* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 110.36 MB | |
| 2013-01-07 15:02:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  1306 | 8086 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.53 MB) | Zala 1913. 001-025. szám január Zala - Politikai napilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: •n A .hiko* lifTaT •; » jnhi NAGYKANIZSA, EfV kim . . \'¿Xfctisriltt km £gé« éVT* . k . . . . Kár»......1.50 k«r, ¡¡?.; évre t.• , iíy Egrye« szám 6 fillér. (Tekfonmám t 78, () *ty mcliiki!U>mÍMel. Hirdetéseket és nyílt-teret díjtáblázat szerint vesz fel a kiadóhivatal. POLITIKAI NAPILAP Mulatságok, báli kimutatások és magán közlemények soronként 50 ftjlér. FJjcgyré«i és esketési értesítések dija 5 korona. Köszönetnyilvánítás 6 korona. saemben ax indokolás kimutatja, begy a lakát-eenzusnak falun nincs gyakorlati Jelentősége, a városokban és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb lakáseen-zus ia a választójogra megérett elemek nagy tömegét xárná ki. f Az ipari munkásság a reformba«. A törvényjavaslat egyik Jólörekvése az, hogy mldé| ^öbb jpgeim felállításával, minél töi£ ktihi %Hérá»ával nyisson utal az ipari munkásokig a válaszlói joghoz; bogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvény esüléshex Juthasson, 4 Amíg másoktól, tehát az Összes mezőgazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola tcljss elvégzését kívánja meg: ax ipari munkásoknál vagylagosan megslégsiik az ipari tanonciskolával is, amelynek elvégzését az iparosJanoneokra nézve már az 1884. évi ipar-törvény kötelezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog a választói jogra az államilag szervezatt különböző iparsiaktanfolyamok elvégzése, min« den előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül ia. \' Különböző elmek alapján az ipari munkásság szakképzett réaze a maga egészében jut választói joghoz, de azon felDl egyszerre politikai jogokhoz jut a többi jogcímen egyáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme — mondhatjuk — a választói korban lévő ipari munkátoknak olyan tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. A szolgálat állandósága. Ha az értelmi cenzus alapjára helyezkedünk és az egyszerű írni-olvasni tudást a munkásoknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá sem a hosszabb tartamú domisilium, sem a betegsegélyző pénztári kötelék, sem a munkabérminimum nem szolgálhat korrektívum gyanánt: akkor a munkásosztálynak iskolát aem végzett, tehát az értelmiség legalsó lépcsőjén álló rétegével szemben nem kínálkozik más korrektivum, mint a szolgálat állandósága. A szolgálati viszonynak a termelés különböző ágaiban, különisen a gyáripar egyes nemeinél való különbözősége viszont arra utal, hogy megfelelően tekintetbe vegyük az eltérő viszonyokat, ami a javaslatban natg is történt. Hegy az állandó szolgálati idő mérsékelt (két éves) tartamának feltétele a aem szakképzett, hanem csupán Írni-olvasni tudó ipari munkásokkal szemben mennyire nem túlzott követelmény, annak megvilágítására szelgál az az adat, hogy a javaslat alap|áa ax Iparforgalmi munkásosztály köréből 255,502 e,yén lesx választó. A választójog a képviselőházban. Saját tudóalté»k taiafonJtlaaUM. Magyarorsiág állami és politikai fejlődésének korszakos eseménye játszódott le ma a képviselőházban. Lukda László miniszterelnök általános figyelem közt ma nyújtotta be a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat ismertetése. A magyar választói jogrendszer mélyre*! bató reformálását általánosan ismert okok (t-asik elkerülhetetlenné. Válaszlói jogunk egész-ben véve ma is az 1848. évben lefektetett alapokon nyugszik, mert ai 1874. évi válásától törvényünk lényegileg megtartotta azt a vagyoni és értelmi cerzuit, amelyet ai 1848. évi törvényhozás megállapított. A parlamenti reform acükségét ennek a nagyon is elavult választói Jognak szükkörü és igass... |
