* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
123.35 MB | |
2012-11-27 13:35:43 | |
Nyilvános 1151 | 6104 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.82 MB) | Zala 1912. 173-197. szám augusztus Zala - Politikai napilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XXXIX. évfolyam. * Nagykanizsa, 1912. augusztus 1. aMrttt. _173. wám. ndranta AIAKI lhl|kM Milii Egy Wtt. ...... IJO km. FmjuKM . .. . ISO r Féléyre v, ..... Ti- . Egén ívre . ... . , 14.— . Poatal ■IMilml: Ejy h«r. .....\'1J0 laif, Negyedévre • . . J • 4.50 M Félívre . ...... . Efái Mii . . . . . 18.— . Egyes wáw 6 fillér* Eljegyzési ét e*ketcxi írtetüittk ■dija o InftM. ICács&actayiviMtáé 6 Hím—, Surkesxtfaéf ú kiadóhivata t NAGYKANIZSA^ KmIW»|II«« 1 Telefon-izám: 78. egy mellékállomással. Hirdetéseket és nyih-teret dijttbUut szerint vesx tel ! a kiadóhivatal. kMitiírnk. báli Idmtttatúolc és magáijkaxleméiiyek soronkint 30 f. jLAmplSi POLITIKAI I^APILA^t^ A kanizsai rendőrség államosítása. Nagykanizsa, juliut 31. őrségeket? Nem mai keletű e kérdés, amelynek tanulmányozására a belügyminiszter Pekdry Ferenc miniszteri tanácsost kfildte ki^ aki most sorra járja a vidéki rendőrséget s aki ez útjában legközelebb Kanfzsára is etjön/hogy tapasztalatokat szerezzen arról, mennyire vihető keresztül ez a föladat. Nagykanizsának nem ielel meg teljesen a mai rendőrségi szervezet Ez bizonyos és hozzátehetjük — éppen azért kellene államosítani. Hogy a rendőrség nem felel megr ennej^nem a vezetők és a tagok az okai. Hanem az, hogy némely tekintetben milyen elmaradt viszonyok jellemzik az egész ügyet Például, hogy harmincöt rendőr vigyáz huszonhétezer ember közbiztonságára. Ez olyan faktum, hogy megbénit minden egyebet A rendőrök mindent csinálnak sokszor, kivéve a rend őrizését. Még kézbesítenek is. Még pihenő napokhoz se jutnak. Még a bejelenti hivatal helyett is ők izzadnak. Annyi a hiba, a baj, hogy mind elsorolni se lehet. Különben mindenről információt szerez Pekáry Ferenc. Ha a közigazgatás államosításának :önyvtárakra menő irodalma van, érről a részlet-államositásról is iveket lehetne megtölteni. Itt a föntiek mellé csak néhány érvet mondunk el a kérdés aktualitása alkalmából. A vidéki rendőrséget azért is államosítani kell, hogy teljesen független legyen azoktól, akikkel hivatása közben összeütközésbe kerülhet Lehet-e a rend* őrbiztos, fogalmazó, .\'vagy alkapitány teljesen erélyes és tárgyilagos, például egy olyan ügyben, amely egy városatyát, vagy annak közelállóját érinti, — amikor ennek a városatyának szavazatától függ az ő előmf"tele? Hiszen egyes városokban máris panaszok hallatszanak, hogy az ügyvéd-városatyák ez utóbbi minőségüket túlságosán kl-használják a rendőrség hatásköréhez tartozó ügyek megszerzésére. Ezt pedig az inkompatibilitás nem szünteti meg, csak a rendőrség teljes függetlenítése. Az Is az államositás mellett szól, hogy igy az egész vidéki rendőrség egy testet formálván, abban sokkal főbb terve és reménye van meg* az előmenetelnek és így ez a pálya a tehetséges, képzett elemeket sokkal jobban magához fogja vonni, mint eddig. A nyomozó szolgálatot pedig különösen tökéletesebbé teszi, nogy~az egyes vi* déki rendőrségek nem különálló szervek lesznek, amelyeknél szinte kollegiális szívességtől függ, mekkora ügyszeretettel teljesitik egymás - megkeresését, hanem katonai fegyelemmel ^torigozó, egységes intézményhez fognak tartozni. Az ellenérvek, amelyeket általában az államositás elten szoktak fölhozni, a rendőrség államosítása ellen alig szólhatnak. Hogy az államositás a kormányhatalmat növelné és hogy ez azt „nemzetellenes" célokra használhatná föL A rendőrség különböző politikai időket élt át és a hivatása mindig egy maradt: rendet, biztonságot teremteni Akár hatvanhetes volt a többség, akárkoaliciós. A rendőrségek nem állhattak semtnö politika sz... |