* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 93.85 MB | |
| 2014-07-17 15:34:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  1593 | 4830 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.33 MB) | Zala 1949. 1-25. szám január Zala III. A nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja. 1945. okt. 2: Demokratikus politikai napilap, 1950. okt. 22: Az M[agyar] D[olgozók] P[ártja] Zalamegyei Pártbizottságának napilapja, 1956. jan. 1: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. Nagykanizsa, [1950. okt. 22: Zalaegerszeg.] 1945. ápr. 7. - 1956. okt. 28. Megj. hetenként hatszor. Szerk. Soltész Imre, 1945. ápr. 20: Bencze Jenő, 1949. jan. 4: Szántó Jenő, 1953. okt. 16: Vasvári Ferenc, [1954. aug. 10]: Benkő Károly, 1955. júl. 7: szerk. biz. Kiadó: [1956. jan. 1]: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács. Nyomda: [1956. jan. 1]: Zala megyei. - 2 rétnagyság (50 cm magasságig) A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Kellemes ujesztendöt klvén minden Elvtársnak és Zala megye minden dolgozójának /. a Magyar Dolgozók Pártja Zalumegt ei fílzotts.ga A Magyar Dolgozók Pártja nagykanizsai városi párttitkársága boldog újévet kiván az elvtársaknak s Nagykanizsa dolgozóinak. Ezúton mondunk köszönetet arra a sok újévi üdvözletre, amelyet Pártunk kapott társadalmi egyesületektől és számtalan pártonkiviiliektől. Boldog ujesztendöt. % Nagykanizsai Városi Pártbizottság. £4- évfolyam i. •■.. kiiii—«—— Ní^tIíwii«», i§4S. jauu&r 1. szombat A<m M «MA* Méltó örökösök irta: SZÁNTÓ JKSÖ Bgy érvvel ezelótt, a centenáris év kü-szftbM, a magyar nép vezet6i Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőhelyen megfogadták, •o<fy a magyar -»épi demokrácia az 1948 évben továbbfejleszti S 1848 Ka^yomá-«v*. A Hortihy-rendszer bünÖ6 vewátlöi a magyar nép előtt \'évtizedeken át me^-baniísitottáík Kossuth, Petőfi éts Táncsics «zerepÖ\'j. A dolgozó nép szivéből a/.ónban nem VHötett kioltani a sza-hadaAg szeretetét & vele együtt Petőrele szeretetét sem. De lehetett Kossuthot lehor&asztott tövei áülitani a ¿xcAor talapzatára, mintegy emlékeztetőül: lássátok, ez a szabadsághősök sorsa! S tehetett Petőfiből idillikus szerelmi dalnokot faragni, elhallgatva egé*z forradalmi énjét. A nép azonban nem iskolaíkötnyvből tamilt, hanem munkában gömyedve-verej iékezve és ezért \' őrizte kiolthatatlanul Kossuth , .apánk" tanításait. Az eliervforradelom félt Kos-sti&tád — ez volt a ,.hagyománytisztelete-" És az, hogy nem 1848-a.t, hanem 1849-et-. ünarejpelte, nem a forradalom, hanea» az ellenforradalom hagyományait tisztelte, nem a hősöket, hanem a Win-daschgrfctcaket ás Hám Jánosokat. Most, 1948-49 évfordulójáról az é!-zvati érre visszapillantva megállapíthatjuk: jód sáfárkodtunk a nagy szabadság-Harc öröboé^éval. A ma követelménve^-aök szellemében járunk a haladás, a tzociaozmus utján. A történelem feljegyzi, faofy 1848 — egyebek kőzött — azért is eEbukott, mert nem volt képes egj&étfx kovácsolni a népet. 1948-ban a nrni tiám»ada)lom vezető osztálya, a munkásosztály szervezetileg, politikailag és ideológiailag egységes. 1848 elmulasztotta a földosztást és a parasztokat nem hícfta a forradalom ügyének megnyerni. Ma a földhőzjufltatott parasztság a többi dolgee* paraszttal éppen 1948-ban.hozta létre egységes, nagy szervezetét, mely szoros sző vertséében a vezef.ő munkásosztállyal a ixatialom birtokosa. 1S48-W ellenségek vették| körül or-szágtniCcM s ehhez járult még az ckyyo-«10* nemzetiségek forrongása. Ma más a keJyret. OrsaiűJunkjban a Jenini-sz!/á!lim oemzeHségi po titka érvényesül. Keleti Aromatédunk nem I. Miklós cár és Pas-kievics tábornok Oroszországa, hanem a Sztálin vezetí\'Je szociailiála Szovjet-<m*6, minden nép szabadságának és bé-kéjéak legbiztosabb bástyája. 1948-ban ev+tl a szomszéddal kötöttünk barátsági- és kak»önös Regálynyujtlásö \'egyez-aíény^. Hasonló szerződést kötöttünk iöbfei barátunkkal is és bizonyos, hogy ugya... |
