* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.22 MB | |
| 2012-08-22 09:55:47 | |
 | |||||||
Nyilvános  1226 | 5103 | Rövid leírás | Teljes leírás (641.31 KB) | Zala 1919. 199-223. szám szeptember Zala - politikai napilap 46. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: am. *»«oii«*» CMBilWi toíiiWliWI: NAGYKANIZSA, Suglr-ut 4. Zala Nyomdavállalat l\'4-ut 5. íz. Megjelenik hí IIS kivét, lí- vel mindennap korareggel "*gyk»ni*.a, ISiS. Szeptamber 2. Kedd. 9i:rkc>i<0>(sl " fcl«WMv,M.W f.l.fon V«. Nvorod.il l.l.lon 117. "»»"H i POLITIKAI NAPILAP. ..... 199. .»<i Előfizetést árak: viilékre postai szétküldéssel egy hóra 25 kor. Egyet szára Uras I korona. FAnerkeazta: Tóra ZOLTÁN Főmunkatárs ét taptulajdonos: | Hlrdelí.ek.t, nyllt-ltrel í, ma*«» köilomf hyeket dljtiabái ncrlnt veji lel a kiadóhivatal. Nyugatmagyarország. Az az agitáció, amelyet Ausztriának a sóját államuk békés fejlődésével s az\' egymísu utaltság magyar viszonylataival nem törődő osztrák politikusok vejeitok -he. ..üyugatj...v.árniegyéiűkben,.itt-ott viszhangot váltott ki a közöttünk élő német testvérek soraiban. A felületes ítélkezés, az ábrándokért szaladó elhamarkodott állásfoglalás ez, mely kétélű kardként megsebzi a sujtót és a sújtottat. Messzire nyúltak már e lelketlen agitáció gyökerei, mikor a nyilvánosság tudomást szerzett « lappangó tűzről s meglehette a maga intézkedéseit, melyeknek a felvilágosítás eszközeivel oda kell hatniok, hogy német ajkú testvéreink be ne tévedjenek a szines csábítás hínárjába™ T........ Ebben a- mutikábín a -magyar térhadalomra nagy feladat vár. Minden községben, ahol magyarok és németek laknak együtt, magyarságunk használja ki a kínálkozó alkalmat s a személyes érintkezés, baráti összeköttetés, az üzleti kapcsolat stb. legcélravezetőbb eszközeivel győzze meg német testvéreinket a mai állam-keretben való megmaradás szükségéről. De, meg kell őit tenniök a társadalmi egyesületek együttes vagy külön-külön megindítandó agitácíójának bevonásával is. Magyar egyasületeínk —\' ely gyorsan,\'«mim csak lehet — kötelezzék tagjaikat, hogy a társadalmi „ érintkezés propagandájával világosítsák\' lel német testvéreinkot az elszakadás egyéni ís gazdasági hátrányaitól, amelyeket német testvéreink bizonyára meg is értenek a bolsevizmus veszedelmétől roskadozó Ausztria szomszédságában. Az a sok százados békés együttélés, amely mindenütt abszolut szabadságot s gazdasági, valamint vagyoni megizmosodást biztosított német testvéreinknek és e békés együttélésből eredő testvéri viszony kétségtelenné» teszi, hogy ez a teyékenyság még szilárdabb ajapo-kot épit a nyugatmagyarországí tpagyar és néniét" ajkú polgárok testvéri ét zel-meihez, amelyek egy testté forrasztották össze a kölcsönös érdekközösséget. S "t az érdekközösséget nem szabad meg-■•sonkitam, mert belepusztul ebbe az. amputált rész is. * román cenzúra az éj tolyamán ném engedélyezett telefonbeszélgetési lapunk ís" > miniszterelnökség »ajtóosztálya között. E\'ért hiányosak budapesti tudósításaink. Szent István koronáját nem tudták ellopni a kommunisták. Budapest, szeptember |. A Reggeli Hírek írja: A kommunista gyilkossághak, rablásnak, pusztításnak négy szomorú hónapja alatt\'az egész"mágyarj\'íg \' aggOTő "sÜéMtSflal gondolt az ezeréves Magyarország töiténeté-nek ősi szimbólumára: Szent István koronájára. Attól féli mindenki, hogy a bolsevista kormányzat, amely lábbal tiport minden hagyományt, ki lógja nyújtani penzsóvár kezét a szent jelvény után és valutajavitas, va^y más közgazdasági jelszó cégére alatt elrabolja a nemzetiül ezredéves kincsét. A korona azonban megvan. Kun Béla és társai vagy meri nem akarták, vagy mert nem is ferhettek hozzá, nem érintették szentségtörő kezükkel a nemzetnek ezt n nagy kincsét. A korona most Is olt van szokott helyén a budai vár-palotáben !* az ege** »liopiwuni... |
