* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
115.2 MB | |
2013-01-15 14:47:16 | |
Nyilvános 1525 | 5362 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.46 MB) | Zala 1914. 074-098. szám április Zala - Politikai napilap 41. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ru. Nafykanlasa, 101-4. áprIHa I. *rt é* 74 tám NAGYKANIZSA. POLITIKAI NAPILAP. Éilytw Iwiém teX.: Fili Jp tJO hm. ».,... a- . fmui iiIIMIIIiiii Mn ..... 1AÖ Vg. raMM. , . .,„ *,.« Ifim ém M. Efjrti szám 6 fUIér M i,-,^ báB Hmihtiink és mngfa 1 HQtMk min UtUzwti wti fi Mw. 1 f\'^^í k&»«ő^^viTit\'u Ví^L Egy illetékes ítélet. Nagykanizsa, aártÍM 31. Egymásután mondják ki a törvény* totoJRov, trogy Peatv áraegyénefc- 4* u EMKE-nek a nemzetiségi kérdésben tittiflidött tiltakozó átiratai fölött napirendre térneV. Komoly megfontolással nem is lehet ez máskép. Sohase volt jogosultsága az olyan zárkózott, me-ev ¿lefoglalásnak, hogy a román anyanyelvű éllampötgirokkat egyáltalán méf csak szóba állani sem szaba d, még ke* v<sW velük megegyezésre jutni. Ez a kölcsönös megértésnek minden útját eltorlaszoló ddeg visszautasítás ellenkelik a történelmi ^(agyaromág ezer eMtendfls politikájával, melynek szent István óta Kossuth Lajosig, meg Deák ffrendg éppen az volt az egyik alap-vetA elve, hogy a nem magyar ijlnr honpo\'gárokkal mindenha testvérles egyetértésben kell élnünk — ha Uhet. Ennek a tehetőségnek útját ^egyengette ! épprn Tisza azzal, hogy meghallgatta I • roTián nemzrtfcévi pá«1 verető frrfialt I és az ő pontbzatokba foglalt kívánalmaikra adott válaszában szigorúan kör* vonalazta azon lehetőségek határait, melyeken bélit: a békés megegyezés remélhető és ha még ma nem is, előbb-utóbb elkövetkezik. Hogy Tisza ebben a, komoly ét nghéi kérdésben is mectalálta a helye« utat, annak legékesebben szóló blzo-nyitéka az a határozat, mplyrt Kolozs-megye törvényhatóságának közgyűlése" legutóbb hozott és amelyben ennekata románnal /egyesen magyar lakosságú vármegyének, közönsége K Ikes örömmel üdvözli a miniszterelnököt a nemzetiségi béke érdekében folytatott tárgyalásaiért, melyeket az ország belbékéje szempontjából előnyösöknek tart és azért kéri a miniszterelnököt, hogy a ■»»gkirrrl tt titnn trwóhh frgfcdjon. Ez a határozat már csak azért is értékes, mert az erre vonatkozó javaslatot az állandó választmánynak egyik olyan tagja tett meg, aki maga is a román nemzetiségi párthoz tartozik, de még inkább értékes különösen azért, mert a komoly kérdésben valóban az arra legilletékesebb fórumok egyike, Erdély vezető vármegyéje mondotta ki verdiktjét: vájjon helyet volt-e Tisza akciója vagy sem? B kérdésnek megítélésére és eldörtésére \'Kolozsmegye törvényhatósága valóban Illetékesebb, mint Pestmegye. K<ilozs ott van a nemzetiségi tengerben, tehát napró!* napra érzi a román-kérdés minden veszedelmét és legjobban tudja annak orvosszerett, IIHff P<*lme»ye az ország szivében színmagyar .népével távol állván a nemzetiségi határvonalaktól, a kérdés mérlegelésénél elfogult lehet. Végtére is a régi népszólás szerint mindenki maga tudja legjobban, hogy hol szorít a csizma. Igen, de mondhat* hatják tokán, az EMKE Is a pestmegye! vei azonos határozatot hozott Való Igaz, csakhogy akkor még az EMKE választmányának tagjai, akik különben sem képezik az egész EMKÉT, nem ismerték a ma már nynvanüsságTa"Tartott aktákat és befolyásoló hatása alatt állottak annak a riasztó híresztelésnek, hogy Tisza a magvarság kárára köt paktumot a románokkal. Ma már azt hiszszük az EMKE is, főképpen pedig annak közgyűlése egészen másképpen határozna. Mi Kolozsmegyét ebben a kérdésben illetékes bírónak ¡«merjük el. lyujwy Gábor: Jeruzsálem II. Muh levelemben leírtam az első két nap tapasztalatait A harmadik nap 18-in korán reggd keltünk, mért kocsin átmentünk JericHőba, mely Jeruzsálemtől délkeletre mintegy 27—30 Uwéler távolságra fekszik. Szánd ¿kosán irtam két számot a tá... |