekiiek az előítéleteknek tovább eltentátlt, mint mások, to< vább ragaszkodott a jövő ködében bontakozó gyermekábrázathoz, mint mások és ezért a diszkrétebben kezelhető magzatelhajtás .helyett gyermeket gyilkolt. Nagy az ő bűne,- de ha a tételes törvények szerint nagyobb lí, az erkölcsi megítélés szemüvegén át nem nagyobb, mtnt más száz szenterzsébeti és máshozá való asszonyoké, kik szerencsésen elkerülik a gyermekáldást i a csendörséget. Ezt az asz-szonyt, a vallomása szerint, nem a maga bűnöző ösztöne, hanem a primitív összetételű falusi társadalom előítélete kergette a bűnbe, mert Szenterzsébeten és még sok zalai faluban halálos szégyen az < gyermek, kl egyen felül van. Szépen pedig skkof Is ha a falu legmódosabb asztalánál fogyasztaná * kenyerM, ott, hol jutna ötnek Is, halnak is. No, de hál éppen e lalu legtehetősebb aeenonyi nem i'ii' tl kl wiiUt 1. Ingyennek) á gyalázatnak. Nevezetes dolog, hogy még az isten hátamögötti zalai községben is mily közeli Ismerőseink a társadalom erkölcsi rendjének a törvényei: Szenterzsébeten is előbb gyakorlat, aztán virtus lesz a gazdasági szükségességből. Az egykézésre bizonyára a nagy nincstelenség, a sorvasztó földnélküliség hgjtotta rá a zalai népet is; ebből a szükftgességből kritikátlan gyakorlat, majd társadalmi kötelezettség, erény lett, mellnek ellene, szegülnie annak sem szabad, kire pedig azok az indító okok, melyekből ez a kötelesség kisarjadt, nem vonatkozható. A gyermekpusztitó Szenterzsébet és a magzatgyilkos Tóth Farkasné de sok ezer esetben található meg a megye minden részén, ott Is, honnan az alispáni évnegyedes jelentét soha sem számol-íiat'be bűntényről. - Az egykézés ma már a legmélyebbre bocsáj-totta szigonyát a nép lelkébe): erény, kötelezettség, tradíció lett. Ét ezen a sokféle csodaszer akkor sem használ, ha a somogyi Széchényi gróftól erednek is; itt íz ösokot kelt megszüntetni: a szegénységet, a földtelenséget Kell ? Kemény szó ez. Súlyos s... |