Zala 1951 281,287,296,300sz december.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.59 MB
Keltezés:	2024-11-15 10:59:02

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	15
Megtekintések száma:	24
Leírás:	Zala 1951. 281, 287, 296, 300. szám december Zala III. A nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja. 1945. okt. 2: Demokratikus politikai napilap, 1950. okt. 22: Az M[agyar] D[olgozók] P[ártja] Zalamegyei Pártbizottságának napilapja, 1956. jan. 1: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. Nagykanizsa, [1950. okt. 22: Zalaegerszeg.] 1945. ápr. 7. - 1956. okt. 28. Megj. hetenként hatszor. Szerk. Soltész Imre, 1945. ápr. 20: Bencze Jenő, 1949. jan. 4: Szántó Jenő, 1953. okt. 16: Vasvári Ferenc, [1954. aug. 10]: Benkő Károly, 1955. júl. 7: szerk. biz. Kiadó: [1956. jan. 1]: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács. Nyomda: [1956. jan. 1]: Zala megyei. - 2 rétnagyság (50 cm magasságig) A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: VILÁG PH0LL1 ARJAI EGYESVUETEKj A Magyar Népköztársaság mlnisziertanáesanak es as MDP Központi V ezetösegeneh határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár* és bérrendezésről s a mezőgazda• sági termettek forgalmának felszabad♦ tasárót ___Ag MDP ZALAWEftYEl PABTBIZQTTSAOAÜAIÍ NAPILAPJA ''" B ■ÍMBHHMKBB Ml. évfolyam 281. szám. fira 50 fillér 1951. decemb er 2. Vasórnap Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén a jelrendszer megszüntetéséről, mezőgazdaság:! áruk szabad forgalmáról, a munka- és állami fegyelemről A WoCPj/ar Dolgozók Pártja Központi Vczdöségc november 2ú-aii ülést tartott, amelyen Rá kvsl Mátyás elvtárs az alábbi bc. .s,átnolót tartotta: L ''ÜUsitéit Központi Vezetőség! Mh.t/ beszámolómban népi rVmúkráeiánk esr>"«s> gazdasági /problémáival kivánok fogiaíkczni, elsőnek ipari ter- vünk végrehajtásának inenoté. vol. utána mezőgazdaságaink 1''c.ilődésévol ós a terméuvbe-xryüjtés kérdésivel. A közcJ-látással kapcsolatban i Km értetni fogom azokat a szempontokat, melyek alapján javasoljuk a jogyrondszer megszüntetését és a mezőgazdasági termékek szabad forgalmának bevezetését. Oy&riparQDk helyzete Gyáriparunk termelése ez év » .só 10 hónapjában 29.1 százalékkal emelkedett Bármilyen jelentős is ez az emelkedés, mégis eredeti célkitűzéseinknek csík U9.3 százaléka. Szóval felemelt évi tervünk teljesítésénél 0.7 szásalékkai el vagyunk maradva. A könnyűipar 100.9 százalékra ícíjesiteite tervet. A lemaradás a sjchéziparra. ¿z cpilőiparra» cs az élelmezési ipsrra esik. Az cn-•köllségesökken-tés tervéi Is csak részben teljesítjük cs e téren is .van lemaradás. A termelékeny .-•ég mutatói viszonylag jók a nehéz-> carban ahol a termelékenység 16.5 százalékkal emelkedett, ami ¡ervünk 100.7 százalékos teljesK lését jelenti, dc az egész gyáriparrá vonatkoztatva itt is van rgy kis lemaradás. cmit főként <.z élelmezési ipar okoz. A terv teljesítése megköveteli, hogy az «'' mkölt ségcsökkentés és a terme-lékenység fokozását is tervszerűen teljesítsük. Kél hónappal ezelőtt még a kohászaiban is jeleötö9 volt a lemaradás, de októberben a maradást behoztuk és a vaskohászul az első 10 hónapban 102.4 ^¿zalékra teljesítette tetvét. Az «.-pitőipar és az építőipari anyagok tennol élének lemaradását a novemberi jó időjárás következ. tűben — mely lehetővé tette az vpitkezések folytatását — be fogjuk hozni. Megvan minden elő ''»Itétei&^jnak. hogy a felemelt ¡orvet^oiéren is teljesítsük, eőt eulteljesit»ük. Az élelmeáíÖ ipar eddi« 04.8 .•zázaléká teljesítette az évi íeL-rmelt tervének. A lemaradásnak ■cgíőbb oka a húsipar lemaradá-vuni a hushiáqnyal függött "ssze A jó cukorrépatermés következtében a cukoripar tul fogja ¡teljesíteni tervét. Az utolsó hetekben megindult a hízott disznók, a baromfi, a szarvasmarha beadása és felvásárlása és ezzel kapcsolatban megnőtt a húsipar termelése is. E téren is megvan a lehetősége annak, hogy a lemaradás jórészét december . folyamán behozzuk. A szénbányászat első 10 hónapos felemelt tervét 94.6 százalékra teljesítette. Az elvtársak tudják hogy a széntermelés lemaradása miatt október 21-én. Tat-bányán bányá''zkonferendá1 tartoC''unk. ahol feltártuk a lemaradás okiit és rámutattunk a Kndfzabályokra amelyek a felemelt terv végrehajtását lehető vé teszik Á "hibákét a müazaki vezetés gyengeségében és a munkafegyelem lazaságában láttuk. A tanácskozás részletesen foglalkozott szénbányászatunk kérdéseivel. ezért én itt erről részletesen nem kivánok beszélni. Csak egyetlen uj tényezővel afcarók foglalkozni: ez a gépek használata szénbányákban. Kél esztendővel -ezelőtt bányáinkban úgyszólván teljesen hiányoztak a gépek. A bányász termelőeszközéi lényegében a csákány és a lapát voltak. Mi azóta hozzáláttunk bányamunka gépesítéséhez. Az elmúlt egy esztendő alat a szénbányászat több mint 300 gumi szállítószalagot, kapar ¿szalagot, rázócsuszdát. fejtő- és rése. lőgépet. szállitógépeket kapott. Azonkívül vagy 1500 villamos szénfuró gépet, pneumatikus íu rókalapácsot, pneumatikus fej- lőkalapácsot és még egy sor egyéb uj gépi berendezést. Ezek a gépek fokozatosan men-tértik a bányászt a nehéz fizi Vidd munká ól. Jövőre még több gépet kapnak a bányák. A fejlődésből viszont az követ kezik, hogy a bányásznak ed. dlgi szaktudása mellé meg kell tanulnia a gépek — és gyakran bonyolult gépek — kezelését. Ez a tanulás időt vesz igénybe és addig is. emig bányászaink elsajátítják a szakadatlanul nö vekvő mennyiségű gépek jó kezelését és kihasználását, ezeknek a gépeknek használata csek fokozatosan fogja megemelni o-széntermelést Viszont előrelátható. hogy amint az uj gépek használatát és kezeléséi a "bányákban elsajátítják, a termelés gyorsan meg fog növekedni < Egyébként közölhetem hőgy^íf* tatabányai konferencia rendszabályainak eredményeképpen a szénbányászat ebben a hónapban 80 ezer tonnával, hat százalékkal több szenet adott, mint Október ben. Reméljük, hogy ez a fejlődés decemberben folytatódik, s a bányaipar is behozza lemaradását és kitermeli a gazdaságunk számára oly fonta* ezénmennyi-séget. Tervünk reális és végrréliajtliatő Iparunk fejlődése azt mutatj. hogy felemelt tervünk reális és ellenségeink minden kétkedése és gáncsoskodás« dacára, végrehajtható. De nem szabad elfe ledkezni a 0.7 százalékos lemaradásról és arról sem, hogy decemberben hét ünnepnap van é^ csak 24 munkanap. Emiatt fokoz-nunk kell a munkatempót és er. ra kell irányt vennünk, hogy az eddigi lemaradást ne esik behoz zuk, hanem év végére tervünket tul is teljesítsük. A munkásosztályban ós a haladó értelmiségben erre meg is ven a jószándék és ez eltökéltség, amit szeretett vezérünk. Sztálin elvtárs születésnapjára telt lelkes- '' felajánlások cs az evi terv túlteljesítéséről nap-nap után befutó éa szaporodó jelentések mw-.a-nak. Ipari termelésünk jelenlegi állásta melleit egy százalék t teljesítmény több mint 600 mtwó forint értékű terményt jeleit Minden százalék tehát, amivel tervünket túlteljesítjük, az uj bányászlakások, kultúrházak, szülőotthonok. traktorok és gépek százainak és ezreinek "iétrehozá- sát teszi lehetővé. Tartsuk szem eló-''ií azt is. hogy tervünk mos- Ufező&razdasáffnnk helyzete •taná «teljesítésével és túlteljesítésével rakjuk le az alapot ahhoz, hogy jövőre, ötéves tervünk harmadik esztendejében, a dön-ő évben minden célkitűzéseket meg tudjunk vaJósitani. Eddigi eredményeiiak azt mu-•taitják, hogy pártunk II. kongresszusa helyesen határozta meg gazdasági célkitűzéseinket és helyesen tette, amikor ezeket a célkitűzéseket erőteljesen felfokozta- A II. kongresszus mutatott rá arra. hogy ipari fejlő, désünk. egész gazdasági életűnk döntő kérdése a széntermelés fokozása. a vaskohászat és a gépgyártás fej fesztéi Ezen a téren a II- kongresszuson folerad terv az 1952-es esztendőben az ideinél is eokkal nagyobb köve telményéket és feladatokat á3k elénk. Ezek a kérdése-k -tehát-továbbra is munkánk és figyelmünk középpontjában maradnak. Si-keresi megoldásuk döntő előfeltétele azonban, hogy ebben ¿z évben ipari tervünket nemcsak egészében, globálisan, dc különösen az alapanyagok termelése terén részlteiben is maradéktalanul végrehajtsuk és túlteljesítsük Ami a mezőgazdaságot Ö$- idei tennés volt t íigj-ob amit felszabadulásunk óta be''aka-ritotíunk. A S''atisatikai Hiva-tai az errevonatkozó adatokat már nyilvánosságra hozta. . Még hozzátehetem, hogy a-tervünkben megszabott őszi vetés 10 nappal ezelőtt közölt i^jsQm szétfír* 3—4 száza''ék híjaff befejezés elő''Jt áH. Gondoskodnunk, feli róla, hogy a terve'' le ''éren maradék-filanui teljesit-Hk. No. vember második felében megjöttek az esők. amelyek a vetés jó fejlődését biztosították. A mély- Ami a mezőgazdaság szocialista szektorát illeti, fejlődésünk az tdén is gyors volt Az állami gépállomás traktorainak száma 47 százalékkal nőtt és most már a vontatókkal együtt kb. 9500 darab Az állami gazdaságok szántóterü •e:o most már 864.000 hold. amiből a tulajdonképpeni állami gazdaság 772.000 hold, a ¿öbbi szakok: atásd gazdaság. Az állami gazdaságok most már - jelentékeny részben tagositva vannak. Gyors fejlesztésük lényegében befejező, dötft, rá térbe* ünk az eddig elért eredmények megszilárdítására. a- gépállomások, mint az állami gazdaságok még mindig azokban á gyermekbetegségekben szenvednek, amelvek részben gyors növekedésük velejárói: gyenge még a szervezetük, a munka megszervezése és főleg gyenge a munkafegyelem. Ezek a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszöbölésük mezőgazdaságunk továbbfejlődésének elengedhetetlen követelménye. Erőteljes növekedést mutatota az idén a 6zociali6ta ezektorban a termelószövotkezetj mozgalom is. Jelenleg 4652 termelőszövetkeze''ünk van a mezőgazdaságban- 2S6-500 család 350-000 tag. oral vesz részt benne. A rende''-kezésükre álló szántóterület 1.50S 000 hold. ecrósz szántóterű-otünknek 15.6 százaléka. A szövetkezetek és állami gazdaságok együttvéve tehát az egész szántóterület 246 százalékát, szóvá'' kte hiján, orezóírunk szántóterületének egvnesrvedét képezik-Külőnöeen gyors volt a fejlődés ennek az évnek el6ő hó-nanjaiban, amikor az olszámo''ás után kö7öFék a termel őszövet-•fözetek jftvde''meit- Akkor váljak tprm«>16s7rtvetkezpU városok ''''á Turkeve. Kísii^tó''Vi«. Mezőtúr, Karcajr és a többiek. Ezek-•^»n r hów»nnkhan mwkóWere -ődött a szövetkezeti és * terme őszövetkwsetek szántóterülete. A szocialista szektor gyorsan fejlődik kákban, de főleg a terménybe-¿a-karitásnál mutatkozott, ahol iiderüit, hogy a tcrmelőszovet-¿ezetek és szövetkezeti c6opor-ok gazdasági, ezervezeti, politikai megerőeödéee és különösen munkaiegye me nem tudott !é-oóst tartani a szőve kezetek területi növekedésével. Emiatt általában lemaradás volt tapasztalható a tavaszi ée nyári munkák e''végzésénél, de különösen a Vermós betakarításánál. Politikai Bizottságunk o -«tapasztala-, tok alapján szeptemberben, pártunk II. kongresszusa határosa^ tának mccíelelően, újra utasította pártszervezeteinket, hogy ne csak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, hanem a már meglévő termelőezővetkeee-tek és csoportok mesrezflárditá-sát ós megerőeitését tűzzék ki feladatul- Gondoskodjanak elsősorban a 6zöve<kezeti vezetés megjavításáról- Különösen az ezer holdnál nacvobb termelő-szövet kezdek mecszfiárditására ós megerősitésére fordítsanak fi-ervehn^t, mert e naarv gazdaság eok vezetése 6okrétü feladat, nmc''y komoly szaktudást igényel. Ezeket a naav szövetkezeti "<a7.tl8«áírokot mee kell orósite-ni a leciohb szak^mbfireVkol. ag--onómtisokkal, állattenyésztőkkel. Gondivíkodni kell ró''a, hosv vezetőik megfelelő tanfo-''vflmokm kerfllfem»k. aho'' szak. tnrtá6ukat Wleieztiicí''ik. E következetekbe kel'' kü''denl n legtöbb nrtrtmunkHfokat ée támo* «mtástJkérf, fejlődésükért fele-''őffsé ke1l tenni q tanár«oVnt As «»ok mező^aí''dftsáffi oezWlvnit T^nlőn felhívtuk «zervezpf>ink«t ''»rra. hocrv nlcndálvoz^nnflk meg toro''ianek metr minden nyn -"•S^t. vntrv kénv«rpnf a ''""ne. nn(ite7t<»n megköveteliük. hoov ''»♦eiüVet a terme7ő<«zöve4V«>retek niunVáiának. mesriovitésára. a minö«Ácr em^ftsére . fordi^fc és «»rra. hotrv ezAk a szerva mln^'' gyorsn^ban idl mfifcdő. •»ardfl«. mnaa« jövedplm«!őséflril. «ok árut termelő szövetkezetekké nőhessék ki magukat Fc?fpla«of! a rezeié« mesrfavffáaa A gyors fejlődés ámyoMala azután a mezőgazdasági mun- Termel^szdTetkezetHnk eredményei dnmasrnkért beszéljenek Politikai Bizottságunk meg van győződve róla, ho£y a legjobb agitáció cs propaganda a termelőszövetkezetek eszméje mellett, ha ezek n szőve''üezctek virágomak, ha t$rní;Jékenysésfök- jövedelmük tnessze ;^^baladja a egyéni p£> rasrtok tótdoifeyeít. Ne eak mi agitáli^nk «tosi t&r »a Síőve kez-e-♦alf ttSí t W ^es''élies a ter-tnelőszőveíS^et^. {6 eredménye magiért Mást már anegvaa annak a lehetősége, hogy az egyénileg gazdálkodó paraszt a saját tapaíz-talatából győződjék meg 3 szövetkeze ek hasznosságáról és fölényéről. Erre - fekt^iV most a fősúlyt s akkor a síg^kezetek m?>gn5ve-kedése nem -•^a^yira a mi agltá-előnk eredmény«''^Itsí. haneju sók net "és iő «untAtnnak Mellék érmékéként jelentkezik. Hogy ez a bizonyos fokig aeg. szántás szi/ntén el van maradva és megkészít, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a munkálatokat, amelyekkel a jövő évi jó termé3 egyik előfeltételei teremtjük mos, hitetlenül elvé gezzük. '' \ »áHez ott módszer helyet volt, azt bizonyítja az a tény, hogy az idén ősszel is, minden különösebb /<íi j-áció nélkül, tovább nőttek a ttr-mclöszövetkczetek. November végéig ujabb 394 csoport alakult 43.454 cMáddal. 67.497 laggsl és 237.000 hold szántófölddel. Az ui tagok Több mint egyharmada 7 holdon felüli • szántóval rendelkezett, ami azt mutatja, hogy a kő-zépparasztok egyre fokozódó mértékben lépnek be a termelőszövetkezetekbe. A belépések száma éppen az utolsó hetekben újra növekedésnek indult, aminek oka az, hogy a termelőszövetkezetek kezdik nyilvánosságra hozni idei zárszámadásaikat, és eredményeik ismertetése --• a mi várakozásainknak megfelelően — uj lökést ado t a szövetkezeti mozgalomnak. A sajtó közölte a turkevei Vörös Csillag" termelőszövetkezet eredményeit, amelyben 1.200 tag 7440 hold szántó eriileten gazdálkodik. Ez a szövetkezet is az idén nőtt hirtelen naggyá. Tagsága is, szántóterülete is a tavasszal hatszorosára nőt-. Éhből világos, hogy tagjainak zöme íiem rendelkezett semmiféle tapasztalattal a szövetkezeti munkáson. A nyár folyamán ki is derült, hogy • munkafegyelem, a mesei munkák elvégzése . terén még sok a kívánnivaló. Ennek dacára e sző vetkezet nycrsbcvctele holdankén 1.500 forintot tett ki. A jövedelemelosztásnál mindenekelőtt teljesi •ették a kötelező terménybeadást, mégpedig 110 százalókra, utána kifizet ék az államnak tartozásai, kat, felemelték a szövetkezeti alapot 2,455.000 forintra, az üzemi alap 1,954.000 forinto'' tett ki. A fennmaradó jövedelemből munka egységenként 20 forintot tudott fizetni a „Vörös Csillag", ezenkívül terményben munkaegységenként kg buza 3 kg kukorica, 81 dkg árpa és egyéb termény jut''o''t az egyes tagoknak. A legtöbbet Lévai Károly kereste, aki családjával együtt, ötödmagával 1.700 munkaegységet teljesített. Ennek meg felelően a család készpénzben 34 ezer forintot kapott, ezenkívül több mint 86 q búzát, 61.5 q kukoricát, 17 q árpát, 7 q burgonyát, 190 kg cukrot, 170 kg rozsot, megfelelő mennyiségű mákot, szalmát, hagymát és egyéb zöldséget. Az ellenség az elszámolás előtt azt híresztelte. hogy a szőve kezeti tagok csak a fejadagot kapják meg: most a zárszámadások után ez a rágalom is megdőlt. A szövetkezetek terméseredményei messze tulXialadják az egyéniekét Hozzá kell tennem, hogy * tar-ke vei „Vör&s Csillag" nem & legtöbb szövet kezet üti. Az azóta nyilvánosságra hozott zárszámadások matatják, hogy más szövetkezetek még jobb eredményt értek el. Általános jelenség, hogy a jól .''loígózó szövetkezetek terméseredményei messze túlhaladják a legjobb egyéni gazdálkodóké érmés, eredményeit. Pl. Szőregen a le<». jobb egyéni gazdák 13.8 q búzát írattak egy holdról, a szövetkezet 16.74 q-t. Rákóczifalván '' a jó egyéni parasztok 16 q őszi árpát írattak, ugyanott a „Béke" ter-'' melősrövetkezet 21 q árpát kapott. Tótkomlóson az egyéni parasztok 22 q kukoricát tör ek Ití egy holdról. Ugyanott a „Viharsarok" szövetkezet 55 q-t nyert holdanként. Hasonló különbség volt a többi terményeknél és u állattenyésztés terén is. Erf látják az egyénileg dolgozó parasztok is és cz az oka, mint már rámutattunk, hogy éppen az utolsó hetekben minden különösebb agitáció nélkül- újra megindult a tcrmclószövctkezc dc növekedése. "Rorholy gyengéje még sző vei kc. zetei.Vfcnek, hogy nem elég eróscti fejlődik az állatállományuk. Nem szorul magyarázatra, hogy erő. teljes, közös, nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak ugv gazdagodni, ahogy arra lehetőségük volna és az állattenyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, ''tto meg az egész közellátást hátráltatják. A legnagyobb nehézségeket a szőve-Jkezctokbcn _ de hozzáteheti jűk az állami gazdaságokbán,'' gépállomásokon és az ipíjrbaa is — a rossz munkafegyelem, pontosabban a munkafegyelem megfcu zulása okozta és ezért részletesebben kitérek e kérdésre. Hangoskodik, a kákán ts csomót keres ós lényegében az eUenséz szócsövévé válik-Ez iá hozzájárult ahhoz, hogy például a bányász elvtársak a lógósok, a kimaradók, a .bumli-zók* ellen olyan éleseé«rel téptek fel. amely még bennünket is meglepett. A legfontosabb fojoryeimezési eszköz —. ismételjük — annak a szeUemm-k a kialakítása, amely ''elitéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a "''érvelem megsértése, icnzolatlar elmaradás, 6e!<\jUrvirlás. szú. gyen és gyalázat. Azokkal szemben. akiknél a figyelmeztetés, a mecrirvőzé«, a feirvelYnezsrtt mun* kások példamutatása nem használ. természetesen keményebb eszközöket fogunk itrénybe venni, különösen,- mert olyanok i® akadnak közöttük, akikről fel kell téte''eznünk. hoa-y fegyelme zcfeneéirük tudatosan szocialista építésünk ellen irányul. Ezeket a rendszabályokat, mint nr-ról nap-nap után „meggyőződhe-tünk, maguk a fecrvelmezett dol gozók követelik tőlünk- A munkafegyelem Iaza^ájra je-''enleg esrvik legnn<-—-hb fékünk Minél hamarabb'' teremtünk «e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk- Az állampolgári fegyelemről A munkafegyelem kérdései A kápitahsta időkben a munkafegyelemről gondoskodott a hajcsárok egész hada.''a felügyelők, botosispánok. a csendőr, de főleg a muakanélküiség és velejárója: a dolgozó tömegek nyomora. Mindenki emlékszik még az em-bervásárók. a köpködök reménytelen tömegére, vagy azokra a munkanélküliekre, akik reggelenként a gyárak kapui eWtrt lesrfcék, hogy kapnak-e valami munkát-Elsősorban a munkanélküliség réme. a fenyegető nyomor, az éhség kény szeri tefte a fajú és város munkásait arra. hogy a tőkés számára a legnagyobb fegyelemmel, erejük megfeszítésével dolgozzanak. Ez így van ma is a kapitalista Európában, de igy van az Egyesült .államokban is, ahol a fegyverkezés fokozása miatt napo.ita tízezrével dobják utcára azoknak a békeiparoknak a munkásait amelyek elől a haditermelés elhará-¿solta a nyersanyagot. Nálunk nincs munkanélküliség. Ellenkezőleg. A termelés növekedővel párhuzamosan n6 a muiv ki»lí«re»let. Az Idón például a bérből 6s flzer-éaből élők »zárna havonta 21,000-rol növekedett«. Ez egy évre kivetítve több mint egyne-ftyod millió uj munkái ét alkal. mázott, Ebboi a azámban nincsenek benn« a középiskolákba, az egyetemekre, vagy az átképző« tanfolyamokra járók tízezrei, akiknek jelentékeny része néhány évvel ezelőtt, mint munkakereső jcletrtkezetit volna. A munkás-hiány következtében most könnyű munkát kapni. Ha valakit ma ío-gyclmezctlenség miatt eltávolito. • iwk, holnap már 10 helyen- » -munkába állhat. Még az is előfor. dul, hosy egyik vállalat a másiktól csalja c''. a munkásokat; Ez vazt eredményezi, hogy különösen Vasárnap, 11, Mo. 1 as nj onnan munkába áHófc tgjy része, akiket már nem fegyelmez a régi kapitalista kényszer • és még nem fegyelmez a szocialista öntudat, kihasználja eat a helyzetet. Nem törődik a munkával, nem dolgozza ki a munkaidőt, későn érkezik, korán hagyja abba a munkát, gyakran kimarad, nem vigyáz a gépre, nem vigyáz a termelés minőségére. Ha emiafüt felelőségre vonják, továbbáE. és másnap már uj munkahelyen folytatja eddigi fegyelmezetlenségét. Mi az utolsó hónapokban napirendre tűztük a munkafegyelem megszilárdításának kérdését» A tapasztalat azt mu''atja, hogy az eddigi rendszabályok nem hoztak'' megfelelő ered. ményt. Kiderült, hogy igazga-tőink métr wm ismerték fel ennek a kérdésnek a jelentőségét. Sokan azt hiszik, v.—ba lazán ós elnézően kezelik a fe^velme-zetleneket, akkor attól megjavul. naJk. A tapasztalat az ellenkezőjét bizonyltja, A laza, elnéző kezolés következtében romJIk a munkafegyelem- Az ellenség 1® rááll erre a vonalra. Nem egy. •zer tipa** faljuk, hoav c* a munkavezető, aki a tők/« Időbon lo''ke«n hajcaároakodott. mo«t a laztieáig óa elnézés ®zó-«ólőja* ^ Ugyanakkor art in tapasztaljuk. hogy az öntudatos, fegyelmezett munkások ogyro é''eseb. ben ée öntevékenyen lépnok fol a fegyelmezetlenek ellen. Nemcsak ««ért, mert a fegyelmezetlenség következtében ők is szén vednek, kevesebb az oredmé-nyük, kevesebb a keresetűk, ha. rrm ment megértik, hogy a munkafegyelem meclezutósa az ecréez szocialista építést, az 01-«zájr fe''viráeoTttntAftát hátráltat. 1a: Azt is tanasztalfák te Öntudatos munkásókl''.hosrv az ilyen fegyelmezetlen a saját igazolá-sftw foTjtoa eTéjpedetlee1, A munkafc--elemmel kapcsolatban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, amelynek egyik inutatójd, hogy hogyan teljesei a falu népe az adófizetés és terménybeadás kötelezettségét- Sajtónkban elég gyakran jelennek meg hirek az adót nem fizető, a terménybegyüjtést sza botáló kulákokról, vagv jómódú parasztokról, ami mutatja, hogy téren nincs minden rendben. Mi a felszabadulás után három év tartamára mentesítettünk több mint félmillió fö''dhözjVW tottal a juttatási törlesztés fizetése alól. Ezzel előscgi»etfük„ hogv a földhözjuttatottnk gazdaságilag megerősödjenek. A kővetkező esztendőkben is — hasonló okokból — nem nagyon erőltettük oz adófizetést. Ennek eredményeképpen. ezen a téren lazaság harapódzott el- Az csak természetes, hogy ebből a la-n-sátíból elsősorban a kulákok és jórnódu parasztok igyekeztek hasznot liuzni. Dc százával, fcő'' ezrével voltak olyan ujgazdák is, akik évszámra nem fize''tek ad5t, vasry nem teljesítették a terraényheadás-t. h ehhez ugy íoz^zoktak, hogv kötelezettségeik nemtelje«it«5fiét nfféle szerzett jognak tekintették- Ezek most őszinte felháborodással veszik tudomásul, hogy ennek az időnek vége és nekik is a közteherviselés elvének inegfelo''ően teljesVeniők kell kötelességeiket. Egyetlen ilyen példát fogok idézni. Bessenyesi Ferenc, a Somogy mecyeű Göl''e községben 9 hold juttatott földön gazdálkodik. Évek óta nem fizetett adót és ezért hátraléka 2700 forintra, növekedett. Rendkívül méltatlankodott, amikor a fi-etést szorgalmazni kezdték, amig ki nem derült, hogy ebben az évben 18-000 forintért házat vett, meg 4000 forintos lovat. 3000 forintos t?henet vásárit- Hozzátehetem, hogy még a helyi tanácsban is volt olyan vélemény: .akinek ennyi a kiadása, hát annak bizony nem jut adófizetésre. Az ilyen tipus és az a vélemény, amely az állammal szemben fennálló kötelezettséget csak olyan mellékesnek,'' másodrendűnek tekhhtt, előcrcré elterjedt El-terjedóeéher, amint mondottam, mi magunk is hozzájárultunk-Emiatt most. amikor népi de. mokráciánk megszilárdulásának és konszolidá''ásának velejárójaként ezen a téren is rendet csinálunk, egyesek dohognak és morognak- Dc azt is hozzátehetem. hogy helyesli ezt a rendcsinálást a parasztság túlnyomd többaóge, amely megértően, lojálisán teljesíti, sőt tnlte Jesiti államával szemben fennálló kö-telw.ettséaeit. Ezt legjobban meomutatjók a termónybeadá« »zárnád. Az IMI. Jvnh* 1-től eltelt ö« hónnp fo''ymán Bibon«nemflek ben egy millió mázával több voFt nz állami begyűjtés mint oz elmúlt frwzdaíáiri év 13 hónapjá ban, A buaibsirí''ÜJlé» <ddlg V> •zAtalékkal. az árpa, í»b. 80 »tzá- lékkai nagyobb, mint trvslv ilyenkor. <á> kukorica több min1 kétszerese a tavaly begyűjtőt t-nek. a napraforgó 50 százalékkal több és igy tovább. Még beszédesebbek ezek a számok ha ■tudluk hogv az egyé-nijeg gazdálkodók közű] szá'' «wfcMíékon felül teljeritetfe. ty adá''i tervét 485.000 éa köztük 200 wáTnIék lelett telleí^cftt az?z kötelezettségének több mint két-azere»ét - «zolgáltctta be 128 000 gaada Termé^etesen még Jobbak • n tÜRRw aodiutv.ali mert ott .a 350.000 főnyi tsgság öntuda^o^bb és ennek megfele Iően jobb-..n teljesili kötelességét. A nagybörzsöny! „Kos''uth"-tszcs 1381 százalékra te! je?i lette beadárát. a hajdusámíoni-„Dózsa" 1.100.5 százalékot ért eL c felsö-szentlvám „Vörös Csillag" 1089 százalékot, a kuncsorbsi »Vörös Október" és a - kápolnásnyékl „Petőfi"^ szövetkezet kilencszeresen teljesítette tul beadási kö-telezetitségét és ezt a listát még hosszan lehetne igy folytatni. Ezek a számok beszédes tanúi ennak. hogy a falu dolgozó népe háláját és köszönetét-—kötelessé gélnek jó teljesítésével fójo. le a népi demokrácia államával szem- ben Így viszonozza mim imi* a falu a felszab dúlás évről-évre fokozódó mér éj kapott. Ebben az esztend t.672.000.000 forintot ruháztui '' mezőgazdaságba. Több mint traktort. 1250 kévekötő-órai pet 850 ciéplőgépet. 850 k rakót. í)90 fogatos fűkaszát { egyéb gépek ezreit juHaltu falunak hogy megkönnyhsü. mező^ zdasági munkál. . 3 kat. holdon létesítettünk ön müveket, 2,600.000 q mű rá kapott o falu. Tovább épült bekötőutak. Az idén 170 fal 75 termelőszövetkezet kapott lefont. 216 község Jó ivóvize orvosi rendelők, mentőállom gyógyszertárak. szülöottht bölcsődék százai jö''4ek ] 1951—52-ben 1400 falusi ku otthon több min1 kétezer könyvtár létesül. • 935 hc nyílik meg keskenymozi. E: másr« épültek nz általános Iák. Kczéplíkólák nyíltak olyan, ezelőtt - elhanyagolt h ken. mint Sárvár, Kisbér. T füred. Fejérgyarmat. Nyirfc Sárbogárd. Mezőtúr; Török« miklós stb. A dolgozó par ság örömmel és hálával 1 hogy a munkás-p:TOsz.t szövi nem marad papíron hogy 1 mekei egyre fokozódó ?zá-r jutnak be u középiskolákba, egyetemekre, a hadseregbe, államvezetés minden poszijár Ax életszínvonal további emelkedés / lekötött árakat, kifogásoltál réps minőségét, mindenféle c levonásokat eszközöltek és a: megtették, hogy holdunkén'' mázsánál többet non vetlek g ci/dáktól, lSrzel szemben például az nálunk eddig a cukorgyárak millió q cukorrépával többet ''ek út a termelőktől, mint la Egyedül a cukorrépából cz é 400 millió forinttal több a te lök fővodelme. mint tavaly. És sonló-tényeket ■ sókat lehetne sorolni. A parasztság ezt m nyolja és megelégedésének c kifejezője 1 terménybegyüitó az a eikere. amelyet ismertet Ez a dolgozó parasztság ös^ze-hasonlitja népi demokráciánk gaz-daságpolitikáját a réjfi kapitalis a világéval, amikor a jó termés néha nagyobb csapás volt számára, mint a ross^ meri jó aratás csc-tén, a termények árai nagyobb mértékben erftek. mint a termés növekedése. Emlékszünk még a harmincas évekre, amikor egyik jó termés a másikat követte, de a bura métermársáját hat-bét pengővel vesztegették és a parasztság nyomora, eladósodása a jó termés dacára ugrásszerűen megnőtt. A cukorrépatermelők például emlékeznek rá, hogy a jó termés ese. tén a cukorgyárak mindenféle módon lefelé nyom''ák a szerződésben A jegryrendszer megszüntetéséről IL Gazdasági eredméöyelnk^d. a jő terméssel éa a termésbegyüjtés söcerével kapcsolatban felmt-rült a kérdés: nincs-e itt az ideje, hogy megszüntessük a jegy rendszert és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgalmát, a mi véleményünk az, hogy megvannak a jegyreadszer megszüntetésére a lehetőségek és ennek a rendszabálynak ¿jött az ideje (Percekig tartó nagy taps.) Amikor mi az elmúlt években fokozatosan megszüntettük az élelmiszer, és egjéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyesei gazdaságunk erősödésének és sikerének tekintett, araikor az idén fokozatosan újra életbelépte ttük különböző élelmiszerekre és árucikkekre a jegyeké''., min-dotiíri érezte, hogy ebben van bizonyos visszavonulás, visszavonu. lás az ellenség nyomása miat>t. A regyjend-jzer bevezetésére minket az idón főleg a kővetkező dkok kényszeriteWek." Évek óta gyenge volt a takarmánytermés és különösen rossz volt az elmúl.t évben. Hossz volt a cukórrépatermés i3. Emiatt a parasztság levágta disz-nőtőrz^llomápvánik egyharma-dát éí a szarvasmarhának 15—20 százalökát, a rosta takarmány-tx?rméíi u baromfit is megtizedelte. Mindez bus- ót zsirhiányhoa vezetett, ami viazom fokozta a keresletet kenyérben, cukorban. A maga húsár 09 az olcsó ke.nvérár a tél és a tavasz folyamán lehetővé tette, hogy az állattartók, fuvarosok, disznóhizlalók felvásárolják a szabad kenyeret és takarmány helyett ezt etessék. Más gazdák kenvérgabonafejadagjukat e''e''-tiék fel az állatokkal és k<s nvérszükségle ükel 0 péknél vá-•árol''ák. tehát lényegéb.-n vissza vették az államtői a beszolgáltatott gabonát. Súlyosbította ezt a helyzetet az elletiség tudatos akciója. amelv kőzellátásunk meggyengítése és tartalékaink kimeri-tév oftjáből tnáxtom* ráv«tot«a magát a cukor, zsír, a liszt f< sárlására. Es e3en ugy véde tünk, hogy bevezettük a cu és ldsztjeg>-et. majd a zsirje és végül a kenyérjegye: is. Most. amikor felmerült á gyek megszüntetésének kére megállapítottuk, hogy közeli tási nehézségeinkkel kapcsolat mélyebb, eddig fel nem vi problémák jelentkeznek. Miben ¿Ilnak ezek a pre mák? A ml közellátási rendszer lén vécében folvtíf''ása a fe! badulás előttinek- A felszab) lás előtt és még u ti na is1 hány évig Macvarorazág a le] tő je''legzetesséeét tekintve. zőgazda«ági ország volt. En me»trfelelően alacsonvak vo az élelmiszerárak s alacsony a dolgozó tömegek vásárli pessége- Az uto''fió nécvöt ben ervökerfct. változás tor'' hazánk m^/őe.''tzdae»«»'' orwi hói inari alakult á ez az iparosodás gvora-n I taódik- Az tipar fejlődd párhuzamosan erő>lie<»n tW bórből (ki fizetőből ó''ók ui éa ó''e''sjjinvonnla. Ezzel « kedésael párhuzamosan dett a f<vrvfl«ztó<»l Javak, az 1 miszerek. a kenv^r, a hu«. « irtint a korolet. Uaytnnk meanőtt e clkkékb^n a f«''» fva7tá«a la, mert M** TTorthy-rendezer háromml koldu« fftldhflz Jtttott, vona''át tiffndwwrflon mearji totta. finnek következtében iát termékeiből ós az ipari < kekhől earvaránt hasorvílth«^ nul többet focvazt, mint a horu előtt. Viszont mezőff«z •Atri termelésünk nem tnrl crrel a feVMt!. S -nrtVbntl * UPV T«"t»VAT''V w hrtgv trvari tiwic''iWlnV mrv«-•rA^fl''^V« az tjtn^A békeéy < »n^ésflnk vieront csak 116« ■»aUV« a háborút megelőző '' év átlaeának. M? nem vetettöt M WB W l»ftU, IJOÍA oiiiiük u fejlődjenek l„:''4 ;i KuvetKf/.iH«''tí.vvi gUZÜiWl- Ci eVUukre- !l»»«y »^»k «óiJiteek: »cm vontuk ¡0 kijífc«!ieké<leJniVu»kben win » miféléid ktívVlkezteUjeekvt cl» f í»l ö il^lyzc''lbúl- A KVHpot. u «Ulttí, femek. U«t»ik Ih''Iio-•,fn;u««''k t»it<fcitá«éru nu«y jaiutivteegü élt>iiui«Kcrt ex^oi» tííMimk'' ugyanúgy, mint amikor iw^HFUKlasúai ui>xHir voltunk ¿k uinfkor n belföldi szükséglet ¿¿ar jóval kiM-blt volt a mosta- tiltAz államilag megállapított ¿rak rendszere sem változóit -lapjában a stabilizáció óta. l-H&ban. a jó penz megteremtésekor, lényegében a háború előtti Megy ar ország árviszonyait igyekeztünk helyreállítani. Ezek 22 árviszonyok mezőgazdasági jelegű országra vonatkoztak, .aaeiyet a dolgozók alacsony cleazinvooala jelU-mzett. A cyorsen fejlődő iparosodás kö-vt^keztében áraink és közellá-..,>$ rendszerünk igy egy egészen -vá^ he''yzet követelményeire vel''ak szabva és nem feleltek rüeg J változott viszonyoknak Az adott árak melleit a kereslet o legfontosabb élelmiszerekben t-gyre inkább növekedett és az a veszély fenyegetett. hogy a munkásság és általában a fizetésből »a bérből élők. nem tudják ezek . -r. a cikkekben minimális szűkületüket fedezni. Ezen >a helyzeten rövid idő alatt nem is lehet az élekniszermennyiségek ryoes növelésével változtatni. ;nert mezőg.zdaí águnk termeié .-¿oek "5 százaléka apró paraszti ¿»arcélIákon folyik ¿hol a termelés1 meggyorsító döntő ténye vöt. a modern mezőgazdasági gépeket. c»?k kis mértékben lehet Ika''.tnaziri. Ezek az okok. isnétlem a tavalyi rossz Ukarniányierméa nélkül n komoly zavarokhoz vezottek voln«. A jesyrt»nd«er ezek«» a ..avarokon átmeneMlcg petitett. A mimká»osztály a Jegyek ujrnbe v«ttet«ét helyMlóMel fogadta mert megnehezült helyzetében «myhü''.és* Jelentet és blzonyo* védelmet nyújtott n apokuládó támadásival izemben, A jegy rendszernek o pozitív eredmény« mélkil egyre inkább előtérbe léptek a Itárofl. ncgitlv hatások A 4ejtyrund^«r kiépítése azonnal . bürokratizmus klszélcsi''éséhce "«» ujabb korrupciós lehetőségek ;icz vezetett. A hus. * zsir, u ba-rornÜ ára a szabadpiacon a jó-^tycs ár többszörösére ugrott fel Újra megjelent gazdasági cic-- linkben a spekulánsok növekvő hada és uj életlehetőséget ka~ -.Kit a spekuláció következtében a tákó--oszlály maradványa, mely .cl őrt ennek cz uj kcujunktu ran&k a kihasználásához. A tóbb-s.üresére ugrott szabad termény-ar-ak rendkívül megnövelték a •ttliákok és a jómódú parasztság . jövedelmét w,merl hiszen ezek : endelkezléSF^iagyobb mennyiségű hus-. vej-, baromfi- tojásfeles. eggeL A szabad árak ugrásszerű emelkedése következtében ennek «a rétegnek erőien megnőtt a jövedelme. Ehhez a folyamat- hoz még bizonyos fokig maga a szocialista épités is hozzájárult ■izzal, hogy növelte a jómódú parasztság bevételeit. Az idén pél <iául fuvarozáséit az állam egy milliárd forintot Szet ki annak néháhy tiztzer kupeckedő ku-! aknák, fuvarozó gazdának. «k, felesleges igaerövel rendelkezik. ^nnek a helyzetnek következte ben valóságos spekulációs hullám keletkezed. Szóvátetiek előlem egy esetet: Nyíregyházán egy kofa két köver libával- beült a k''j''ür»vom»l párnás osztályába, Bu. cLpestre utazott, ohol a két hízott Jibát eladta, a férjének veti egy öltöny ruhát és a következő fcyor.vonat nórnáa osaiúlyán még vlww ifi utu/Jiatott. Mindent Uwt Ubd árából, VomiUlnk. uló. buncaluk még néhány het tele voltele Ilyen t-pekuláló utasokkal, liíyrc több guxUa punusíkodik níUm hogy .aki a Mun spekuíá elóra v«ti magát, ax uJpí gyortwn gazdagszik Blmond''ak «ey tot, amikor va laki lS .hUott Hba elod&si árából egy Jó tehw^et vett. Azért a 140 kg 0» hizóért, melyért tavaly 900 forintot «IxeU tek. a spekuláns vO* f«keUrviJ»o m 4,- -<■)&> in iU idén minden további nélkül 5 « ezer forinio1 b megadott. Mmtliojív „ azabadpiftci ¿rak én rjjveb tiinyexflk kövotkott)l»en mvunótt jövedelemből fóldot, trák ''orokat <> liisonlót « p«rnv/t<.<«tf nett) vasúról, a/ i)}y bejtvült «¡»fk ialontókcny rtxzél «U6»prb.in ruháznti cikkekre köl ot''o us emiatt ezekben az árukban loko zódó hiány jelentkezet , A munkásosztály ejjyrc elej{cdet-lenebbül né/i ezt a fejlődé* amely életszínvonalát a j2;,2daő parasztság javára megrontja. A^ pa rasztsáj« spekulációval nem foglal kozó része is elégedetlen emia t és követeli tőlünk, hogy változ''ássunk ezen a helyzeten. Leg öbbet szenvednek azok a dolgozók, akik olyan területen laknak, amely a jegyellátásba nincs bevonva, jelenségek ke7dik lazítani a munkás -para«zi szövetséget is, ami számunkra természetesen nem közömbös Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egy részéről abban az iráeyban, hogy a jegyrendszert terjesszük ki az egész országra cs olyan cikkekre is. amelyei eddi szabadon kaphatók. A mi véleményünk szerint a jegyes ellátás ilyen kiszélesítése ter. mészeiesen az eddig felsorol bajokat és nehézségeket még csak fo kozná. A jegyrendszer már most is kezd « termeié« fékjévé válni. A dolgozók többlet jövedelme, melyet a termelés emelése révén elérnek, nem teszi számukra lehetővé, hogy a legfontosabb cikkekből öbbet vásároljanak. A hus- és zárára k « sn intézkedéseink hatására az utolsó időben már kezdenek lefelé menni. De aki például hat héttel ezelőtt egy kg szalonnát, disznózsírt akart venni szabadpiacon, annak erre három-négy napi jövedelmét kellett volna for ditanl. Természetcsen ilyen magas szabadárak mellc''-t csökken az ősztönzés a termelés növelésére. A tulmigae .trabad árak fékezőleg hatnak ax iparban. A jegyekkel kapcsolatos tiUlmak ta forgalmi korlátollak * pt''dlfi ,> mezőgazda •ágban hátrált At jak u termelé''t. Minél több cikkre («rjtínztonénk ki Isgyrendacert, annál ére<h«tAbh4 válna a ''ulmAgat "tabxdátdk f«i ke/0 hatáts, annál klwhb luun« «2 ÖMtónzcS az iparbnn vt a raezü tf%zdasághan egyaránt. A jagvrcnd.tzer tipikus háborús rendszabály. Minél messzebb ke rültünk .-1 haborutol, annál inkább leépítettük a jegyrendszert. A jegyrendszer kiszélesítés helvtc-Icn irányba íodorna bennünket, csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, j spekulációt, a bürokratizmust. Nekünk más u''at kell járnunk A mi véleményünk szerint eljött az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert. A jegyreudszer megszüntetésé, nek egyikíonte>s clöfetétele, hogy megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk, mert megtörténhet, hogy a fogyasztok a jegyrendszer megszüntetése után kezdet ben az eddigi mennyiségnél tob bet vásárolnak. Az ipari termelés ál''apdó emelkedése, a Jó termés, a begyűjtés sikere, egyszóval a dolgozók zömének odaadó, szorgalma« munkája következte ben az élelem és a fogyasztási javak ma bővebben ál''aiiak rendelkezésünkre, mint etry évvel eze''őtt. Ezért a kenyér., liszt-, cukor- és Szappan jegyet meg tudjuk szüntetni, mert er re már megfelelő készleteink vannak. A tejellátás mostani mód iát ie mesr tudjuk szüntetni ugy. hogy a terhes cs szoptatós anvák, valamint a kisgyermekek részére megváltozol formá. ban biztosítjuk a iu^atást. A hus- ós zsirjem''ct, teklntettelar--a. hogy a hlzot* eertátek be-•adása r«ak mfwt van ftS^tlrlő-kóaőbb, 10"»S februnr liavá. ban kívánjuk meírzüntetnl. Ezzol kapcsolatban azonnal fo''werül a kérrJés; nem fog 0 niogUmóttődni az idol t«pfisWí-lu<t, nem fo«j»lk-o «» ol<Wi ko-nyt''iot uiru állati takurmányo. sásra fetomnAlnl óa «miiu vá* »ámljAJc « fel, runn mJttórozzák-0 el u tui-U''.fWbb ólo''mít. cukrot. U«r.te< atb. — « #rk»''Anenk. A faletet mt# az hoev a v«-fel''^lftrvű'' fennél , ha a lelentoíl aránv''o» oyr»(\ árak mellet- kttArtunk. F.zArt cmrdos kodnunk ke''l arró''. hosrv a ke-nyár takermánycólokrn fel. fizetődjön kt Kgybun mng kell változtatnunk árpolitikánkul rcv w>r iná» cikk m-l 1« olyuu moduli, hogy meg-védjük 11 dolgozó nép érdekeit. Mi ozert azt jtiwwoMtik. hogy o ictfvromUzcr m«''>{!»züiiVéévol «•uyldvjuh''g emel Kik f<l u ko im«r, « H«zt, 11 cukor <»s blzo. nyox egyéb élclm(#zcrok. ruhá rátl «<«« tnás fontofl cikkek árát-Kz nz áremeléA nz é''olmlfzprpk-nél n ''««több e»eil»eii a ezohod ár alatt, de a Jegye« ár felolt N''iryen ó? t<''iTm/.o''e4<en külön vegye figyelembe a pokpyermc kes családok érdekeit. Ezzel párhuzamosan emeliük a béreket, a fizetést, a családi pót''ékot. a nyugdijat. terv. a bérek és fizetések ícleme ''ésével ereneiulvoz7.uk e7t az ár. •»mpt^st. pme''vft- a ^oek"tárí<Ss árufelvásárlás kivédésére létrehozunk- Ilyen módon a do''gozók-n<ak ''ehetővé válik. ho«v 67i"ik ségletűket jecrvrend6zer nélkü''. szabadon, korlátozás nélkül vásárolják mesr az állami üzletek a megemelt kényéi''- és Ii«/.tái"ak iii''iu U-j./.ik cnz<liuaig()«A4 hogy állati takarmáiiyowM«íu használ-fák ful ón mi''gm''Jinzitik uz «1 hogv ulra árukóatle. tfket vásároljanak fel clrokiá-i(»Z4is cé* Iából, lizek az ámno-•<Wk arányba hozzak « vúsdrló. nj-őt a rendolkezóm» áll<: áru mennylaóggcb K rendszabályok egycsopAnrn kihúzzák a ''«lajt e spekuláció alól tnnrt nz á1Jnm\| (lztetpkl>en meghatározott úron. korlátozás nélkül incKváfárolha-tók aznk oz Aruk. nmolvok a «pekulácié főtárgyéi képezték. A iogvek megszüntetéséve/l kapcsolatos árcmeló'': nem érinti a lakbért, a villanyt, a gázt, a pos-•ai szolgába-ások. a város'' közlekedési diivaabásait. a dohány árut, tüzelőanyagot. péksü''e-méivt. száraztésztát, a főzelék, ^vümölcs uj-^ag, mozi, színház, könyv stb. árait, szóval olyas cikkeket és szolgáJ''atáse>kat. melyek az átlagos dolgozó családok ki- ben és szövetkezetekben. Viszont adásainak többségét képezik. A termények szabadforgalmáról a háborúból megmaradt síik kötöttség megszüntetését. Ez a pa rasztság ez uj intézkedések hatására szivesebben, többet ter A jegyreodszer megszűntetésével kapcsosat os árrendezést ki kell egészítenünk olyan intézkedésekkel, ame.yek a falu'' dolgozó aépc számára előnyösek és arra ösztönzik a gazdákat, hogy fokozzák termelésüket és ;óbb élelmiszert hozzanak a piacra. Ezén javasoljuk, hogv a jeg>Tendszer megszún ét ésével egyidejűleg min. den termelő számára, aki beadási kötelezettségének elege: tett. december 2-ár tegyük szabaddá a mezőgazdasági termények cs termékek forgalmát. Elsősorban tegyük szabaddá az őr-lé-jt, a gabonaforgalmat és bor-forgalmat is Ennek megfelelően^ a jövó évi aratásig, 1952 jnnius 30-ig felfüggesztjük a kenyérgabona és lisztre vonatkozó összes forgalmi korlátozásokat. Aki beadási kőteJeze<ttségén«k eledet \|ftt, kenyérgabonáját bárkinek eludhittja cs bárhová szobadoi ü/álllthatja. Sujá: i.zük6g!elérc bárki vó sirolbnt ken>«érgalHnát, Viszmitio''.adásra természeteiken czrütul it. caok at állatni ktervok vúaárolha.tuik gabonát. Javasoljuk. hogv o icnnelők és akik ter-més/.otlKsiíi juttnu''iMként zereztek kenyérgabonát — szabadon örül. tethessciiek és a fogyasztóknak szabadon áruviihassak uz igy kapott lisztet. Tcrmészc esen azok, akik a kenyérgabonát vásárol.ák, csak íjaját szükségletük mér ókéig őröltethetnek és lisztet nem hozhatnak kereskedelmi forgalomba. Eladásra szánt kenyér cs péksütemény készítéséhez a jövőben is csak hatósági liszt használható lel. Az árpa és a zab forgalmi korlátozását is fel kell függeszteni az uj aratásig — junius 30-ig. A kukorica forgalmát azonnal fel keM szabadítani azokra a községekre, járásokra és megyékre, amelyek beadási tarvüket száz százalókra'' teljesítették. Fel kell szabadítani az árpa. zab. köles, hajdina és kukorica vámőr ését. Fel kell szabadítani az eddig tii-los vám- és berdarálást. Szabaddá ke3 tenni az árpa és köles hántó, lását. Fel kell szabadítani december 2-ával a burgonya és az alma forgalmát is. Fel kell szabadítani a baromfi, tojás, tej és jejtermé-íek forgalmát Szabaddá kell tenni a sertéshús, zsír. szalonna szüitását. Az őstermelők nycrsL huat is árusíthatnak, ha a megfelelő egészségügyi ellenőrzést betartják. Javasoljuk egy sor ke-vésbbé fontos cikkre vonatkozó forgalmi é számítási kor''íjozás megszünetését. Ws&jük iáinak hatályonkivül holvrCiését, hogv a vasúton kézipoggvászkópt sí-VUi-ott élelmiszer-mennyiség sufyííít, tóra 10 lig legyen, Nem kítuőcea. elvtáraolm. houy epekőt u itiul^búlyok.vt u munkáság cwkmjy, mint a dol goó pars^lxig, helyoill ¿y üd-vösli, A munkáuág megu<tbudul úttól ta áruhiánytól mely élet. «zlnvoneliiPk fejlödétát gátolt? fék''zte a több''emelá»t ót amely ugyjníkkor jó táptJaja « »p«ku táelónak, f uj áletlehető''égeket adott ''6kfe rendszer sorvpdó mandvinyain-k. A dolgozó pa raaztság la örömmel üdvözli a tteményíore2oea fehzabadttáíát me) a jövőben, de már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az áruké''zleteket. me ''yeket eddig a spekuláció okozte árbizonyta-lcn^ág miatt vissza tar tott A mi intézkedéseink ser kenlőleg hatnak a termelésre ez iparban és a mezőgazda?ágban ''ehát haszneKtk és előnyösek « munkásoknak és a dolgozó parasztoknak dgyaránt. Ellenben súlyos csapást Jelentenek a spe ku''ádó, népi demokrácia min den rangú éa rendű ellenségei számára. Ez is egyik főcéljuk. E rendszabályok sikerének el-engedhe etlen előfeltétele és ej. választhatóan tartozéka hogy « rrvzógazdafági termelők még nem teljeiitett bosdásl kötelezett éaüknek moridóktalcnul tegye, nek eleget és a Jövőben b ponto. san. gyoriwn tcljesltaék a ter- mcnybmdáí\|_. Ennek megtMHb en moft fokozott erővel kell go::-doskodni arról, hojjy uzok u tor melók! tklk még u beadúj.-.,! hátralekbftn v«nnak, maradékt« lftnul ii uyonan pőMják rr.u r.«y.lásukitt, Dolgozó pcnazUiágunk. a tan(t cfok pártunk t-zervezetol ón n begyűjtőit végző állami szervek legyenek tudatában annak hogy a terménybeadás további Jó me-ne''étől függ Jelentékeny mértékben. hogy ''-z itt javasolt rendttta. bályok simán legyenek végrehajthatók. hatásuk gyorsan muta-kozzék. eredményük tartós és szilárd legyen Minden lazaság hanyagság e téren súlyos kár-okoz és ezért megfelelő eréllyel kell vele szemben fellépni. Az állampolgári kötelezettségüket hűen teljesítő gazdák dolgozó panasztságunk túlnyomó többsége egyenesen megköveteli tőlünk. hogy ezen a téren teremt űnk végre rendet, hogy gondos kodjunk az Igazi i;öztehöviselés-ről és ne engedjük meg. nogy egy kapzsi, önző törpe kiíei^b^ég or-. szágépitésűnkhöz való köteles hozzájárulás helyett spekuláció-iával, fesrvelmezet''enségével ét nem egyszer tudatos ellensége-szándékkal kárt okozzon, vagy megkiíérelje aláásni szilárd a''-~nr inVat. Az elvtársak e^yc''crtenek velem. hogv a jegyrendszer megszűr tetése és a mezőgazdasági termenvek szabad forgalmának helyreállítása népi demokráciánk ujabb sikere, gydasági és politikai erejének ujabb imponáló megnyílva nulása. Azzal is tisztában vannak. hogy ezek a rendszabályok súlyom csapást mérnek a régi rendszex híveire, a ku!átokra a tőkések maradványaira, a spekulánsokra. E rendtrabályok helyes végrehajtása tovább fogja szilárdi ani, még szorosabbá fűzi « népi demokráciánkon belül a munkás-paraszt »zőyet •éget. Tovább fogja a/ilárditani a békefrontot ii, melynek bú katonái vagyunk « melynek minden nikerünk ujabb erőt kSloüŐDdr (Taps), A miirli(illlzAlt orMzftirok dolg-ozól nyomorotrhak Az vlvtárauk hasonlítsák ösüze ezt a ml bá or és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Marshall •scjjéiy 11 áldásait" oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés orsrágokban vau. Három héttel ezelö t mutatkozott bc a Churchíll-kormány penzügyminis • terc, Butler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: ..Nagy-Britannia most általános fizetési válsággal áll szemben'' ha nem ta. lálja meg a módo . hogy megkeresse annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek csőd, éhezés, mu -kanélküliség lesz a vége.'''' Egyben bejelentette. hogy a husadagot olyan kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel érte. hogy hamarosan nem kerül-e ujabb csökkentésre a sor. Az angol helyzetet egy amerikai őkés lap cikke ezzel a cimmel jellemzi; „ Anglia újra a csőd szélén". Az angol pénzügyminisz''er utáa nemsokára Pleven francia miniszterelnök tartott beszámolót. Beszédéből kiderült, hogy Franciaország helyzete még rosszabb, mint Angliáé. Olaszországról, mely két és fél milliárd dollár Marshall-segély kapott, az „U. S. News and World Report" című amerikai lap megállapította, hogy „politikai''ají roskadozik". A „Journal De Ge-néve'' svájci tökéslap ehhez hozzá-teszi: „Az ol&sz lakosság, munkakénes részének egyő''öde: négy millió ember munkanélküli". Többé kevéibbé hasonló a lelyzr a többi turópfó k^pitaliali é!''.imhan. mind«5í\|.v; nő s munka,lé''küli^. a gaxtiíasági fcltonv.n''m.<{ <a c»ő.kt.ín a doigoífó t1íae4«k élet- E/col «¡¿erúhviu cil t4m»«k«dva ru^y ««attónkre. a S»o»''»iluuiór4 ón a nepl dem^krúclák i/o;id ti> táxára, gyoroan építjük'' »ZOelaYfHn jftvőnkot, bötr.111, « lövőbe teleit bizalommal ée n «iker t''tdateb^c foghi''unk hozzá ilycu erőtelje rendszabályokhoz, Elv ársalnkai, pártunk mhiden szervezetei Cs miadon tagját hamvsa át az a tudat, hogy mmél gondosabban, gyorsabban és sikeresebben hajtjuk végre az it* javasolt rendszabályokat, aniái hamarább győzzük le a megvaló-sitá-mkikal elkerü lhetetlenül velejáró kisebb-nagyobb nehézségeket- Annak is legyenek tudata, ban. hogyha ^ rendszabályaink gyorsa.1 eredménnyel járnak, ha ez eredmények megszilárdulnak, és állandónak bizonyulnak, akkor mi e téren is követhetjük nagv példaképünket. a felszabadi •tó Szovjetuniót és rátérünk arra, hogy az árakat fokozatosa » csökkentjük és ezzel tovább emehetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát. Még egyszer alá kívánom húzni: az elvtársak legyenek teában azzal, hogy most nem egyszerűen csak arról van szó. hogy az cv elején életbeléptetett közei-»áíási rendszabályokat, az éleime- ri jegyeket megszűnte:iük. Ezek mostani javaslataink sokk-a! mólvebbre nyúlnak, érintik mindazokat a közeHá''ási. bér- és ár-kérdéseket. amelyek metfváltozta-ása szükségessé vált. miu''án ha-Jtánk nictő«azdasági országid'', ipari ország f: és kapitaJisia ur-•;zácl>ól szclpilíamust épitő országgá lett. ^aftíen őaége alapján ez a niosiam ^VcóilaturUc foíyla ''áau aniialf a fejlődówok amolv-lvol tnegterenUettük a jó pén/t lU''timosiiotMik az ipoit. megkezd tűk u fulu egé» or^ág nzoeia UütA wfépitvu''t, Pártunk a blitoMták a további feladatok Jó mojroldáMára lehetővé, hogy pártunk m-vótan óa következetlen megvet Befejezőül rá akarok mutatni ''rra hogy a gixdteágl éa politi. kai téron elért eredményeink«'' veVmlnc ezt a nagy lápéit, a Jegyrendtzer megszűnte, tisét elsősorban te tette VaaázuA lm 3 xt ¿e-c, ■.» ¿íja a II. pártkongresszus határozatait. E kongresszus uimuta-táíal nagyb''-n elősegítették pártunk jó munkáját, megszilárdítottak egységét, fokoz! ák <géíz-* siZtc fejlődését és lehdóvé tették, hogy ennek a feladatnak a megadásához hozzáfoghattunk. A? hogy ujr» ilyen jelentőit ló-j«?•.--1 lehetünk előre, egyik I- illóbb bizonyít ék«-j annak, hot''y pártunk tudásbon tapa<atal.it-,««, fegyelemben növckzlk é* mint n múltban, ugy most t* eredménye? munkával é* Wilor kezdeményezéssel szolgálja dol gozóink ütjyét. A mi erős. egységes. lendüle''-es pártunk a biztosilek arra, hogy ezt a feladatot Is dolgozó népünk Javára teljes al- Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma-uvar Dolpozók Pártja Központi Vnzotüaégo novombor 39 1 ülésén olknnnzott beszédének közvotitó. kerrel fogjuk megold-ni. (A Központi Veztő>ég ülésének ré''ztvevői percekig tartó lelkes tapssal fogadták Rákosi elvtárs beszámolóját.) aét • rádió decembor 2-án, vasárnap délután 1 órakor m«a lsmólll- It Fogyasztói árak 1. A? eddig jegy, vagy jtalvány ellenében és szabadforgalomban is beszerezhető ólejniszcrek árát általában a jegyes ár és a szabadpiacon kialakult ár, ille''-őleg állami szabadár között kell mog-álapita.»». A legfontosabb cikkük ára a kővetkező: 1 kg fél fehér kenyér 2,80 Ft. J kg finomítóit 4-fiO KU 1 kg kristálycukor 11.20 I''t. 1 kg dlafcnóxwr 35 Ft.'' 1 liter ótolnl ''21 Ft. 1 kg marhahús (egységes kimérésben) 20.60 Ft. * 1 kft wrtéshu^ (egységesen kimérésből) 20.40 Ft. 10 dkg felvágott (párisi) 3 Ft. 10 dkg vaj (78 százalék zsiltar. talommal) C.60 Ft. 10 dkg vaj (82 százalék zsírtartalommal) 7.20 Ft-1 liter nvorstoj 3 forint. 1 liter pasztőrözött tej 3.60 Ft. 2. A t&bbi, itt fel nem sorolt, korábban jegy. vagy utalvány ellenében vásárolható és néhány egyéb élelmiszer árá: a fent felsorolt cikkek áraival arány osa-n kell megállapi''.ani. 3. Fenti hus- és zsiradékárak a hus- és zsiradékjegyek megszán, tetése után is érvényben maradnak. 4 4. A helyes árarányok kialakítása érdekében fel kell emelni a ruházati cikkek és bizonyos más iparcikkek árát Ugyancsak fel kelremélni a távolsági személyszállítás és a postai csomagtarifákat, valamint a taxivfoeldijat A dolgozók és tanulók kedvezményes heti és havi jegyeinek ára mintegy 25 százalékkal emelkedik. Az üzemélelmezéanéT. az uj éjeink Lszer árakat csak részben szabad a dolgozókra áthárítani, en-oek megfelelően a térítési összegeket reggelinél Go fillérrel, ebédnél 1 forinttal, vacsorán^. 80 fillérrel ikeil emelni. As uj élelmiszerárakból adódó tőbbíet&óltsó-geknek azt a részét, amelyet a« uj térítési ősségek nem fedez-nek, az-üzemi élelmezésben részvevő dolgozókat foglalkozató vállalat, lllqvo Iméwnény vlneli, fi. Vál-.otftt la/ i áron tofiYl további''« 1 a forgylomba a só, f»z oe©t. ui élcitfcó. a paprika, fú* szeráru, a pékÚi«móny ét a raatéazta a taok hídé kéuitmé-ftj/e/f, a cukorka ¿3 cukrdoidru. Ugyancsak változatlan áron ke-rülno''k ezentúl is forgalomba a gyógyszerek az egésnségápnlási cikkek f— szappan kivételével — általában a tisztítószerek, a rádió, uz izzólámpa, a szemüveg és egyéb oplikai cikkek, a papíráruik é9 Írószerek, a bútor, a könyv, az újság és a folyóirat, a tüzelőanyagok. a gyufa, cigaretta, cigarettapapír és dohányáruk, a nc<m bőrből készölt sportcikkek, u műtrágya cs növényvédőszerük, réz-gálic kivételével. Általában változatlanok maradnak a szolgálta tások árai, igy különösen nem emelkedik a lakbér, fűtés, villany, gáz, víz és csatornázás ára, a városi közlekedés, tehát a villamos, autóbusz, troflá-busz és HÉV menetjegyek ára, a fodrász, a szabó és általában az állami, szövetkezeti és magán kisipari munkadíjak, a fürdők, továbbá a színházaik, mozik, sportintézmények. általában a népi szórakoztatási intézmények belépődíjai a {telefon, levél, távira* és rádiódij. stb. III, A munkabérek és fizetések emelése Az egyes élelmiszerek és iparcikkek árában bekövetkező emelkedés ellensúlyozására a munkabéreket és fizetéseket az alábbi mértékben fel fcoil emelni, ugy. hogy a fölemelt bérek és fizeié-elsőizbí<n • decemberben vág. Mt>t munka atta kerüljooek klíl-ictésre, , l, At IdóWrea & bérét« murvkrtiok alapítóról 21 ulókkal kell felemelni. Kivételi kép, ím* « 3—t, poitban érintőt'' dolgoiók, ucvanea&k II «4« ttMtoi bórcmelAtt kell adni sínk. «alt a hevldija« UoLgoióknak «kiknek munkakör «arknii bére oem haladja meg az eter íoríc- 2. Az állami mezőgazda«ságj vát Ialatok.iál. valamint a mezőgazdaságban ma<gá nm u nká.t a t ökné 1 foglalkoztatott időbércs, teljesít menyberes és havidijas munkásod alapbérét. mivel munkabérű! mc-Lleut természetbeni juttatásban is részesülnek, 15 százalékkal ke! folome''jil. a h.nvldljas dolgozók tmiiika kör szerinti havi bérét 1100— soOn Ft kó»t 18 «zúzalékkal. havi két ezer Ft föleit Ifi wáwiékkal kel! felemelni.^ 4. Az ipari tanulók alapbéré:, akiknek ruházatáról és allátáná. ról nagyrészt az állam goíidosko dik, 10 százalékkal kell teleméin: A tanulóotrhonokban lalkó ipaj iskolai ¡tanulók által az ellátáson fizetett havi térijéöi az első fé) évben őt forinttal, a második fél évben riz forinttal, s harmadé félévben 15 forinttal és a negye dik félévben 20 forinttal keM emelni. 5. a prémiumokat és pótléke-kat, egyes prémiumok kivétele ve3, a fizetés oagj-ságának mec-felelőon á tálában a 1—4 poncban meghatározott mértékben kell emelni. 6. A háztartási alkalmazottai pénzbérét tiz s&ázalékka: kell fel. emelni. 7. A belfőkE hivatalos kiküldc tési, a. külszolgálati és hasonl; jellegű dijak napi éie.nuzésre fordítót: részét mintegy 25 százaléi kai kell fe leméi 8- A saját jogon élvezett álla mi ée vá.''ialati nyugdijat, valamint a társadaLomhiztosjtósi já. radékot a mezőarazdasájri társa clalombiztosiíási járadék kivételével — esryséeesen havi 60 forinttal kell felemelni. A saját élvezett mezf gazdasági társadalombiztositós; járadékot havi 40 forinttal kell felemelni- Az özvegvi josron folyósított nvucdiiit ós társadalombiztosi-t&si járadékot — a mezőgaxdaeá-gi láreaüd.ombiztoaitáei járadék kivóteléval — egységesen havi 30 forinttal keíi fe:emelnL Az özvegyi joíron folvrHjioti mezőgaüdasági, fái-wada''ombizU»» «itási Járidékot havi 20 forint-tml keJ'' felemelni« Az árva\|ArndAkot /••-•^''»«leti Iwtvl HO fíirlntti.i felemelni-A hartlKomloroltftk Járad^kift'''' etfve.i»reRen bavl 20 forinttal kelj felemelni. 9. Az 1081 november >-a tr''á.. nl^klőre járó tápnénsri a felpmdv hírnek, illotvo meg. fele''ően kell fotv6!tnni. 10. A havi 500 forint, vagy ennél nacyobb összegű ösztöndíjakat — oz c'' átásórt járó térítés egyidejű rendezése mel''ett — az 1. ós ü. pontban meghatározott mértékben kell emelni- Az egyéb ösztönd fiakat —. ugyancsak az ellátAsérrt fizetett ''énitóe esryideiü rendezne mel-.ett — uítv kell felemelni hogy-az Ősztöndijasikat a rend^és-hől kifolyéla? há»ránv ne érié- - 11. A fe»v-veres elaktilatok: tcnyle^cö szo"eálatai telio^itfí «orozott tacriainak. akik teljes természetbeni eráfásban - része, «ülnek. zoMiát 10 százalékká? kel!" feleme''nl- 12-. Az uj rendszerre vsÍA át" térés meekönnvifé^e érdekében az ¿''''Járni szövetkezeti éia macán-munkáltatok minden munVavi-szonvban állő dk<v^ ''esek a dotgezó 1951-. évi októJ béri tényleee® keresete in «»áza-''ékát eg\''«zeri jut''« U-V.''n 1951. december 5-e és 12-e kőzött kiffw»tni. F.r az ivUr^t,-dés nem vonatkozik a h^taT^ si alksl''mazoKa.kra és az ipar> ''fVolai tanulóknaw 13« A nvued''tnsnk". íw^flH/''Vn. ok. hsdisrondofoft«k l«t «te/ ^rmber hőnamia táró nvmrdij. <Arad<»kVfeffé-^té«(rt 1PS1 derem- her 4-« és 20-a kőzött Uell fo; •vóaitanl, .1 14, AzoVT^« V •»ktkneV fwtám a rMn^ter««» náea ksrá^W waMe''lref^wH w^^bpn 1«» «amiár t.t^ etneT-j ''""dik vaeu''e«1«.'' nAkA1W 1 fi^A^y nVt) Ire''» 1W Ms>iiAr -<Vhan rtrnmlW** J»t HfAtoMí telelt kelt m % mi%>b.IÍm«* t ^titfyari\épk5zílírK(iN&K inlntsztcrtanAc^Annk és a Magyar Dolgozók ■•árija Központi Vozctdsé^énok határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendezésről, u mezőgazdasági terpiékek forgalmának felszabadításáról Az JÜei évet megelőző l^r''-ós szárazság a az ezzel együtt járó gyenge takarmányt«Tnéa átmeneti. csökkentést idézett elő az ország állatállományában s bizonyos élelmiszerekben megnehezítette az e''.lótásfc. Üzérkedő ^elemek ezt arra igyekeztek fellítász-nálni. hogy azokat ^az ''árukat, amelyekben az eilátás" szűkös volt, felvásárolják « dolgozók elől. Ezért a Magyar Népköztár -safág minisztertanácsa 1951 elején a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árukra jegy-rfndszert vezetett be. A jegyrendszer átmeneti bevezetése helyesnek bizonyult, mert -lehetővé t"e> te o dolgozók ellátását a legszükségesebb ék Imiszerekkel. elő, segítette, hogy az állam a dolgozok ellátásának megjavítására ic-lentős árukészleteket gyűjtsön. Az előnyök mellett azonban e.gyre inkább jelentkeztek a ■jígyrendszer hátrányos követkéz-^ ményel. " ( A jegyreudszer kezdte. íé-keznl az ipari termelés emelkedését, mert n dolgo-4ók a jobb munkájukkal elért, töhbleijövedelmükből a Jegye« ellátáK körébe tartozó cikkeket a maga« nr.ftlmdnlae.i árak folytán eank Igen kin mennylaéf- ben vrthiirollmllnk. A jegy rendszer y ktwiákmtlnyoló <v»z«éilyok éa meradványadk azá Tára ujfibb üzérkedni lőhetők, get hozott, s uifyamkkor növelte a bürokratizmust oz államgépe cetben. A jegyrendszcrrel szük. .^égképpen együtt Járt a m^zögaz-daeágí termények ós termékek forgalmának jelentős korlátozást,., ami megnehezítette, hogy a para''z''.ság az állammal szemben fennálló köteleasettségémk teljesítése után. feleslegeit szabadon értékesíthesse, ez -viszont gátolté a városi lakosságnak élelmisze. rékkei va''.ó jobb ellátását s ugyanakkor fékezte a mezőgazda-sági termelés még gyorsabb emelkedését. ötéves népgazdasági tervünk első két évének sikere» megváló-stfása. munkásosztályunk. dolgozó parasztságunk, értelmiségünk szorgalmas, odaadó munkája, valamint az 1951 évi jó mezőgazdasági termés eredményeként az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek a mult évinél jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Népi demo kráriánk gazdasága erősebb lett. Az elért eredményekre támasz^ kodva. a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa é3 a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vize-tősége elhatározta: a jegy rendszer megszüntetését ós igen kevés kivétellel — a mezőgazdasági termények és termékek íorgalmá. nak felszabadítását. A jegyrendszer megszüntetésével g a mezőgazdasági termé, nyek éa termékek forgalmának fel^ab.-dltéiával bU^itanl kell n fogy&tttól érak helye«^aróuy4t ii 9 ennek rnegíelelóen egyidejű'' rendwfli kell a doVaosók hé. ról ^s flretésót. A Jegyréndsaer m«gf!üntet6i&» 4 Vasárnap. IMI. éee. 1 vei i dolgozók — a városban Ás falun egyaránt — szabadon, korlátozás - nélkül vásárolhatnak élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket, mert ezt az álkm rendelkezésére álló jelentős árukészletek, va^ [amint a termelés állandó emelkedése biztosítják. A jegyrendszer megszüntetése s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszaba ditása elősegíti az ipari termelés és a munka termelékenységének további emelkedésé^ és ezzel együtt a termelésben dolgozók keresetének pövefcedé sét. Elősegíti e mezőgazdaság termelésének és árutermelésének növekedését. Elősegíti e városnak élelmiszerrel. a falunak és városnak több iparcikkel ve>ló el- látását. KihuZzw. a talajt az üzérkedik lába alóL Erösiti a munkás-paraszt szövetséget. A jesryrendszer megszüntetése egyben komoly megerősödése a- világot átfogó békefront magyarországi szakaszának, mert kézzsi foghatóan bizonyítja népi demokráciánk életerejét «Jjabb tanúbizonysága országunk következetes békepolitikájának. amely a népek kö2ötlj bőke megőrzésén és inegszilárditá-sán épül. A fentiek figyelembevételéit. a .Magyar Népköztársaság ;>.zlert.-i."ácsa és a Magrar dolgozók Pártja Központi Ve-zeíősésrc a. következőket hatá. rozza: r, A jegyrend&zer megszüiitetcse ée a mezőgazdasági termények forgalmának és ezáliitásának szabaddá tétele 1. IMI december 2-től jegy 1 nélkül, teljesen szabadon vá, párolhutó « kouyór, a liszt, a ouker, n mosó-mosdó t)orot. wmrATvwin, n tej én vnj éh uilndén lpttrolklív 2. A hu«, é* #l«ulék,it»«y, lllotőlec utalvány elilonóbon tiVrlétiő ArunltAM IwrkóaAbb 1052 február 29-én meg kell «/.(Intetni, oz után nv. Időpont uláti a hus és zsiradék is tel-iesou tszttbadou, jejry néLktll vásárolható. A kiadott és for. ealomba lévő hus- és zsiradék, ieery, illetőleg ufca!vánvok te-hát a megszüirtetés időpor<b-iáig továbbra is érvényben maradnak. 3. A mezőgazdasági termények forgalma terén fennálló korlátozások 1951 december hó 2-től az alábbiak szerint megszűnnek: a.) Az a termelő, aki beadási (kötelezettségének eleget tett, keinvórtrabonát bárkinek elad. hat. Saját szükségletére kenyérgabonát mindenki vásárolhat. A kenyérgabona szállítására vonatkozó forgalmi korlátozások meg-szünodk. A birtokában lévő benyér-crabonát mindenki szabadon megőrőttetheti és az ebből nyert Ksztet korlátozás nélkül szánthatja. A termelő a ga-bonájából nyert lisztet fo-ervasztóknak szabadon árusít-hatia. Viszont eladásra vagy tovább fa1 dolgozásra kenyérgabonát és lisztet csak állami vagy államilaar kijeiöit válla, latok éa üzemek vásárolhatnak. b) Az a térendő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, árnát, zabot, kölest éa liaidi-nát aznbvulnn bárkinek elad-hat, őröltethet, daráitathat. vagv hántold athat, ezaUttt« kormányt b4rki»wk ohuUmt A f(torolt eijtkok «ubadou e^iU Uthatók. e) As a tarmrifl, aW b«HAM mindarokbaa a k^M^khw, lurAeoWmn és ae^yéVboo. anieVyek Qt«ta»loAWdá«l ter* VWPMI RtmiSOMC ÍRVSP^ száüithat, őröltethet és darál. UUliat, d) A termelők burgonya, hagy. influ1 tállá lm«, beadáei kötelezett-aógflk toljfcjlttae mel''ett as em. llteU cikkeket mabadon, korlátozás n.i''kül MáUUhaiJék ói forgdumba hozhu<jáU> e) Azok a törmelék, Akik bor-beadási köto''esettségüko'' teljesítették, borukat — a bor íorgulnil tidóra vonatkozó ren-dolitezéaek betartása mellett — korlátozás nélkül szállitliatják és lógta''ább 25 literes tételekben bárkinek eladhatják. f) Nycrshust mézet, diót, ci* rok6zakállt. a termelők szabu. don szánthatnak és korlátozás nélkül eladhatnak- g) Baromfit, tojást,'' tejet és tejterméket, á beadási kötelezett-séc tcljesitése melle''t a termelők szabadon szá lithatnak és forga''omba hozhatnak. h) Mindazokat a cikkeket, amelyeket szabadon lehet értékesíteni, kézipodgvászként vasúton, vagy egyéb járművön pzál. litási vállalat szabályzatának megfelelően — tetszés ezerinti mennyiségben — lehet szüllitani. á) Az élelmezési miniszter egyes, a beadási rendeleteket durván megsértő községekéi» iltettfeg ezeknek a községeknek gazdálkodóitól mindaddig, amis beadási kötelezettségüknek ele-aet uem tesznek, a szabad ér" tékesités jogát megvonhatja- j) Mezőgazdasági termékeket továbbadás, vagy továbbfeldol-crozás céljából csak állami, vagy államilag kijelö''t felvásárló vállalatok va«y Üzemek vásárolhat, nak, kflvéve, ha a vásárlást az élelmezési vagy a belkereskedel. mi minúsziter szabályozza, ha a ke. raskedőknek is meírengedl. Utób. bi aaetben ia kareakadfik <o» vAbbaladAa céljából csak abban a helye^cben vAáfoihetnak, amelyre InarlaazolvAnvuk wéfc'' 4- MMŐ»B»d»MÓ«rl tennék ''Arirnlm^ in »Kálll''AMt Mb«d. tevd fan« n^Hí''kwfwV itt- lunluf M''lff, V«ni\aT»ftvánvoVT« óa bőm VőTWlkeíálnff 1MS M«n» ♦ember 1-1? ms««srtnAk Arvénv* ben óe at évi hevült** efe ¡^ÍSÍÍSLJQWfféen fo ffDiit n rádió ma ufra közvetíti Rákosi elvtárs beszédét IV. és fcedvezniéflvelt ,i ¡¿termek es családok na U A Mscvai Ncpkörtárasá2 eddig clóovökct « kedvezmények« bizluíátott a tfvenneke» csala-jck ítiwüra Helyzetük további üVitáA» érdekeben a Matfvar Nép Ut-j''jaraeséc minisztertanácsa és u vigyor Dolco/ók Párti» Közpon i Wí« tősége kővetkezőkot hatá- Y. A gyttmskeU után fAró «<• s»4j j^lík liavi segél »2 »láb-w»at Ml lelem#lni (láró .«Hwü »1 lolyóailal ö»P.g}; . • i tv ¿vermek ulín 30 Ft (IS Hj, ú< üwmfck uUn 7S H iit Ili. }>éf«»í» »}¥«irm«k után m f« ív«nnek utAn ÖwwWfn m fi e. Kt). H- gyermek uUn Öm«!»en 300 Ft •MM '' • ¿L után üMicscn ''H» j-iiíéí FU, ^vernek után őswwm 325 RiÖ''ío J n. r.voic v vertnek ti''áti öwzesen t0>Fl 1256 Ft), kifent: ¿vermek után 5sszjsen sjfejFt {3% Ft). - il* -¿vermek után összesen 975 1<t {306 Ft). ÍJ; ¿s minden további gyermek után Jé fentieknek »«¿felelően oaeikedik. 2, Az, oi rendszerre »aló ¿"térés liicikónnyit»« érdekében a gyermekes családok részére folyósi am kell í$51 december 4-e és 20 a kö-/¿ti a réíi és az tti családi pótfék üsszege közti kül^i-bség felé'', tehír gyermek etán hat, két gyermek c''án 17-50 Pt, három gyermek után 3450 Ft etfe. 3. Bodapeste» és a legfontosabb városokban ^ terhe« és szop"a 6s .»nvák. és a hat éren aluli gyermekek részére az átlagosnál jobb mi-nóségű tejet- kell biztosítani 1.50 forintos áron literenként, naponta ez alábbi mennyiségben: E{y éven alóli gyermekek 0-5 U. 5_3 ¿vcs gyermekeknek 0.6 l-t, 3—6 éveseknek 0.4 1-4. A terhet anyáknak a terhe«¿2 1. hónapjától és a szoptat ósanyák. iiak egy éren át fél Htert A. A gyermekruházati és gyérnek kötő táruk (konfekcionált cikkek) árát változatlanul kell lugysj és bivt esi tani kall a bér. ból ét fizuéiból éló családok Rámára. hogy ojszölötteik róizére l>abskel«Jgvét változatlan áron 6M>f(itthMí«nek be. '' Hasonlóén vál ozatlanok taarsd. «ák- az Jekolaszersk, gycrinekjáté- kok 6s egyéb, csak gyermekei részére előállított cikke\| ánti ir. Egyéb intézkedések. 1 Gondoíkodai kell arról, hogy az dllami- é$ macán kereskedelmi válla! stok, földművesszövel kezetek, kisiparosok kisipari termelőszövetkezetek és állami kisipari vállalatok a rak áraikon lévő áruk áremelésnek megfelelő ö^zeget .ke./let árukulönbőzet" ciroeo meghatározó;''! idrihen állami Iára befizessék. Magán kUkereske. dóknuk é» kisiparosoknak ré»M. (uvstpöj kedvezményt kell biztosi'' tani. i Mivel « gyermekknnfekeió ára vfll oratUn tn^fArl, bár a teati) mvirrftni ári #nt«lkedik ím a kon Ifkvi''Minli Aruk Ara Általában ki« »«bb uititékbvn «tiielk«dik< ttiinl « ui^''prárut, a MilőnbőtAti « ruliá ''.«ti kUitMfl terfiitilfordvptktfvtek réixérc «1 a v«»vrt állatni uág>kc r«»kcdelmi vállalat a. Azoknál a fogyasi üsi cik köknél Crí tzolyúltntósi dljté''cflek. nél, amelyeknél, w irmcgéllapl tós a munkabérre sxémitott tv 7M <■£ lwzcmkulcsok fi^yHcnibt1-vóLe''wt \| tör énik a béremelésből adódó (öbbleíkiadásokat a vevő re illetve fogyasztókra áthárit,,. ni nem $zabad. A rezsi és haszon kulcsokat. tehát megfelelően csökkenteni kell. ■ 4. Azokról a fogyasztási cikkekről. amelyek árai a jelen ha<-táro2ot alapján megváltoznak. IS51. december 2 án megjelenő nyilvános árjegyzéket kell kiadni. A december 2-án megje^-cnő hivatalos árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokba tartozó -ermékek árai váltosatlanok maradnak. ■ Az árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokban tartozó ''termékek árának emelése vagy az árjegyzékekben fejsoroít cikkeknek a feltüntetettnél nagyobb mértékű emelése a dolgára nép ellen elkövetett bűncselekmény és ennek megfelelően büntetendő. 5. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa u''tesitja az illetékes minisztereket és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy'' gondoskodjanak a jelen h&téro zal sziliemének" megfelelően, a fel-sorolt intézkedések részletei végrehr jtásáról. Budapest. 1951. december 1. RÁKOSI MATYAS. A Mtefflrtr Dolgozók Pártja főtitkára. DOBI ISTVÁN, A Migyar Népköztárwieá« mlnturtertnnácának olnftkt. Visinsshii elvtárs felszólalása a% ENSz politikai bizottságának november 30i ülésén A mioisziertanács P oker Ignácot az ötéves terve időelőtti teljesítéséért kitüntetésre terjesztette fel ''X tnlnl«atortanác» Dobi %''áu elnöklő ével «ombaton délelőtt ölést tartott. Á minisztertanács a Népgaz-viteát''j Tanács elnökének javaslatára határozatot hozott a december hó 23-ra ée december hó 30-rm eeő munkaszüneti napok áthe''yezésérőK^T? munkaezüuetí íiaook áthe yezése folytán kam. <»onykor három, újévkor pedig két egymásután következő munkaszünet- nap leez- 0 1 0 3 6. 1 4 ftl.O i l IJtUL® I í" A miniíz''crtanái» u kiváló pcdaftótruaok kitünteté«érü .ki-v^áló tani tó* ée .kiváló tanár'' cim lóteeitéBét ha ározta cl é« minden év junius havának oleő vatíárnapját ,Pe<Uigóííuőok Nap. jónak* nyilvánitotta- A .kivá''ó tenitó'' ée .kiváló tanár'' cimmo kittinte''-ett peda«ó?ue ogyidejü-lev háromezer forint .pénzjuta-"omban részesül. A minieztertaníícs elhatározta, hoíry Pioker Icrnác Kossuth-dija« -sz-''ehánovistának őtévee terve időelőtti eljesitéséért. a Népkőz-, táröoöá-sri Érdemrend V- fokozatával való kitüntetése iránt elő-terjesztéet tosz as Elnöki Tanácshoz. Szombat délelőtt a Mayax Népköztársasági Érflevnrend V-fokozatát C6er?cő Fános kohó-ée gépipari miniszter elaő he-yettese adta á.t a hireevee frt&-hánovistának- Kitüntetése alka''-m''ából a Szakszervezetek Orerá-eoT Tanácsa üdvözlő táviratot küldött, pi ok-or elvtörer?^." am^t^bw további rfkereiiat váni neki mnnkáiához. _ NYIKOLAJ TYIHONOV, © világhírű szovjet'' költő 55. szü-l«té«T»pja alkalmából a Magyar írók Szövetsége üdvöztő táv-iretoi kü-döt-- amelyben hosszú Kiotót egészséget kíváat az iro-daksi tevfiowséglwz H a bé. Az £NSz-kóZj2yülés politikai bL zottaágának november 30-1 ölésén befeje^dő^t a vita a három hatalom „Va-umennyi fegyveres erő es vshmennyi fegyv rzet sz- bá. lyozáaa, korlá''ozó«» és fokozajos c.sőkk«>tése- cimü jivaclat fe. l«tt< Viairmkij oh tár« at őssMgtrto a vita eredtnénvé: De-H/édo eldén lelem «^lo a kűtóníó-In feccj{é.jpket, DMMlilaiiOfca''i, «4-kon''1 tuti wovjeio''lppp« ktrohn-iiíiwiCxftt, H«nelv«4íl>fu 16 atlafl rn^kMknoulftt ró«w!nni vol>t % umclvekct b liAroin Up viéi''löl a fft«íó orf»A\|í«>k c«yc» ltti!döu«l f«rjw»ui«twi<, VIxjmMki) cIvIApí t<M>b tnt!uti v''tívt ldé£ kto''ttk a* USA vezeti fttotiiélvtóértolnik be-¡.tntptéwcíi és fltnefikdj iapok kU jelentéseit, leleplezte Jessup USA-Küldött ki8érleteinek homiasdgöt, amellyel aot akarta elhhetni, hogy az USA a n«mze;közi vi. szonyok fowült-Jégének enyhítésére tfrekuik a tárgyalások békte uiJAn halad előre, Leleple«:© a sokat ar énreket 1«, ftmdvok* az USA, Anglia fa l-ra/tclaomág VüldóKvi hojt»k javMlfltaik vt>dohnre 6 bébi-fonvitott», hogy etek n /nuaiIn. »o/i nrm ftielnli m«n at dltaluU hnnijottubhi ríloktuk, mert nfm tpJUk »IÁ u iomfo«vvcr ^tlljA-4t (>e a fflgvvfimt valódi cnftk. ktmtMi ■ t«yt>nL fókoMios «^wlPáídvwl CMféllk fel, A S«ovJe<tunl6 !t0Wft\|(«úfip fts»-«w^cíto a kialakult hpjytelol, amttyet et jollomta, ho^y Jftl«n- tó$ elTérés vart egvrészt a Szov je.u iió. másrészt 8Z USa. Anglia ós Frauciaorezá^ álláspontja kőzött. Ennek cl.enére a szovjet küldőitséq kész folytatni erőlesr léseit éa réKfornni « fuvatnli al biiofhdq munkdjdban. hogv » négy halnJom képvim-lől kőlc»ő-lősen elfogadható javallatokat dolgomnak ki ebbwi » VérdM b«n, VUinaHkiJ •lTtAw M«?A!alfbn lüán Jrsmjp fr>n«nkai küldő « ki «lerir^l«, hogv ftdvőnli « S<>* 9\|unló áilé«pon{jAi ur, t Kérdfc >mi flkkltMid^ (vlbii^taAgrü o tw ko/ónn t 6 u támo liAtJt) »Iblíoitnég m^aiokitt kár« vonötkfnd. « >lrl«i, Irak'' 6a pakiít\|ftnl köMőtft ált] lerjoieiett Jova«l«.tot> flz élelmezési minisztérium leientése a begyűjtési verseny állásáról Az élelmezési minisztérium a megyei teoécsok jevaslatára azoknak a megyéknek, járásoknak és községeknek, amelyek kukoricabeadási tervüket 100 százalékra, wgy azon felül teljesítették, megadta a szabadpiaci értékesítés jogát. A felszabadított megyék, járások és községek területén minden olyan termelő) aki kukoricabeadási kötelezettségét teljesítette, szabadon viheti kukoricáját piacra. Az élelmezési minisztérium a következő megyéknek és járásoknak adta meg a kukorica szabadpiaci értékesítés jogát Megyék: Békés, Baranya. Járások: mosonmagyaróvári, tabi. balatonfüredi. devecseri. keszthelyi pápai, sümegi, veszprémi, zirci bajai, bicskci, makói, böiarke. resztesi, püspökladányi, budai, vád tiszafüredi. Ezenkívül a megyei végrehajtóblzottságoJc 585 községnek, melyek kukorica-begyüjtéei tervüket 100 száza lékre, vagy azon felül teljesítették — megad''ák a swibad értókcoitfe Jogát. A felszabadított megyék-bon, járásokb-n és községekben kukoricát saját ezUkséglotére mindenki váaórolhat A megyék begyűjtési vemenye az utoltó napokban emolkcdéit jnutrjiJ. Gíibonubegyüjtéíbon « mogyúk rangsora wm változott. A kukortcabegyüjtésben a mo-D''ék ruigsora u következő: 1. IJékés 104.8 2. Baranya 104.2 3. Fest M.2 4. Fejér 93J 5. Hajdú-Bihar 92.6 6. Vas 91.4 7. Veszprém 8. Sornoíry 9. Csongrád 10 Tolna 83 « 11. Bács-Kiskun 81.2 12. Heve« 79.6 13. Szabolcs 79.5 14 Kotr. ó rom 76-8 15. Borsod 75-8 16. Zala 75.7 17. Győr-Sopron 75.5 18. Szolnok 71 19. Nógrád 68.2 A baromfibegyüjtés terén a megyék rsngsora az elmúlt hé-tfn a következőképpen alakult: 1. Szolnok 3. Békés. 3 Vas, 4. Pest. 5. Tolna, 6. Győr, 7. Komárom, 8 Csongrád. 9. Baranya 10 vHeves, H. Hajdú. 12. Nógrád. 13-Veszprém 14. Zala, 15. Bács-Kiskun, 16. Borsod. 17. Somogy, 18. Fejér, 19. Szabolcs. Az egyiptomi helyzet Az egyiptomi külügyminiat« rium Jegyzékben tiltakozott az angol kormánynál ai^ol hadiha Jókifck egyiptomi felségvizeken való tarlózkodáaa ellen. A kairói rendőrség feltartóztatta a brit nagykövetség kereskedelmi tanácsosét mert nem tudta felmu tatai u:levelét Churchill uWtotfcg a középkeleti angol szárazföldi haderők főparancsnokát: a leghatározottabban küzdjenek az egyiptomi propaganda ellen. Ezért tilos az angol katonáknak egyiptomi álláspontot támogató lapok olvasása s a legszigorúbban járnék el azokkal a katonákkal és tisztikkel. akik nyíltan együtt érez nek az egyiptomiakkei Ezzel az utasítással kapcsolatban Mikardó munkáspárti képviselő kijelentette: ,.Ezek szerint az angol katonáknak nincs joguk jzabsdoc véleményt nyilvánítani politikát-kérdésekről". Koreai hadijelentés A néphadsereg egység! szoros cj\|yiittmúköd&5bcú a kínai népi önkéntes egységekkel, valamennyi arcvonalon továbbra ia védehai harcokat folytattak és nagy teségeket okoztak az sllenaégnek emberben ¿s hadianyagban, A ke. leli arcvonalon halyi jelentöséiJÜ harcok folynak, a középső és nyu. gati arcvonal »zakureán tz cllen»6g több támadást indított, áronban a néphadtereit ÖMzpontoiito t tüze kövctkoitében uz ellenség vl''j/avo-nuláara kényszerült 6s több mini 400 halottat hagyott a oaa atéran, November 30>án a néphadsereg légvédelmi egységei két ellenségei repülőgépet lőttok le, amelyek bé. kés területek barbár bombázásában vettek réazt. ★ A fegTverzzflnetl küldöttségek megkezdték a napirend harmadik pontjának tárgyalását. Mint ivme- rétes, a koreal-Wnai küldöttség ö-pontból álló javaslatot nyujto t bc. amelyek szüluégeaek ahhoz, hogy megvalósítsák a iegyvemvnívéat. Ugyanakkor a twWk iél rag^ezko-dik ahhoz a követelőéhez, hogy íenntarteák o két fél katonai ctí> iének a fegyverazünoü ugyc/mény alilriaa ideién fennéllo pgyejwu lyá'', i ellenőrző arcrvez4t közle-kedhcfeék Koréit mind«n réarében. A koreai.kinai küldöslr^g iimétel-teu rámutatott arm. lu^y at. amr rikai fél iavaalatainuk céllá: köz-vetlsn beavatkoiáa ( Kórsai Népi Demokratikus Köz ánaiég belügyeibe, a az ország határíin kívülről továbbra ií o»apa''okat 6» hadfelszerelést szállítani Koreába. A Magyar Közlöny közli: A Magyar Közlöny vasárnapi száma tartalmazza azokat a rendeleteket, amelyeket a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Magyar Eolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján tz abban foglal-intézkedések végrehajtásét biz tositja. A Magyar Közlöny közli: A Jegyrehdszer megszüntetésére, a mezögazdo6ági termékek forgalmának felazabaditására, a munkabérekre, az árak megáüa pitásám, • kisgyermekeknek valamint a terhes- és szoptatós anyáknak juttatott egyes kedvezményekre é§ a iei^felátói^-''. ri árakra vonatkoéí'' ^sándelote.'' kst. valamint egyeo edórtadssa»-bályokat. A Magyar Közlöny mellékleté hétfőn jelenik meg cz számszerűen tartslmajaa a felemelt béreket éa fizetéseket. a szolgáltató válhatok vezetőit, hogy vasárnap, december 2-án a szokásos időben nyissanak ki. ★ Terhes ós szoptatós anyák, valamint hat éven aluli gyermekek december 3-tól tejüket a buza daraotelvánvra kapják meg abba® ez árudban, ahol a tejmeg rendelő szelvényük eUsnébeo tej-összesltö laoot kaptak- A tejfiókok, «radák, s buza-darantslrény ellenében az toénvtooosultak részére tej- összesJtö lapot áUi«a»ak ki * A tiioiatdk ujabb protoUációi A különleges politikai bizottság ülésén folyatták a Szovje.unió és a népi demoicratáku» országok ¿L len irányuló jugoszláv mesterke dé3 megtárgyalását. A titoista. klikk aiz egyik előző ülésen javas-latos nyújtott bc, amelyben javasolta a közgyűlésnek, hogy ajánl, ja az ,érdeke£ országoknak" e kapcsolatok felvéte ét és a felmerülő vr.áknak az ENSz alapszabályai szellfmélxm va!ó megoldását, valami»! a határinciderv^ek-nek vegyes hafárbizo:tság létrehozása utján való szabályozását. A? ^3go''--amerikai tömbhöz tar-, i -özé országok- küldöncei tá^oga-., ják a tervezetet. A HŐMÉRSÉKLET CSÖKKEN Várható időjárás: Feihőátvo* nu ások, többi/-; • elsősorban .északon kisebb:''''á>tóeső, mérsékelt délnyug&M^%£gati. ké«6bb élénkebb nyuga''-póefaknyugati A belkereskedelmi miniseter utasítja a vasárnaponként rond-s»r«sao nyitvataptó é^lmtoert wedéglátólparl A -^ga» kezetek Orszigoei Ssőveteésre^slfcivja & földműves-szövetkezetek igá££atóGági ós felűgye^?oi;oH«>ági tagjait''; í: hó 2-án reRfireK^/^r%Sp jo''enjenck me* a. földmtiveeezm-etkczot irodájában és ellenőrizzék a fo-iryasztási boltokban megindul 5 munkála''okat. Egyben elrendeli, hogy a megyei szövetségek ós a Járiéi kirendeltségek f. hó 2-án 7 árétól rend«« munka* t'' szél- A hőmérséklet újból csök. ken- Várbató hőmérsékleti értékek az oT^azág területére: vasárnap reeeel 0—3, dé''hen fezaknn és nyugaton 8, másutt 7—10 fok körftft. Vasárnap, IMI. Í0t- 1 A pölöskei traktorosok megőrzik a ..megye legjobb gépállomása" cimet •« V..'' • A pötdskea gépállomás dolgo. zoi már régóta készültek arra napra, amikor átvehetik a ¡negye legjobb gépállomásának ;jró vandoniászló-. De mindig megelőzték őket Előbb a szánt, hadéi gépállomás tőrt eléjük, majd a cJcíztTOgi. A harcot «azért ncmndták fc>. Elhatározásuk croc volt. műiden át''on ük ukar-tok az eisók lenni. a. gyfet«sck. Feladatuk nem volt könnyű, o\|ó»zőr le kellett küzdeni a nc. nézségeket. Munkaerőhiány volt ¿i gépállomáson, mcjd műszaki hibák merültek fel egymásután. Kiesések voltak a munkában. Nem voH könnyű r. két műszak bevezetése sem. A gépállomás vezetősége és a kommunista ''rekterosok azonban kitartottak. Egymással versenyezve küzdöttek « jobb eredmények eléréséért. Munkájuk eredményes volt. Ma már büszkén nézik a három vándorzászlót a gépállomás irodájában. Az egyik /.ászló felirata: .A legjobb brigádnak", a másikon ..A mezőgazdasági versenyben legjobb eredményt elért gépállomásnak", a harmadik zászlón szintén rövid felirás van. de ce az e kitűntető cim. amiért harcoltak: ..A megye iegjobb gépállomása". Harcoltak a kitüntetésért. D: most. amikor megkapták sem bizzák ei magukat..Tudják, hogy cz kötelezettséget is jelent bámulata. ezután még jobb mun. kát kell végezniök. "hogy példát'' mutassanak a megye összes gépállomásainak. Az elmúlt 10 nap claít a gépállomás dekádtervét 96.1 százalékban teljesítette. Az őszi talaj-munkatervét 59.7 százalékban, éves tervét pedig 74.2 százalékban. Valamennyi eredményünk jóval megelőzi a többi gépállomásét — mondja Juhász elvtárs, a gépállomás vezetője s ilyenkor dc rü l fcség^ mutuitkozik meg arcán. Dc a jövőre is gondol, ¿rra. hogy teljesíteni kell az évi tervet. Nem elég a százalék, «akkor >em. ha elsők o gépállomások között. Nemcsak Juhász elvtárs a gépál-omás vezetője, o traktorosok is igy gondolkodnak. y Simon Tibor normáját állandóan 260 íeázalékra teljesiti. Paucsí László, a gepátfomás legjobb traktorosa Őszi tervét már 113 százalékban teljesítette. Paucsa László teC jesitmenye mellett átadja munkamódszerét társainak is. A maga gépénél .sem tűri meg a legkisebb lazaságot sem. Tártai már maguk jöttek rá. hogy csak fegyelmezett munkával érnek el eredményt. A gépállomás vezetője, a párttitkár^ és az agronomusjok állán, dóan ellenőrzik az éjszakai munkát és segítséget «adnak a traktorosoknak. Elmondják a má-ik brigád jó módsereit. — Most ujjban — mondja Juhász elvtárs — ugy szervezte meg Paucsa László a munkát, hogy cz éjszakai műszakban addig megy egy ember a géppel mig a tankból az üzemanyag ki nem fogy. Tankolás után a má-sik ugyen ugy. Nincs is baj ná luk. mert igy megértik egymást. Gáspár elvtárs, a gépállomás pártszerveBCtének) titkán* a. hiányosságokról beazél. — Három traktor: nem tudunk üzemeltetői. aJÖcatrue^ hiány miatt, pedig ez is nagyban elősegítette volna a terv teljesi tését. Hiba van néhány traktoros munkájával, okik nem végzik cl becsülettel a rájuk bizoct feladatokat Ott hagyják gépeiket, fegyelmez»tienül dolgoznak, non t~zSk nzt, hogy őrajtuk is mtíik a gépállomás tervének telítése. A pártszervezet ugy segit\i gépállomás tervének teljesiíéiSében, hogy elsősorban felelősségre vonja azokat a párttagokat, akik hanyagul végzik munkájukat. nem telje- sitik tervüket. Igy tettünk Lázár István. Pintér Imre és Kiss Ferenc traktorosokkal is, akik az utolsók között kullogtuk, és rossz munkát végeztek. Ma már ezek is megállják b helyüket, mer érzik, hogy felelősek a párt és dolgozó nép előtt. A pölöskei gépállomás dolgozói most ugy akarják megtartani ..megye legjobb gépállomása'' címet, hogy ujabb vállalásokkal készülnek megünnepelni december 21-ét, Sztálin elvtárs születésnapját. P&uasfc László válialta. hogy december 10-re 160 százalékra teljesít! őszi tervét, Simon Fe. renc és Vörös Ferenc őszi tervük 100 százalékos teljesítését vállalták november 30 ra, amit teljesítettek is. Kovács Károly vállal ta. hogy 10 nap alatt 60 kataszteri holdat szánt fel. A gépájlo. más vB-''jámennyi dolgozója csatlakozott hozzájuk. Vállalásaikkar s azok teljesítésével bizonyítják. hogy tovább is az élen fognak bafodrü és példát mutat nak ai megye gépállomásainak. Konyecsnyi István. Hulladékbegyüjtes Járásaink dokjocó parasztsága mindinkább megérti a vas- és fénygyűjtő hóaap jelentőségét és csatlakoznak kormányzatunk felhívásához és adják át hulladékanyagukat földmű vessző ve tkc-zeteiníknck. Földmű vessző vetkezefle ¡ok egymással versanvezve verzneik rcszs a gyűjtés munkájában: A letényei járás szövetkezeti versenyre iűvja ki a hulladékgyűjtésben a megye összes íöld-müveswsövetkezetét az alábbi versenyszempontok szerint: 1. az ájrui- szakszerű, -nemenkénti összegyűjtései 2. legkisebb fuvarköltséggel való elszáll! tás, 3. a terv 123 százalékban való globális teljesítése, 4. az összegyűjtött anyagoknak a megadott helyre és időre való poróos beszá2rtósa. 5. a jelentések batáridőre való beküldése. Begyűjtésbe» a letenyei járás áT. az élen, ahol a szövetkezet dolgozói e&ycb munkájuk mellett a hulladékgyűjtéssel is foglalkoznak. A leftenyei íöldmüves-saüvctlkezeí a legutóbbi napokban 110 méJtermázsa. Tornvi-szcntmiklós 62 mázsa vasait gyüj--tött bc. A legutolsó heiyem a nagykanizsai járás á!X ahol nem foglalkoznak kellőképpen a ihulla-dé&begyüjtéssel. Zalaszentbalázson csak most indítják bc a huEadckbegyüjtést. Begyüjjtés munkájában iki-tünt a söjtöri földművcsszövcU kezet felvásáriója, Péterfi József, aki házi agitációval 30 múzsa Masat gyűjttpüt!. Dolgozó parasztok. fóldmfivesszövetkezeli tagok! Már az előző években sikere voDt a termelési szerződésnek dolgozó parasztságunk körében, mert elősegítette a jobb termo-lcsft és az értékesítési gondoktól való megszabadulást is jelentette. A termelési szerződések jelentősége az id, hogy biztosítani tudjuk egyre fejlődő iparunk számára a mezőgazdasági nyersanyag jelentés részét.- A szerződók előnyben részesülnek. Kamatmentes hitelre trak-torszántást. művelési előleget, minőségi vetőmagot, magasabb szerződéses árat. kamttömentes hitelt, szaktanácsadást kapnak. A szárításnál tengelyfuvar inegbcrrtést, több termelési jutalmat kapnak. Termelési szerződés:! szcp eredmény: értek el cukorrépából a zaLaszentgróti járásban Zala-csány, Pakod, ahol a termelési felelős elvtársak '' helyesen szervezték meg a munkáit. A nagykanizsai járásban Balatonma-gvaród, Kiskomárom. Komái-város részesültek előnyben. Arra kell törckednuft ezen községeknek, hogy ne csak a cukorrépa -terén érjenek el ered ménvt. hanem fokozzák a mun kájukat a többi növényféleség lekötésének biztosítására is. Egyáltalán nem megy a"''ter> melési szerződéskötés semilyen vonalon sem: Kehida, KuStány, Gyülevész, Andráshida. Alibánfa. Bak. Boc-főlde. Ságod, Tófej, Zalaszentlő-rinc, Nemcssándorháza. Bagója-sánc, Felsörajk, Gelse, Kisrécse, Kilhnán, Pölóskeíci, Pötréie községeitben szervezzék meg mun-káéttkeíi, mert ««gyan. Le fognak maradni a többi jó községektől és a termelési szcrzödcsclöirány-zaíukat a kiadóit határidőre nem íudják .teljesíteni. - A szerkesztőség üzeni: Egy megfigyelő Levél érkezett szerkesztőségünkbe. melyben a levél Írója kifogásolja, hogy nem foglalr köztünk a november 7-én ki-adott «ztehánovista oklevelek érdemeseivel. Felhívja a levél e-szerkesztőség figyelmét nagykanizsai utburkoló és javító vállalat dolgozóira, akik kiváló eredményeket értek el. Javia«-solja a levél írója, hogy irjuk meg és foglalkozzunk a dolgozók újításaival, hogy cz ő eredményeik serkenjék más vállalat dolgozóit is. ★ A szerkesztőség valóban nem foglalkozott eddig a vállalat dolgozóinak, ifjúmunkásainak eredményeivel. Eleget téve a levél kérésének — mely egyúttal a dolgozók kérését tolmácsolja —, foglalkozni fogunk eredményeikkel. Egyben kérjük a levél íróját. hogy észrevételével máskor is segítse a szerkesztőség munkáját. Kérjük, hogv nevét is irja meg. Tudni szeretnénk, kik azok. akik munkánkét segítik. Levelezőink irjdk nélkülözhetetlen az ogitdefe nos kértek felvételüket. melyeQ tagságunk el is fogadott. Azóta már a műhelyt is berendeztük éa már saját kovácsaink vasalják lovainkat. Azonban van egy dolog arr4 hátráltatja tömeges fejlődésünket; a lakáshiány! Erre szeretném fel. hivni as illetékes szervek figyeU mét: a családi ház-építési akcióra Ugj/anis o VI. kerületi I. ftpu«x csoport beolvadását már csak cz akadályozza, hogy a mi épülei tünkben most állami gazdesáy alkalmazottjai és azonkívül 4 család kívülálló lakik és ezért nekik lakást biztosítani nem tudunk Ha megfelelő lakást tudnák részükre biztosítani. akkor mind a 12 család már « tél beáll. ta előtt bvköltözne hozzánk. Ekkora eredmény láttán mér nem volna nehéz a többi 7-cj fi. pum csoportok beszervezése sem. KOVJCS SÁNDOR, a Vörös Zászló tszcs könyvelője. (Zalalörőj A ,.Zala." 27-i vezércikkét olvasva, kötelességemnek fartőm, hogy én is irjak csoportunk fejlődéséről néhány szót. 1950 augusztvuban néhány gaz-da-társammal megalakítottuk a ..Vörös Zászló" termejőszövetke. zeti csoportot. Az ellenség hol ni/illan hol búrko''ya terjesztet, te rólunk a leghihetetlenebb dolgokat: nem lesz kenyerünk, mezítláb fogunk járni stb. Ilyen és még ennél sokkal különb híreket terjesztettek nemcsak a kívülállók felé, hanem még a tag-Ságunk könnyebben hivő tagjai között is. Közben éles szemekkel figyelték belső életünket, fejlődé sünlcet eredméntfeinket, nemcsali az egyénileg dolgozó parasztok, hanem községünk tizenegy I-cs tipusu tszcs je u.- Most aztán látva zárszámadásunk eredményeit, nap mint nap ujabb tagok kérik felvételüket a csoportba A legutóbbi csoport-értekezleten ts két kovácsmester Magyar József 6» Bertelcndl Já- ★ Néhány hót mvlv.z számadás t kell fennünk pártunknak a dolgozó nép államának elvégzett munkánkról. Komoly és felelő'' ségfeljes terv-tőrvénnyel kell szembenéznünk, vájjon mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy tervünket részleteiben is végrehajtsuk A jelenlegi termeié sünk azt bizonyítja, hogy vannak hiányosságaink amit még ma ki kell javítani, főként a munkaszervezés és a szocialista munka verseny frontján, ami előbbre viszi nemcsak a termelési tervne k teljesítését, hanem ások tulteL jesltését is. Amikor lapjainkat ofecamk, sehol nem találkozunk üzeműn!: életéveit Elvtársak! Ezen csak mi tudunk segíteni. Meg kell mutatnunk, hogy megvan bennünk cz elszánt akart, hogy valóm váltjuk Rákosi élvtársnak tett fogadalmat és az évi tercünk teljesítésében becsülettel hétytálhBi Jj. Pártunk és kormányunk erejéhez képest megadó?, minden le-hetőséget, hogy a felemelt ötéves farvben « reánk eső frontszakaszon kellőképpen megálljuk helyünket. Dolgozóink a műszaki vezetőséggel karöltve hozzáláttak a feladatok ''elvégzéséhez Pártunk II. Kongresszusára tett felajánlások teljesítése űzc* műnk életében forradalmi átalalz vlást hozott. Sajnos ezt a forradalmi lendületet nem tápláltuk kellőképpen és ugy gondoltul hogy ezek után az eredmények maguktól fognak jönni, ügy <; szervezés, mint a szocialista mun kaverseny irányítása nem taláJi gazdára és igy nem tudtuk cletba n tartani á kongresszusi verseny szellemét. En ugy gondolom.- hogy min den műszaki vezetőnek önbírálat- taj élnie, dc a csoportvezetőknek ós maguknak a szakszervezeti aktíváknak is. mert élesztgették <1 olgozóinkban a> versenyszellemet csak nem gyakoroltunk keUő eH enőrzésf ezen az igen fontos frontszakaszon. Ma már minden kinek világosan kell látnia hoyi csak a szocialista munlMverseny viheti előbbre az ötéves tervünk idő előtti teljesítését, ami magával hozza a munka termelékenységének emelkedését Ez azt jelen ti, hogy egy termék előállításához kevesebb munka, kell, vamr$ ugyanannyi munkával több ter. mclcst tudunk előállítani. Ezzel cgyidöbcn gazdagabbá tesszük társadalmunkat. Maga az osztályharc világm ¿retekben folyik n termelési frontszakaszon is. Az erősebb fog gi/özni. Mi jiCdig, akik a szo~ cialista tábort építjük, a Sz ovjetunió vezetésével erőseb-bek vagyunk, mert a munka mc gasabb termelékenységét tudjuk megvalósítani cs gyorsabb üterrjb cn tudjuk fejleszteni egész népgazdaságunkat. Ehhez jjedig-elen gcdhctcllcnül szükséges a munkc-verseny fokozása minden üzem tc rülelén - . * Saját munkaterületemen megvizsgáltam az adott lehetőségeket és haladéktalanul kijavítom azokat a hiányosságokat, amelyek az eddigi munkám során fe ¡merültek. ígérem pártunknak és fcornw nyunknak. hogy a felemelt őtcvca terv eredményes végrehajtása ér dekeben uj harci lendülettel vészem feladataimat és felsorakoztatom telepünk dolgozóit az élhaf cosok soraiba, a Szovjetunió gya korlati tapasztalataira támaszkodó va, pártunk utasításait követve i gérjük. hogy as 1951. évi terv teljesítését valóra váltjuk. Elvtársak! Harcunk a terme ¿¿^ frontján komoly és feleJőssc<r. teljes. Nekünk szerszámmal a kézben kell elősegíteni Kcrca. Vietnam. Burma végső győzelme t Az ő harcuk az emberiség igrz ügyéért folyik. MOZSOLITS JÖZSEF művezető, Bázakerettye. levelező mozgalommal erősítjük a sajtó és a dolgozók kapcsolatát" -— irja a ZALA- Vajfon ez a mozgalom, amit me** a ZALA elindít, kifejlődik e upy, mint az hivatva lenne? Ugy gondolom, akkor érünk el eredményt, ha meghallgatjuk azokat, akik öszinté* bírálnak. Sajnos eddig sok bíráló hang n£fy Járt, mint a miatyánk — nem hallatszott el odáig, ahová szánva volt Van mit bírálni, vannak eredményeink is, ami1 elmondhatunk. De nem eléa bírálgatni, hanem a hibákat ki is kell iavitani- Azzal, hogy bírálunk, a dolgok mén nincsenek elintézve- £n szivemből örülnék, ha a levelezésen keresztül megindulna «fly egészséges fejlődés, arpi elősegítené az énit"**—oiabb eredményeit .Meg kell keresni a falvakban a rejtőző igazi ér tékeket, akik bírálatukkal segíteni akarják a szocializmus ügyét Az épitö bírálatot ncm szabad elnémítani- En nagyon szeret nem, ha a levelezésen keresztül azok is megszólalnának, akik eddig hallgattak, akiknek azonban naoyon sok mondanivalóink van, csak időt és helyet kelladni ahol azt elmondhatják. Én posta] kézbesítő vagyok, Állandóan a d^nozók között iá rok- Ismerem minden ügves-balos dolgukat- Néha nagyon sok mond"''valóm lenre. eridia az volt a baj, hoov nem volt semmiféle kapcsolatom, ahol meebaJ''-''Uak volna- Ezután élni fopok az alkalommal fi* ha erre dim«» »¿««k az uísápon keresztül fooom elmondani eredményeinket, hib^-^at. hogy ezzel 1» segítsem falnak, enziaank dolgozóinak ügyé» r '' kovács sAinxMf A nehéz munka is könnyűvé válik — hu a koreai nép szenvedésére gondolunk Latogalás a lovászt 5. szamu tanhat loutas dolgoséinál A íside£ 6«zi szél sűrű esőcseppeket csapdos a sík mezőben emelkedő épőlet ablakának. A szobá ban búgva eg a Ráz és kellemes meleggel tol i meg a szobát. Az Ah^oa át feltűnik a brigádvezető alak is- Hona alatt valami becso-.«ciáoít iádafélét cipeL _ Hozza ám a rádiőt — kiált f«5 örömmel Székely Gyula olaj-¿crc. Valamennyien nagyon 3rül-'' ■ rádiónak. Nagy szolgálatot sekík. Elhozza hozzájuk a párt szavát, tanítja őket és zené-«} vidítja, tölti meg szabad perceiket. Dc nem csupán azért öriil-jwi s rádiónak. Nem- fí a rádió a»i ielenh, kogf a brigád jó! végezte munkáját s megérdemel c a vezetőség cl-sfvstfést''. Ez 3 rádió tulajdonkep-pco nem más. mint a kézzelfogba-köízóRct azért a kimagasló tel-jcáíojenvcrt. amit szeptemberben vs ok óberben elértek. Amikor Emödi János a szobába lép, nem is lehet beszélni velük .iddig, amig a rádiót ki n«Jn pró-báMák. Valamennyien «rákemberek, a szakemberek pedig nem elég-e/ícek meg azzal, hogy valami a-szemnek tetszetős — első sorban is azt akarják tudni: jó-e? Pár pillanat cs a rádió nagy v»gy han£cr-óvcl, tisztán, csengőn «k^szó!!. Mintha csak tudnák a ».údióban, hogy c S?abadság-bri-¿ad dolgozói most próbálják ki az ¿jindékrádiót, a Moszkva-keringőt adják. Aho^v aztán az öröm első hullámai elülnek, Emödi János beszélni kezd a brigád munkájáról. — A brigádok egymásul ver-renyben vannak — mondja. — A r.-jnkaversenynck köszönhetjük eredményeinket. Neia elég, ha az .snber iól dolgozik — jobban kel! dolgoznia. Ezt pedig csak égy ér-lük el. ha van valami, ami még jobb munkára serkent. Ezért olyan ion''os a szocialista inunkaverscny. A munkateraenr eredmenyextc .:zt is,- hogy amikor november 7-rc 100 tonna tervenfelüli olaj ''.érme. I«?ét vállalták, nem elégedtek meg ennvivel Vállalásukat 199.1 százalékra teljesítet ék. Nem lebe: kiemelni egyes dolgozókat, nem lehet személyhez kö''ni az ered-saényt, mert a Szabadság brigád-lios tartozó tankállomáíok és a i vakbefejezők egyaránt kivé ték a ^tr.-züket a munkából. Mégis meg "kcY. emliteni Török László operátor nevét. Tőrök László közvetlen ^«zi Id a részét az olaj többter-aelósből. Az operátorok azok. "akik pontos» meg tudják állapi ani, hol lehet a termelési csőnél nyomáscsökkentést eszközölni. Ismerik 4 kutak szeszélyéit és ismeretei-W nagvoa jól tudják gyümölcaöz-te ni a többtermelés eléréséért. A munka, amely n t öbb terme lései t folyik, i-okoldulu, k igy valamennyi dolgozó elé bő lehe''ósó gtf t&r, hogy mitílalások teljssi-téséhex minél nagyobb segítséget nyújtsanak. Székely Gyula é Boz-is ván olajmérők azzal is boz.-¿Jiarulnak az eredmények növeló "íhee, hogy a műasak letehe után Jíítenek » hozzájuk beosztott dolgozóknak. : A lyukbefejezőknél Borbély Kálmán fúrómester azzal segíti a vállalatot ét a szocialista termelést, hogy a legnagyobb lelkiismeretesével és odaadással oktatja a zpglléie beosztott tanulókat. A Szabadság brigád dolgozói december 21-re újabb 100 tonna tervenfelöli olaj ermelést ajánlót-tak fel, de már a felajánlás utáni ^apon úgy fogtak a munkához. Wy vállalásukat túlteljesíthessék. — Gondolhatnák art is — mondja Emődi Is''ván —, hogy vállalásunkat úgy szabjuk meg J>°2y azt túlteliési''ho^nik. Azonban ne essenek tévedésbe, akik ''¡ty gondolkoznak. A Szabadság-brigád áll/a adott Hsacát. nehézségekkel kell megküz . n Qénünk, hogy vállalásunkat telje-3 ~ ^thesBÜk s ha mégis túlteljesít- " i^t « l^leati, hogy « brigád %lnJt ^Wcc^tfk, «UráAt) tal töltik meg a nehézségek. A megnővekedett mtmka fokozza erejüket, találékonyabbá teszi őket. Ezért tudjuk túlteljesíteni vállalásunkat. Sz''álin elvtárs születésnapjára 3800 forint értékű megtakarítást befejezésééi. a szocializmus mielőbbi valóraváltásáért dolgozik. Már nem sok idő választ el az cv utolsó napjától. Minden egyes nap, minden egyes óra. perc, de még másodperc is kiha''zrálásra vár. Ezekben a hetekben dől el az is ajanlottak fel. Eri úgy érik el hogy a csőszerelőknek a műszál lejárta után segítenek a vezetél ki- és bcépí és énét. Eddig több mint 800 méter csővezetéket szedtek ki. Nehéz fárasztó munka a csöki-szedés, de örömmel végzik. Nem riasztja vissza a brigád tagjait ettől a munkától sem eső, sem hideg. — A mi harcunk — mondja Emödi János —, ami- a több olaj termeléséért vívunk, a béke frontján folyik a béke megvédéséért. ¿\eltcs es -a harc, de könnyűvé válik, ba összehasonlítjuk a hős koreai nép szabadságharcával A csősze, relö csoport, amikor esőben, sárban kitartóan végzi munkáját, tudja, hogy az ötéves terv sikeres 11 Maovar-Szovjet Társaság őszi feladatai a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresezu&a kijeiö le a magyar nép feladatát a béke megvéuéae. a azocia-izmus építése terén. A megnövekedőt* fc.adaick elvégzéséhez a Magyar-szovjet Tár-öaság szervezeteinek is hozza kell járulni- Pártunk II- Kongresszusa kimondja, hogy do-gozoiok&t na gyohb áldozatkészségre, a Szovjetunió Iránti szeretetre kei. no-velm- A Magyar-Szovjei Társa, sác feladata megtisztelő feladat, a magyar éa a szovjet nép közötti barátság ápoiáéa, oimélyi. tése. Megkönnyíti e feladat tel jesitését, hogy a magyar dolgozók nagy szeretet és mélyeéges há át éreznek felszebadt ójuk, a Szovjetunió iránt- A Magyar Szovjet Társaság tagjának lenni anny''.t Jelent, mint nyiltan kiállni a magyar-szovjet barátság me''lett. Aki a Magyar Szovjet Társasáé tagjává válik, bebizonyítja, hogy szereti a szabadságot és a függetlenséget, amit Szovjetunió hozott e. számú ra. A Magyar Szovjet Társaság tagjának lenni annyit Je^nf, mint kiállani & béke mellet'' Megyénk területén 73 községben van MSzT-szervezet, aho dolgozóink behatóbban ismerik meg felszabaditónkat, a Szovjet, unió''-. A Maaryar-Szovjet Társasáé országos központja tagezer vezéei versenyt ''nditott el. Megyénk az országos versenyben hetedik helyen van. Ezt az er?d. ményt nem nevezhetjük roeez-nak, de jónak sem, ha megnéz zük azt. hogy megyénk területén csak 73 helyen van szervezetünk. Túlsúlyban vannak azok a helyek, ahol nem ismerik a ma-öyaj--6zovjet barátok szervezetét- Járá6i tikárainkra fokozottabb feladatok háru nak az őszi t&eszervezéei munka területén. A nelaszentgróti járási titkár- sáp a tőmecszervezetekke; együttműködve vitte a tagszervezési munkát. A járási tanács Tá-mosratta, mert látta azt, hogyha a dolffozók megismerik a 6zov jet ember áldozatkészségét, ez a tanács munkáia megjavításához is hozzáiáruh A lenti járási tanácson Kovácané e''v-társnő mondta, hogy .csak a besryüjtést viszik és nem érnek rá mással foe alkozni.* A zala. ezenterótj járásban összekap csolják a feladatokat. Szervezete''nk veWőöégének, aktiváinak, tagságának élen kell járniok a haza iránti kötelesség teljesítésében. Tagságunk -eg-méltóbban akkor tudja kifeje-zésre juttatni a Szovje''unió Iránti szeretetét, ha beadási kö ''elMségének céget teez. így vá-l''k egyre hasonlóbbá a 6zovJe* emberhez- FeledataAtík megoldásához sokkal kópze''tebb. áldozatkészebb funkcionáriusokra és aktívákra van szükség, akik megértik fel. adatukat és te''ie« sziwel harcolnak a fe adatok megvalósításáért. Ezért kénezzflk esti tanfolyamokon az MSzT akMváka'', akik ebben a harcban méltóan fogják kívenn részüket. Az esti káderkénrő tenfolvamok helyes !smeretátadá«ával hozzájáru. lünk pártunk Központi Bizo''t-%ácának máius 17-én hozot.'' ha-♦ározatáhn?;: eevre töhh nktivát tudunk fe''fetrvvereznl marxi-''enini e''m^lpf^. amely a Aoz ^aimi munkáink?'' könnyebbé éf «redménvwsehbé teszi. Az 06ti káderkénző-^anfolva mokon akt''váink meffismerk''d. •^k az MSrT e^HAvai 6* feladatával. b--tkotán !ásák / azt. -nHven felada+ot várnak ezerve-zeteinkre a szocializmus énié sében és fl^ket a fe''adatokat Hccran leftsfrhelyesen és észeze. rü en „megolerand. Szerve£4eiö£, titkárainak ío-kozottább ~ v^St^rfí} fordítani a káderképzö tamolyamokra-See''teni kell az elfjadókat a le morzsolódás e''leni küzdelemben A csáfordi szerver tünk titkára Géri Vilmos elvá"e e^m a^ ki-• lééi tő tómogaást a káderkép zőtanfolyam vezetőiének s igy le le morzsolódott 9 is«. Vigyék fl(t a nxmkát ie olyan lelkesen, wfnt as ,1 m&rt imk a ítaovjet- -Izcmek helytállása az adott tzó eljesitéséért. A Srabadság-bri-gád a '' erv túlszárnyalásáért dolgozik. Tudják, hogy minden egyes perc, amit iól kihasználtak, minden tonna olaj, amellyel többet termelnek, dolgozó népünk felemelkedését, boldogabb életét segíti elő. A brigád tagjai közt azonban akadnak még, akik nem ragadnak meg minden alkalmat a munkaidő teljes kihasználására, akik nem tesznek különbséget az eksralt és a hátralévő betek között. Ezeket a brigád öntudatosabb tagjai — főkép a kommunisták — fokozott nevelő, felvilágosító munkával vezetik a helyes ú"ra. a fegyelmezett nehézségeket nem ismerő, a nehézségek felett diadalmaskodó szocialista munkára. Takács Elemér. Titkos rejtek a kulákpadlóson Leszállt az este. A faluban már csak az istállók körül hallatszik motoszkálás s a tehenek egyhangú kérődzése. Egy-két házban van már csak világosság s Lassan o ! is sötétség borul a házra. Az egyik házból furcsa zörejek hallatszanak. Mintha a kőműves rakná bent a házban a falat. Majd ez is megszűnik és utána súlyos léptek dobaja hallatszik, mintha valaki súlyos zsákoka: cipelne a padlásra. ★ Pár nap múlva a népnevelők minden házat lelátogattak és igyekeztek. hogy a községüket elöre lendítsék a begyűjtésben. A tanácselnök, Vargovics György «iv. társ azokhoz a házakhoz m at el, melyeknek lakói állandóan sírtak, panaszkodtak, hogy nem lehet teljesíteni a beadási kö''e!crcttfú<<ct. Ilyen Trojkó István 27 holdas kulik is. Ismeri Pctrivente dolgozó parasztsága már régóta. Abból az időből, mikor múg nyúzhat a a dolgozó parasztokat egy kiló ba. bért naphosszat Mikor a tszcs megalakult a községben, befúr«kodotf oda in, de nem sokáig bomlaszthatta a csoport munkáját, mert a tagok rájöttek hamarosan, hogy „lu yá ból nem lesz szalonna". Kizárták a csoportból s erután a kulák még jobban a spekulációra adta a fejé . A dolgozó para^rtok megvetéssel fordították el fejüke , amikor a kulák beszélgetni akart veíflk. A~ beadási kötelezettségét nem akar:a teljesíteni, azt mondogatít: náíank nincs eldugva semmi. Kist a kertben a kukoricaszár alatt volt elvermelve a burgonya Trojkó kulákéknál. A kulák arra a kérdésre, hogy milyen burgonya van kir»t a kertben zavartan, félve mondta: — Magburgonya van ott. — Valóban, volt vagv nyolc mázsa Egy másik burgonyaverembe» arla-í£B 8 mássá lwagony* A padláson 11 mázsa csöves-kukorica volt Az istálló padlásán pedig rengeteg kukoricataae hevert, A kulák a tavalyi termésre hivatkozo t. Gyanús volt. Ha a tttóa itt van, akkor a szemnek is itt kell lenni valahol. Hamar kiviláglott a kulák mesterkedése. Az istálló felöli részen aom szok ak építeni tűzfalat. Itt meg olyan is van. — Nincs ot4 semmi — meg föl-járó sincs — mondta Trojkó kulák. Az &>er szemeket azonban most sem tudták bocsapnl Az istálló mennyezetén lehe ett látni a friss vakolás helyét. — Nincs a bárnál létra — pró-bálkozik a kulák, — Hamarosan akad mégis. Az eifülarott ajtó möuöfi 8 zsák liart (mire a kulák art mondta, hogy tavalyi őrié bői ma-rad vissza), 30 mázsa kukorica, 5 mázoj bab, 15 mázáj burgonya volt elrejtve. _ Trojkó kulák fejét lehajtva hallgatagon állt. Tudja mi vár a dolgozó nép ellenségére. A petxiventei dolaozó parasztok élesen eljtélik a knlákot A következő levelet küldték • Járási nárt bizottságra: JMJ petriventei dolgozó pa rasztok, akik ÍM százalékban becsületesen »elfejtettük a ha. zafi« kötelezettségünket a erze] hitet tatttek a békába az Btévtj terv mellett, aaxa akjtfali mao-énxl méo eoyszsr, hocry az urak is a kulákok kizsákmányolj»:, nak bennünket- Kérjük, hamr''éti tlyeja eCeaeéoeinkre, rntet Tre\|-kö István kulák, aki 8 zsák tisztet, kukoricát burponyát »abot vont el a delpozók aszta-"áről s be^umva ezred a nén áj-''«mát • h#he»-nr« sTtekníiHt a ál»«ms írnftcen le ás fnftas. Tamás, Rlaat Irtván. Tlslér Ba. !ázaaé ée mém aefc máe dolpezó uniót* cimu előadások megszervezését.. Példát vehetnek a za-laszenteróti káderképző tanfo. lyamról, ahol szívügyüknek tart. ják a káderképző tanfolyamot. Többet kell foglalkozni szervezeteink vezetőségének a káderképző tanfolyamok baliga óiva:. Egyénileg beszélgessenek »1 velük és magyarázzák meg a tanfo'' yaro jelentőségét A letenyei és a lenti járás'' titkárainknak fokozottabb gondot keLl fordítani azokra a helyekre, ahol még nem induI-''-ak be az e6ti káderképző tanfolyamok-Tito szomszédságában nagyobb feladatok hárulnak rájuk. Tudatában kei: lenniök. hogy pár tunk azért bizta rájuk ezt a megtisztelő feladató-1, mert bi. zott bennük, hogy megállják he. Iyüket Az orosz nvelv elsajátítása ií hozzá járul ahhoz, hntrv dolgo zóink oredetj nvelven o''vashas-sák a ezovjet emberek nagyszerű eredményeit. ^ A Szovjetunió megkőm.yiM orosz nyelvoktatásunkat azzaí., hogy hangi emez látszó készülékeket bocsát rendelkezé«nnW. Ezek ről a lemezekrő'' tanulják meg hallgatóink a helyes orosz kiejtést Megyénk területén 6zámos orosz nyelvtanfolyamot indhet-tunk be- A sől''őri szervezetünknél húszan <mak a tanfolyam ra. Bálint e''vtnrs aki pedagógus. nagv lelkesedéssel végzi munkáfát mert tudatában van annak, hogy az orosz nve''v el. ajátit«Ssával dolgozóink sokkal nacrvobb eredménvek^t tudnak »lérn! munVátuVban.^jner'' ere detíben tudják átvenni á ezovjet emberek ta-naísrtalatp''t. me''vek a szoc?a''l7mu« és a kommtmtz-mus énitése közben szfl''ettek. melvekkel a «¡zovief emberek °gvre nagvobb eredményeket ér-»>ek eL Nincs oWan teriVet. ahol nc »he''tne alVa''maifnl az á+adott ií>r>as-7faT»tr>kat Szer-voTptpink •ek. de főkém>~n n rfia«rvt''»r,íz?ai -^s a zafa»"''pr»T<,gi «ez^rvezetűnk-nek meg kt»7! imPr''etní a dol. "07ókka3 a Nawwa Forabel-nvikova. és a Csutkin-mozgaü-mat- '' a erzovíet nép •rftán ak»i- haladni- At akar »•ik. hogv «¡mi « Szov;pt1jri<shan •»»¿r rneTvat«^«"''^ avt nij !.« mi-^''őHh nio^''^^^tbncjíiik. Tf.vírt ''•Arik a do''rmz^V a mtrv-r ovlet -worvf^tAf ttvnirf- o hAlveken. mfar pirtr« p.ic-»tqty>airvftró-•»on hiAnvA''i-ík a doV^7At-. hogv ■> iárA-<»l n^mV''tin fne''c •> szervezetet. mVor ölt már -«i^d^nt p''Vftvot^k. ♦ntot be szerveztek. Elmondtak azt. ^ogv a Pzovietun-''ő iránti meg-^rfpfll^eflket arzal akari^k kife ««mi. betrv»>k o Man^ar- «zovjvt TániaJÍ''»,''H »> ott jó ^"»tinkiá/* fr>gni«k vAf^zr.l. A zal«b«v<#i azervezalflnk méltóan akarta m^rftnnenelnl «tztá''in o''vtár bzOletéspsniát. iO taeró'' 300.ra emeli taglétszámát- Bázakerettyel szervezetünk ts vállalta, hoey a dolgozók 80 százalékát beszervezik társasi-crunkba. Szerte a me^''C terüler ♦én. mindenho'' meg akarják ismerni a Szovjetuniót, mert tudják d/jtgozőtnk. hoev eddle elért ?redménveink&t a Szovjetunió állandó segitséeének és támoga. ásának kőazönhMiük- Járásl és városi tl^káratnk fs-adata, hot»v dolgozóink vágyát kielégítsék azzá", ftcev megala "píják ott áhob^ÉB nincs, a Magyar-Szovjet fá«a^agot. Igy alkalma nyihk doV^z^^knak. hogy szervezetünkbe vald belé oéssel bebizonyítsák: készek harcolni a Szovjetunió vezette béketáborhan a békéért! peszieq István MSzT. Megyéi propagandista- Vasárnap. 1951. dec- t Avar sirok, szláv maradványok a pókaszepetki ásatásnál Ragyogóan süt a nap. Hűvös az tdö. de a munkások jókedvűek. Óvatosan dolgoznak, közben be. szélgetnek. —■ Lám, kigondolta volna! Mi csak silógödröt ástunk és hogy a mélybe hatoltunk, bejutottunk egy régi eltemetett világba. Alig egy hónappal ezelőtt a pó-kaszepetki községi tanács három silogödr''ái ásatott a pókaU''i :emelő mellett. Az volt a cél. hogy jó és olcsó takarmányt biztosítsanak a gazdák állataiknak. — Amint ástak a gödröket, emberi sírokra, lovas-femet kezesekre, :as fegyverekre, edénytelekre bukkantunk. Persze nem gondoltuk akkor még, mOyen értékes dolgok ezek. .4 pedagógusok bejelentették a zalcegerszegi múzeumnak. Hirc ment a fatubun it. N''agyak, kicsinyek egyaránt ízgalommat és lelkesedéssel várták az credmé-r.yeket. Csalog elvtárs, a keszthelyi múzeum igazgatója és Szentmihályi elvtárs, a zalaegerszegi múzeum igazgatója tzlvesen válaszolgatnak a kérdésekre, magyaráznak az ér-ctcklödöknek. Fáradhatatlanul dol-go:nak. Csalog elrtárs elmondja: ~~ A Göcseji Múzeum kérésére <t Műemlékek Országosa-Központja kel hittel ezelőtt mentőáaatds el-t''égiitét rendelte el é» elküldte teglltégiil átalo tzakemberét. ügyben magáravállulla a központ « ment (Látat as ktífttigeit U. A Mii .«ami KHapant teglltige olyan munka elvétiétét tette lehetővé, mjy nemcwli értéket, uj anyaggal uatdagllja a zalaegerszegi muzeu■ niot és komoly eredmények utján vtszt előre a tudományos kutatóit, hanem rávilágít arra a tényre, hogy népállamunk a termelőmunka mellett a tudományos kutató mun. kának tervszerű, azelőtt az urak ''Magyarországában soha el, nem képzelhető támogatást nyuft. Végigvezet bennünket a siló gödrök közölt s közben elmagyarázza cs msjLmutafja, hogy ''a silógödrök helyén és azok között eddig 23 sirt és több őskori földhátnak verem részit tárták fel. A sirok közül 15 aoarkori. 8 pedig attól a szláv la. kosságtól származik, mely az avar uralom idején, mintegy 1300 évvel ezelőtt települt le a Kárpát medencében, Dunántúlra. — Az avarok harcos lovas népek voltak. Még sírjaik is elárulják ezt, meri az elhunyt harcosokat teljes fegyverzetben, karddal, lándzsával, ijjal. nyíllal, tőrrel, sőt gyakran felkantározott lovakkal együtt temették el. Tudományos vonatkozásban igen nagy a jeltn-tősége annak a mokány, izmos ló csontváznak, melyet itt találtunk. Ez most már a zalaegerszegi mű zeum büszkesége és fényt vet arra a kérdésre, milyen volt az avarok paripája. A férfisirok mellett sok női rs gyermek sirt is találtunk, ami békés időkre mutat. Feltűnő j^.cnség, hogy a nők általában igen fiataton haltak meg. Az átlagos női életkor nem több 28 cvnél. ami a régi idők fejletlen orvos tudományának és a szociális gondozás teljes hiányának tudható be. A női sírokban főleg egyszerű ékszerféléket, üveggyöngyöket, fonásból használt orsókarikákat, vas kést cs nélián\ bronztárgyat találtunk. Az avar sirok csontvázait nem koporsókban találták. Kopotténak nyoma stncien, de megmaradlak unnak n lakéregnek elszenesedett maradványai, mellyel temetétkor a tiretidarbe letett halottat belakar• Iák. Nagyon érdeketek a tlrokban talált égetett cserépedények It, Ugyanolyanok, tnlnt a tzldv edények, Valötilnüleg nrlúv kétillmé-nyek, de a: avaroknál életek el-helyetétére szolgáltak. — A tzláv tlrokban, melyek ugyanabból a korból származnak, csak egy-egy cserépedényt találtunk, melyben annak idején a máglyán elégetett halottak hamvait, apróra összeégetett csontjait he. lyezték el. A hamvak között néha egy-egy vastárgy, késféle megégett maradványai kerültek elő. Az őskori leletek: igen sok cserépedény töredék, hálónehezék, köeszközféle. földházak egykorú vermének töltelék földjében fekszenek és az ujabb kőkorszak végéből, i. e. 2.000 év körüli időből származnak. Csalog elvtárs fáradhatatlanul magyaráz és feltárja előttünk egy kor népének életét. Közben besö-tétedik. A munka abbamarad, de ahogy Szentmihályi elvtárs mondja: — Az ásatás tavasszal tovább folyik. Télen pedig lesz dolgunk elég. A lelt anyag részletes kiértékelése sok munkát ad. És most nézzünk el a zalaegerszegi múzeumba. A folyosó sötét, homályos. regi értékek fogják el a bejáratot. Az irodában meleg van cs fény. Folyik u munka, a lelt anyag kiértékelése. Megnézzük a kardokat, lándzsákat, kengyelt, edénye, ket, ékszereket, csontvázakat. Ezek a legújabbak, a pókaszépetki leletek,Dc van itt más is, régészeti dolgokon kivül város-történészed emlékek a legrégibb időkből, néprajzi dolgok. Itt van, .a miénk és olyan kevesen tudnak róla. Ebben n három kiest helyisétben alig lehet megfordulni, attól fél az cm. ber, hogv valamit lever, A múzeum igazgatója a múzeum egyre gyarapodó értékelt kiállításún szeretné bemutatni a dolgosoknak ét eszel a lelt múzeumi anyagot népűnk kulturált» feleme-léte irzolgálatába ukar/a állítani. Tervet vannnki —• A''jfv helyltégbtn rendeznénk a rftgitzell kiállítóit, Itt helyeznénk el a pókanepetkl leleteket. Mátlkban a város-tört éneit emlékeinket mutatnánk meg a dolgozóknak, Két teremben pedig a nép. rajzi tárgyainkat helyeznénk el. Nagyon kellene egy rendes kiállítást helység Zalaegerszegen. Van mit megmutatni a dolgozóknak. A régi világot és az ujat, hogy még inkább örüljenek a mostani boldog életünknek. PÁRTÍI I RE K: Taggyűlések Nagykanizsán kor Rendőrőrs: délután 5 értkor. Kiskereskedelmi VállaM: délután 6 órakor. Városi Tanáé?: dc''.után 5 órakor. SzTK: délután fél 5 órakor, Vajgyár: este 8 órakor. V. körzet: este 7 órakor, III, körzet: délután 6 órakor. December 4-én: Pénzügyőrség: délután 4 órakor. December 3-án: Magasépítési Vállalat: délután 5 órakor. MÁV I.: délelőtt 10 órakor. MÁV II.: délelőtt 10 órakor, MAV III.: délután 4 órakor. MAV IV.: délelőtt 10 órakor. MAV V. délután 4 órakor. Dat.'' Central: délután háromnegyed 4 órakor. Rendőrkapitányság délután fél 6 óra- Szembesités Filmismertetés ''Az Államvédelmi Hal óság ep> ik munkatársé. Larcev előtt egy idős iérfi üt. Élettörténetét meséli el ¿s cl akarja hitetni, hogy szánalomra méltó öreg ember, nincs senkije. csak egy leánya, az is külföldön él. Larcev tapasztalt szeme azonban észreveszi, hogy az öregember. Calkin hazudik és bántja, hogy minden hájjal megkent ravasz kémmel van dolguk. A Calkin lakásán végzett házkutatás során semmi bizonyilékot nem talqltak, semmit, amire a nyomozás során támaszkodhatnánk, mindössze egy i''atópapirt, melyen még kivehetők nz eredeti szöveg nyomai: ,,Drága barátom, ne bocsássatok meg neki... legyetek kíméletlenek.'''' Ezen a nyomon indulnak el az Államvédelmi Halóság munkatársai. A város egyik hatalmas repülőgépgyárában a ,S--b"-ot újlipusú gépel próbálják ki, melyet Kucsin mér'' nők tervezett. A próbarepülés eredményei nagyszerűek, dc a mérnök még i<wiloni akar neliúny apró róulelrn. Élgondoluiult azonnal régre akarja haftunt a tervrajzon, ile n gyárban már véget ért « munkaidő, olt nem tudja ezt megtenni Szeretné hazavinni a tervrajzokat, ami vi»zonl a mabálvzol értele méhen szigorúan tllot, Méglt meg• próbál e hnez engedélyt kérni, mert u javítótokat még atnap éjjel el nkai/a végezni, Telefonon kéri Muritm osztályvezető beleegyezéséi,,akt kiizlt vele, hogy elhatározását nem ellenzi, dc hivatalosan nem vesz tudomást. Kocsin magúhoz veszt a rajzokat (s hazasiet. Kocsin lakása mellett van Xénia Lebegyeva szobája. A fiatal lány és c mérnök szeretik egymást, de erről még egyikük sem beszélt: Alighogy Kocsin hazaér, Xéniát sü''gő-sín elhívja hazulról egy barátnője. A fiatal lány azonban nem a barátnőjével lalálhoák. .ahogy azt Ko-csinnak mondta, Jtanem egy isme-reClen férfivel, aki Trives néven mmtatkozik be. Trives azt követeli Xéniától, tegye lehetővé, hogy még ma bejusson Kocsin, mérnök szobájába, és a repülőgép tervrajzait lefényképezhesse. Xénia nem akarja vállalni ezt a feladatot, szereti Ko-csint és többé nem akarja elárulni hazáját. Mikor a külföldi kémügynökség beszervezte, tudatlan és buta kislány volt, és későn jött rá arra, hogy mit tesz. Mégis enged Trives követelésének, mert az megígéri, hogy ez lesz utolsó feladata és Kocsin mérnök becsületén semmi csorba nem eshet. Xéniának sikerül becsempésznie Trivest Kocsin mérnök lakásába. A kém lefényképezi a repülőgép-tervrajzokat. Trives és Murzin ugyanannál a szabónál készíttetik ruháikat. A A szabó műhelyében találkoznak rendszeresen, úgy hogy Gurovlcs, a szabó sem gyanít semmit. Egy ilyen talalkozas alkalmával, mely közvetlenül azulan történik, hagy Trives lefényképezi a tervrajzokat, at-ad Murzlnnak <''gy iu Úszta papírt és utasít¡u, hogy azt jutlanu at a határon, A ruhaprobanal azonban ez a P''Pir kletih Murzin ztebéből ét a földön^marad, — Mikor a kit vevő elmegy, az öreg tzabó vatal nl kezd ét hogy a vnaló melegéi kipróbálja, lelvetzl a földről ezt a llttla papírt, De abban a pillanatban, ahogy a forró va»»at hozzáér a papírhoz, azon különböző belük it számok rajzolódnak kl. Az öreg Gurovlcs elhatározza, hogy a ttárnára érthetetlen és gyanús írást elviszi az Államvédelmi Hatóság'' hoz. Larcev ét munkatársa, Lav-renko megfejtik a levelet, melynek szövege a következő: „A V—6. rajzainak fényképe nálam van. Sz«T-vezzék meg, hogy átjussunk a határon. Közöljétek, megérkezett-e Ivan lvanovics?" Xénia mindent elmond Kocsin-nak, nem tud tovább hazudni. Mielőtt elválnak, megállapodnak abban, hogy Xénia azonnal elmegy az Állomvédelmi Hatósághoz és ofi is elmond mindent. Trives megleste a beszélgetési és amikor a fiadalok elválnak, követi Xéniát. Felelősségre vonja és- rövid tusakodás után a robogó vonat alá löki. Garevics szabónál találkoznak ismét Trives és Murzin. '' Az öreg szabó cs felesége titokban értesítik Lavrenkot és igy sikerül clfogniok a kémeket. Szembesítik őket és a bizonyítékok és tények hatása alatt nem tagadhatnak tovább. A feladat, amit a szovjet Államvédelmi Hatóság két munkatársa végrehajtott, nehéz és felelősségteljes munka, a nyomozás sokszor eredménytelennek látszott, de a szovjet emberek ébersége, a dolgozók aktív együttműködése — lehetővé tették az ellenség terveinek meghiúsítását. Játssza: Felszabadulás Filmszínház december 3—5. HTREK — Üflyoletes orvos ma vasárnap ZaJ^egcr&zogen: dr- Kies Sándoruc, Ady.utca , — Ügyeletes orvosok Negyksnlzsún ma, (vasárnap) dr, Síüca Gczu Vörös had>ereg.u. u, KWutilwán: dr. 8«y U''üló. Dóm (íyörgy4ér ÍJ, Allulorvos: dr Kodor MikU. Királyi Pál-u. o, Telefon: 10-82, Nyitva Mvtf dohányárudáJi ma Salao0«rueaoai M&rfl Koroncnó Marx-tói, Hegyi Imrónó líötyös. u., Torma Lrtaotlónó Koaeuth Ltv Joeu., ílonczo Józacf Olu-u- — A NAGYKANIZSAI Magyar Vöröskereszt várost tilkár. ságu köszönetet mond mindazoknak. akik november hó 23.én tartott mfuoros beszámolón megjelentek. cs mindazoknak, kik a rendezé«ben és kultúrműsorral közreműködtek. Gyu''tftd a iökm»irot) A főldmfivesszövetkezetek a ''ök-magot magas áron átve&zik Minden beadott 10 kiló tökmag után 1 kiló rizst kap a termelő, kilónként 5 forintos áron. A SzK(b)P. Története tanfolyam: December 12-én délután 5 órakor. Felsőfokú hallgatók kon ferenciája a ü- fejezetből- Párt oktatás Háza Zalaegerszeg. V. Sztálin rövid életrajza tanfolyam: December 15-én, délután 5 órakor- Szemináriumok a II. téma második kétheti anyaijából. Zalaegerszeg, Nagykanizsa iárásl székhelyeken- A SzK(b)P. Története tanfolyam: December 16-án. délelőtt 9 órakor. Középfokn hallgatók konferenciája a II- fejezctböL Zala egerszeg, Nagykanizsa járási székhelyeken- Politikai gazdaságtani tanfolyam: December 18-án, délelőtt 9 órakor. Felsőfokú konferencia a II- témából Közgazd. Gimn. Zalaegerszeg. A SzK(h)P. Története tanfolyam: December 22-én, délelőtt 9 órakor. Felsőfokú tankörvezc-tök elökószitö értekezlete n III-fejozetböb PártoktatúN Háza Zalaegerszeg. Politikai gazdaságtani tanlo-lyam: December 23 án, délelőtt 9 órakor. Középfokú hallgatók konferenciája- ZalaegerszeQ, Nagykanizsa város, DAT BáZa-kerettye- A SzK(b)P. Tör!énete tenj* lyam: December 29-én délután 6 órakor: Felsőfokú tankör a HL fejezetből. Pártoktatás Háza Zalaegerszeg. December V-én, délelőtt 9 órakor- Középfokú tankörvezetök előkészítő értekezlete a III. fejezetből- Pártoktatás Hárs Zala, egerszeg. Felhívjuk zalaegerszegi városi, körzeti, územi, vállalati ós alap. szervi sajtófelelösöket és aktívákat (pronagandistákat), hoay december hó 3-án, hé»fön délután 6 órakor VB- helyiségében non-tosan jelenjenek meg a sajtóié-lelös értekezleten. VÁROSI SAJTÓ BIZOTTSÁG. SPORT A SséOT megyei elnöksége vrtndorzfiwlót ndomfmvo/, uz MHK-bau legjobb eredményt elórő spori körnek Sztálin elvtárs «íüMtenapJAti tott felcjánlftgok az eddlglekné'' is jobb?n meggyorsították u MHK sikeres teljesítést, illetve túlteljesítését. Zalalövő verseny ro hivta ki a megye valamenny1 sportkörét és vállalti, hogy a nagy tinntpre 420 százalékban te^ositi MHK-tervdl. / Az MirK tfterének ejfltnozdí . a SzOT megyei elnöké?«? .»úndorzászlót odományoz ennMí a sportkörnek, amelyik Sztálin elvtárs születésnapján legjobb eredményt ér e! az MHK ban. Előre a SzOT vándorzászlójá-nak elnyeréséért! VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Zalaegerszegen: Zala A válogatott—Veszprém A- válogatott. Nagykanizsán: N. Épitők—Za-Iaszenitgrót- Nagykanizsán: N- Bányász II —X- Lokomotív II. Zalalóvőn: Zalalövő—Lenti. KOSARLABDA: Férfi: Nagykanizsai Épi<ók— Z- Ruhagyár VL. Nagykanizsai Lokomotív—Z- Bástya I- Z. Lokomotív—Z- Bástya II- Női: Z. Lokomotiv I—Z. Lokomotív II. Z. Vörös Meteor—1 IZ* Lokomotiv III- Nagykanizsái Épitők—Nagykanizsai Lokcrno tiv. APRÓHIRDETÉSEK MEZŐGAZDASÁGI Gépjavító Vállalat Zalaegerszeg. Ola.u. 16., szakmunkásokat és szerc-rőt keres darabbérben. (322) NÖI télik-bát és két öltöny férfiruha eladó. Nagykanizsa Szé. chenyi-tér 12. Kaufer. '' (E) ÜVEGEZETT egyszárnyú 220x90 cm ajtó tokkal eladó. Nagy-kanizsai. Kisfaludku. 12. (787) ÜLÖFÜRDÖKAD. vaskút kerék, két fehér koc=keprém hőfok-mérő (Szetler) eladó. Nagyku-nizwt, Doz&u Gy,.u. «0, (788) JOKA1UJAN lévő IwaznáW könyv»«ckrényt megvételre kcr<»ünk. Nagykanisnai Mély. íuró Vú''.Mul üzemi könyv táru, (702) KOY biisloui í«h>yvon villatolok oladó. Clm ai nagykanizsai kiadóban, (701) OYERMEKKKREKPAR (fo''.w), fd\|dmérő/.a!?K, elektromos műszerek, íoló«záritóg6p, másológép eladó, Szabó Antal, Nagykanizsa, Crcngcrl.u. 3. (791 la) A 111.600—1951. rendelet érlel-mébon Írógépeket ú» számoló gépekéi Zala megy ében kizáró, lag a N-gykanizsei Finommechanikai J.vitó Vállalat vásá-rolha-. A vételre felajánlott gépeket a legmsgas-.bb árban a vállalat szonnel kif;ze i Varrógépeket. kerékpárokat és rá diókat is magas áron veszünk Nagykanizsai FinommechanifeaJQ Javitó Válklat, Sztálin.ut IS? Telefon: 12—76. fftí) ANGÓRA fonal31 vagy angóra szőrt vennék Cím a nagykanizsai kiadóban. (7S9> JÉGSZEKRÉNY, keményfa ágy, szekrény, átállítható gyermek-szék olcsón eladó. Kiskar.''lziai postán. (790V Olvasd és terjeszd a Zalát BfiKK MOZGÓ NAGYKANIZSA Szombat—vatórn^ip: TRAKTORISTA LA NY 8zov\|ct Ilim. Vasárnap délelőtt MftUii'' 1 forlntoe hulyúrakkul-Egy ayUrii története ¡SALA A Blosrar Dolirozók Pártja megyol BtzolI»áirénai íaoja. - f1?; 16« Mcrkewtó: Szántó Jen«. >''(".«• kiadó: Darabo« IvAn. - 8icrVwt6 Zalaecers^e. K<«utb LJ<* ntca & Tel ?30 Nagykaoiisa. Zrínyi 29. Tel. M - kiadóhivatal: ¿aia.ec"'' «xc. SzíchcDyl tér 4 Tel- 182- Mí^'' tanlzsáo Zríayl-u. 29 Tel. lfr-M- r Készült » Vasinéirse Nyomdítwu» bathely. KoműIIí L-u. 6. T«I- W. T«le38» tmíU; Het«H« % > 7LÍC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK)t 1952 taouár 10 és október 1 k5z8ff újjáválasztják a szakszer vezeti szerveket Hosszúlejáratú verseny kezdődött a nanyrecsei „Förös Október" és a nagykanizsai, „ Vörös Csillag" tsz között 4Z MOP ZAL4MEGTGI PÁRTBIZOTTSÁGÁN Alá NAPILAPJA \11. évfolyam 287, szám. ra 50 fillér 1951. december 9. Vasárnap A MEG YEIPAR TÉRTEKEZLET ELÉ A Uívftvd pálltTU-Ác/kt, 3>»!)i tüs jtM>nl<í# owmény volt /.:>•!» üicünv? doUozóhink életében. A ni^v«1- ictfjobb kommunistáinak mlulig cgy-cgy ka/dclme« »»kftaxút ¿úrTu !o bt'' A páltértokezlo. , k avöíelmes crcd- ttirtivéink«i, íeiturták munkánk hiánvoisáaoii étf ugy szabták meg felatkrtainkat. hogy végre, juj ásttk nyomá''.i ujabb diadalok «»lettek A mai pártértekezlet jc.tii''usé--ét is az adja meg első sorban, liOjív egy ujabb harcos szakaszát /Arja le "szocializmust épitő mun-:,;üíkíiak. melynek során pártunk uj diadalok tüzében megerősödve kmé.«el-ten bebizonyította, hogy .kipróbált, méltó vezetője dolgozó népünknek. A II, pártkongresszus óta el. - c''í háromnegyed év a-jat nagy Jep ekkel haladtunk előre. Ter-vö ik büszkesége, Sztálinváros már acélbaöntőt!t valóság. Megindult a tcmielcs Inotán is. Népgazdaságunk minden frontján eredményesen harcoltunk fel-ome i évi tervünk megvalósításáért. Ebből a küzdelemből a zalai dolgozók is becsülettel kivették reszüke''. Felépült és már értünk termei megyénk büszkesége, a zalaegerszegi Ruhagyár. Oiajüze-jiieink egyre több olaj termelé-1 csévél, az évi tervet .teljesítve •:nár, tuitcljcsitésén harcolnak. "Mezőgazdaságunk az idén olyan icnnéssel járult-hozzá békevécle)-jiii felkészültségünk fokozáshoz, amilyen a felszabadulás óla még nem volt. Fejlődésünk szempontjából különösen örvendetes, hogy -.crmelócsoportjaink termésátlaga ít jók között is a legjobb. A l>e-•^(•helv-szuraapusztai. bezorédi, »>aca.aiidorfaázi zalaegersjicgi, jíagvkamml tormelöMö vetkeze t ek .''1—4 mázsávul ''öbbet tor-iiieltek, mhrt az ogyénilag dolgo. /ók — valóban követendő példát mutatva Mtánmkni, kézzel fogba, tó twivokkol bizonyítva u iiit^y-itíemi ''gazdálkodás eredményt!». Megyénk termelő e wtior''Jttlnivk . tubbivgftrc is áll az, tm»Lt nákorl viviára november «"«O-i bwzédébcn mondott: „Most már megvan annak a Mietűsége, hogy az egvénileg ^j/xláhcodó paraszt a saját t»-l>asztlataiból győződjék meg a ^öv^tkezet hasznosságáról cs íö-''-énycról." Ezt legbeszédesebben az bizonyítja. hogy aniig a legutóbbi megyei pártértekezlet • idején 108 tennelőcsoportunk volt> ma már 200-nál több termclőcsoport működik éa tegyük hoizá, egyre eredményesebben- A zaiai terme, iócsopor. ok jó munkája is hozzá ¿árult, ahhoz, hogy országunk szántóterületének immárt''..<^5t6 f z/''-r^ékán nagyüzemben Cv-dúa-k a szövetkezés útjára lépé-1 dolgozó parasztjaink, Mindezeket az eredményeket elsősorban az biztosította számunkra, hogy a pártkongresszus útmutatásait helyesen alkalmaztuk, pártszervezeteink ebben __ a harci szakaszban mind erőteljesebben álltak dolgozóink élére, vrcdxnényescD mozgósítva, őket a terv megyar''.ósitására. Különösen azóta járul( meg pártszerve-ze''eink nmiritája, amióta a PB határozata értelmében ujjává-lasztottui »iajrszervezeti vezető- ságcinck, A vii/c''ó.ségvúlavz. á-i kozv^Jeii eredményeként lel-frissül: nílrtMUM''vo/.euliik munká-ju. UJ, Imrcoa káderek, nők, ¡Ük kerültük bo « vezetésbe, akik márl* bebizonyították, hogy !>;/•<{ tott •épljhet munkájukra a pórt és u dolgozó nép. A vezotő«égvák«»tá? crc<lmé-nvel ezen \|ul abban is megmutatkoznak, hogy a megerősödött pártszervezetek egyre eredmé-nyesebben birkóznak meg gvakor-¿¡ti feladataikkal. Nem véletlen, hogy azóta javul* meg az ok''.a-''ás. pl. a nagykanizsai járásban, lendülf előre a begyűjtés a lenti járásban, amióta uj vezetőségek vcze''ik pártszerv- zetéink harcát a terv rájuk eső részének teljesítéséért A vezetőségek újraválasztása t<"háf nomcsak pártunk erősödését jelented, hanem ennek következményeképpen egcsz dölgozo--fiépünk ereje is megszilárdult. Ennek az erősödésnek legbeszédesebb foikmérőjc pártunk és kormányunk december 1-i határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, a mezőgazdasági termények forgalmának felszabadításáról, a bérek cs árak rendezéséről. Ennek a tör : én cini i intézkedésnek jelentősége nemcsak azért óriási, meri ''nagyobb •kenyere^ magasabb cletszkivo-rs&jat biztosit dolgozóink számára. hanem a''zcrt is, mert győzelmesen megmutatja ország-világ előtt, mire képes egy olyan nép. amely a háború helyett a békés épitő munka jelszavát tűzte ki zászlajára. Ez a bátor, magabiztos lépésünk a béke ujabb diadalát, pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével elért sikercink ujabb megerősödést teljesítik. Anrig Tito a jugoszláv néjí utolsó szem gabonáját is kiárusítja nme. rikai gazdái utasítására, nmig n francia, angol, olasz dolgozók számáru Immár a legnzfifcségt-sj»lmk elnCHtMiek blzto^va, mert helyet''ük fcgyvci^kcs gyárt 11! híizdúntló kormáiyuk addig mi ita«v harátunkr», a dlonő Szov. jelutilórn és u népi «letnokráciák szolid« rítusára t ámaszk od va, gvorsan épiljük «zooiallata ha. tank a t. Ez ad nemzetközi su!yt és jclen''ősé^et ujabb békegyőzel-müiknek. Ennek tudata kell, togy áthassa a mocyd párt értekezleten tanácskozó küldött elv. társakat ís. Ezekre az eredményekre van mit építenünk, biztos alapot adna.k ahhoz, hogy fennálló hiányosságainka bátran feltárhassuk és még kemónytbb, még nagyobb feladatokat tűzhessünk magunk elé. A megyei pártériekczleten ennek tudatában kell megbiráim végzett munkánkat, rámu''atni az ereimények mcille.♦ becsületesen a mpákra is, . amelyek kiinduló pontja a munka és állampolgári fegvjtfem lazaság Rákosi elvtárs errőí ^ köVetkez^ef mondotta: „A legnagyohb ^«hézségelset — a rossz muntsie^yí^m. pontosabban a munkaít^\faki^t3iegla-zulása okozta. A míinkafegyeleta lazasága jelenleg á legi<agyobb fékünk. Minél hamarabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk." Amit Rákosi elvtárs mondott, pontosan ráillik a mi üzemeinkre, gépállomágainkra., állami «az. dasáRaJuki''tt és terrncJöcsoport-juinkra is. A laza inunkafcgye* lom miatt maradt cl például a Téglagyári Egy.sülés, «zőayo.itcl. ^íon, 70 azáttrUSkra icíjtoitvc övi torvét Hzérl hagy az üzeRV ^yiyagnazarlH a géptörés gép. uITomasaikon. A tudató* fegye* lc»t hiánya vo''ctte vissza a nyár folyamán több tcrmelőcsoportunkát n zalabérit, vőnöckit, síb. az aratás gyors elvégzésében. Mindez megszabja feladatún, kat is. Ha teljesíteni akarjuk minden üzemünkben az cvi tervet, Iia javítani akarjink gépállomásaink.- állami gazdaságaink munkáját, ha termelöcsoportjain-kat valóban példamu.atóvá akar-juk fejleszsteni — már pedig akarjuk —v. akkor nem lehet sürgősebb feladatunk mint a munkafegyelem ''következetes (megszilárdítása- A pár-''értekezlet határozataitól várják becsületes, kötelezettségüket pon osan teljesítő dolgozó parasztjaink azt is. hogy érvényt szerezzünk megyénkben ás a begyűjtési törvénj-nek. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy már eddig is kétszer annyi terményt gyűjtöttünk be, mint tavaly. Sokkal többre fa van le-hetősógiuk. Bogyüjtósl tervünk reális és -tcljtaltcnl is fogjuk, hu lükosl elvtárs u''.muiutáaa «''^"P-Ján Ifövci''.kexetofeti vögrahuj luk állatnunk törvónyell, llyon ke. mény, eredményre vezető hatá-rezatokat kérünk u megyei pártértekezlet öl, amelyek alapján rövid idő ulatit rci»dci aeretnlhe. tünk, leküzdhetjük szégyenteljes elmaradásunkat. tcljesithe.jük mi.ndtn téren évi tervünket, — ovábbi előrehaladásunk alapját. Par hét választ el bennünket ötéves tervünk 3. évének megindulása''ól. Ez a tervév Rákosi elvtárs szavai szerint1, ..sokkal •nagyobb feladatokat és követelményeket állit elénk", melyeket csak akkor oídhaitunk meg, ha idei c«3cHüzcseiitket teljesítjük. A feltéeleü adva vannak — tőlünk függ a megvalósításuk, ha ehhez a megyei pártértekt.zle''vől helyes utmu^a.ásókat, uj. minden eddiginél nagyobb lendületet ka. punk Nyilvánvaló, hogy a pártértekezlet küldődéinek jó munkája csak akkor lesz teljís, ha mindezekre a feladatokra felkészíti pártszerveze.einket. a pártszer- Vezoick, ii kommunisták ¡i inogva'',ósitásának ólharcosui. Ív.. möíkm''Imui tőlük fühu, hogyuu biz-«"ltjuk clört ¿rcdmáiyetttkci «"• mgyiui luiladuiik még «yorsubh Hotnlxin tovább. A pár''.ör''.ukc/-cinek tehát olyan hu(4ro»atoltat kell hoznia amelyck-neglthégévr; valóban harcaa. Itigadoíás''ó'' incníes pártszcn''cze''ckcit nevei-hetflnk ki. megjavítjuk n párt-munkánkai, főleg a tag és .tagje-löltfelvétel. az oktatás és az agitáció terű létén. Ezt kéri megyénk minden becsületes dolgozója a megyei párt. értekezlettől Do erre kötelezi a ''anácskozáson résztvevő elvtársakat az az imperialisták által szított feszült háborús légkör, amely a ma: feszült nemzetközi helyetet jellemzi. Erre kötelez a Ti •to banda közvetlen szomszédsága s azok az aljas provokációk, amelyekkel a tiío-banditák é§ haza; ügynökeik, a kuíákok. a szociáldemokraták, a klerikális reakció nap. minit nap akadályozni igyekszik szocialista építésünket.'' .. A köte''ezettséget pedig teljesí-^énLkell. Ezt várja a pár: és a dolgojp nép a ma-i megyei párt-értiekczMjtöL ,v a - (Vasvári Ferenc) A pártértekezlet tiszteletére... Üzemeink dolgozói és a községek dolgozó parasztjai már heickkel ezclölt lelkesen készülődtek a megyei pártértekezletre; arra a napra, amikor a megye egyéves mankóját teszik a mérlegre, arra a napra, amikor az aj pártválasztmány■ az elmúlt év eredményeivel s az elmúlt év munkája során'' szerzett tapasztalatokkal gazdagodva felkészül a következő év feladatainak sikeres megoldására. Ez a nap ünnepet jelent megyénk minden dolgozója számára. Ezt mutatja az is, hogy népnevelőink fokozott munkával végezték a felvilágosítást, hogy a pártonkívüli dolgozik is minél jobban megismerjék a pártértekezlet jelentőségét. Az üzemek dolgozói munkafelajánlásokat tettek a megyei pártértekezlet tlsztele''ére, a dolgozó parasztok pedig kötelezettségeik teljesítésével juttatták kifejezésre azt a lelkesedést, amellyel a pártértckezletro készülneh. Dolgozóink tudják, hogy já munkájukkal, a pártcrtekezletre tett felajánlásaikkal, a terv határidő előtti megvalósításával Is a békét erősítik és egyben súlyos csapáit mérnek az Egyesüli Államok állal vezelelt Imperialista táborra, nem utolsó sorban határunkon leskelődő láncos kutyájára, T"o ős bandájára. A k i I i ni ii n i doltfozri poriiftgtok, akik kút küldöttel képviselte ik maijukat a tncjíycl párórt«k«le. ten, vállalták, hogy az értekezlet •iv''ztelet érc a kukorienbegyüitést 100 százalékra teljeHUk. A népnevelők fokozott lelkesedéssel indultak munkába, aminek aztán meg ie lett az eredménye, mert vállalásukat túlszárnyalva, december l-re 102 százalékra teljesítették a kukoricabeadást. Az adófiwrtésnél az utolsó helyen ¿Utak '' a megyében. Itt is a pártértekczlctre való lelkes készülődés adta meg azr a lendületet, hogy ma már 46 százalékos eredménynél tartanak. A befizetés naponta 3—4000 forintrV tesz ki. Burgöfsá-beadásukat ííf? százalékra ^teljesítették. Vággs&tfeából 138, borjubeadásnál pedig 200 százalékos teljesítményt értek el. A sertésbeadásnál 58 százalékra teljesítették kötelezettségüket. A népnevelők a pártér ekczl ®t után tovább folytatják ió munkájukat, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára még szebb eredmé-yek-kel segítsék a megye tervének el-jesitéöét. A zolnifttvrimli ktixiéui pártszervezet lelkes hanoulalu taaovMóson tamertett« a mepvei pártórtekez. let felenttiséett Koronczl János és méa több hozzúezáló javasolta, hoov a nónrevalök a pártértekez let tiszteletire naavobb lendület, te! végezzék a falvüárocltó munkát, hopy azok a gazdák is, akik gabonabeadási kötelezettségüket még nem teljesítették, tegyenek eleget a begyűjtési törvénynek-A közséenek 54 ezer Malligand fok bort kellett beszállítania, de kötelezettségüket máris 106 Rzer Malligand fokkal túlszárnyalták, vagyis 277 százalékos teljesítést értek ei. Az üzemek dolgozói munkafel-ajárJásokat tettek a pártértekezlet ''iszteletére. . A megyei Mezőgazdasági Gépiavitó Vállalatnál Zsiros János szerelő ugy készült erre a napra, hogy az ál''ala javított traktort két nappal a kitűző* batáridő előtt elkészítette. Szabó János szerelő ezeket mondta: — Mi, Iván János szere- lővel együtt dolgozunk, Egy Szia-llnyeeet, egy Ihlfherl, egy Pá bál « még egy másik gépet javítunk, Amikor a népeket ssétizvd'' tűk, akkor láttuk csak, hogy oly sok a hiba, hogy a megadott határidőre nem is tudjuk befejezni a munkál. Mikor aztán egyre-másra hangzottak el felajánlások a megyei pártértekezlet tiszteletére, mi is jobban megnéztük a munkát, de nemcsak megnéztük, hanem meg is szerveztük ugy, hogy két nappal a határidő előtt be is fejeztük. , A zalaegerszegi h Magasépítési Vállalat dolgozói a Ruhagyár kicsinyített mását ajándékozták a pártér ekezletnek. — A Ruhagyár ebben az esztendőben épült — mondják a dolgozók, — a párt tette lehetővé, hogy felépüljön Zalaegerszeg, egyben az egész meg^-e büszkesége. Ezzel az ajándékkal fejezzük ki a párt iránti hálánkat ¿3 szeretetünket A pártértekezletre az üzemi Pártszervezet, is 14 tag- és tagjelölttel erősödőt". „A munkahelyek lelkes hangulata az4 eredményezte, hogy a munkát mindenütt 5—6 nappal a határidő előtt fejezik be. A minisztertanács határozata a rmm ka verseny győzteseinek jutalmazására alapitott ándorzászlók januári odaítéléséről v: A minisztertanács üdvözli a bányászok, a nehézipari és köny-nyüipari üzemek, építkezések, valamint a közlekedési vállalatok dolgozóinak az 1951. évi tervek hataridp előtti befejezéséért, illetve túlteljesítéséért egyre szélesebb mértékben kibontakozó ?zocialista versenymozgalmát Az éves tervek határidő előtti befejezéséért folyó szocialista versenymozgalom további kiszé-lesi»ése érdekében a minisztertanács elhatározza, "hoay az alkotmány ünnepének tiszteletére kezdeményezett munkaverseny győztes üzemei rószére alapított vándor7Sázlókat — a zászlókkal járó pénzjutalommal eavtttt — augusztus 26-án kivüi minden év január első felében is odaítéli. A vándorzászlókat január, ban azoknak az üzemeknek dolgozói nyerik el, akik a) az előző évi (tehát jelenleg folyó évi) tervük határidő előtti teljesítésében, illetve tulteljegité sében, b) az anyagtakarékosságban, c) a termelés minőségében. d) valamint az üzemek közötti együttműködés meqjavitá. sában egész évben a''leelobb eredményeket érik el- A minisztertanács 1951- június 23-i határozatával megállapított vándorzászlók mellé a minisztertanács további vándorzászlók alapítását határozza eL Ezek szerint külön vándorzászlót nyernek a kohó- és gépipari minisztérium, a bánya- és energiaügyi minisztérium, a könnyűipari minisztérium, az élelmezési minisztérium, a közlekedés- és posta-ügyi minisztérium, az éni''ésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok. valamint a mélyépítőipar dolgozói- A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének kérésére a minisztertanács hozzájárni ah hoz, hogy a vándorzászlókat a győztes üzemek részérc a minisztertanács a Szakszervezetek Orszános Tanácsa Elnökségével együttesen adományozza- A Tudományos ftkadénra naoyiyiilése elé LELEPLEZTEK a kártevés és kémkedés amerikai szervezőit Mwikvu <TAS8) A PisivUw , Lvltiihsték a /íífrfí''W^w 6* Mnu »ifli<»rtfc«i Men>MÖM" dmtl íoiltöeifitó''ÓBl olUltébfifl KÖVfe''« i-,«rtkl trjoi A n; pókbeti « kftaólte a l''ASzSí Jelentjét, («mely erint "gy amcrik?4 katonát nzállitórt" pülőgép megértett? Magyarország Románia állc-mhalárolt. Mind a TAS zSz jelentéséből, mind o m- gyr.r kormány jegyzőkéből mos4 már ismeretei1, hogy a 12. amerikai légihadsereg 85. csoportjához tartozó katon?4 száL itórepülögép megsértette a román á''-lamhatárt. Az c meri kai repülőgép Románia területe felett végzett repülés után megsértette Magyarország határát is. de miközben repülést kísérelt meg magyar terület lelett, abba «z övezetbe jutott ehol a békeszerződés 22. cikkelye értelmében szovjet, "-égierö állomásozik Magyarországon és szovjet ügyeletes vadászgépek leszállásra ¡•.cnyszeri tették. Az amerikai repftlögén fedélzetén a Szovjetunió igen fontos területeinek katonai hadműveletei térképét, valamint Magyarország, Románia és Csehszlovákia ugyanilyen térkénét, ejtőernyőket és ejtőernyővel való ledobásra alkalmas rádióállomást, meleg holmikat tartalmazó kötegeket és más, ledobásra alkalmas berendezést találtak, amelyek nem a személyzet tagjainak használtára, hanem téliesen más célokra voltak szánva«. A repülőgép átkutatásának eredményeképpen megül lapit ot-t)ik, hogy navigációs berendezése híradóeszközei, valamint folazere. lése jó ál!«potban volt-ek, A re-püíőgép «zem&yzeténok lohetőíó-se volt arw». hogy a repülőgépet »ói.»* időjárási viezonyolt köpött, U veze^e, Az ami>rikal ve. l ulögip Magyht-ur^itg <''''* itemíV nk terület« fölött v&wtl r,.pu. ló''órtcU ö»ie« körülményei </.t mutüitják hogy dllnmi határok olöro m«n fontolt sértéséről von uó> Nem kéUéges, hogy oz «merlkol teatemaí'' hatóságok u repülőgépet kémelmek c» kárt''-vöknek « népi demokratikus országok is & tízov jt.-tunió területére való cljutt^ú-''ával k:pcsolatos bűnös célokból küldöttek. A TASzSz jelentésének közzé, ''étele után. a. má3 államok belügyeibe va''.ó beavatkozás uj tényén rajtakapó" t amerikai hs»-tóságok, az lífeA katonai és kormányszervei megkísérelték eltün. tetni kémkedési szándékaik nyomait. Az Atlanti Szövetség fegyveres erői parancsnokságának légi vezérkara — mivel nem •udta megcáfolni áz amerikai ka. >tonai szállítórepülőgép M«gyar-''ország és Románia területe felett végzett repülésének tényét — Vasárnap, 1151. dee- B. r&Pravdn vlkko «étlen fogA>ho& nyúlt ós klje.etw hogy amerikai repülőgép. ugyebAr — t<ügysepü na. vlgAetÓi»" okok következében került etekuuk eá omiignknak n területére. A New-York Times h „eltévedt repülőgéptől" eaóló legenda'' t©rJOtóli. Az urak ez At-lanti Ssövetfég fegyvere» erői vezérkarában és a New-York Ti. mennél ugylát«2ik ilyen seb''ébon összetákolt ,.magyarázatokkal" ©ksrják félrevezetni a világ közvéleményét, Az amerikai katonai repülőgépnek Magyarország és Románia területo fölött végzett repülésével kapcsol-aitos "tények és körülmények kinyomozásának ered ményei azt mutatják: semilyen navigációs" hibáról sem lehet szó. A repülőgép olyan felszere-'' léssel és navigációs berendezéssel rendelkezett, amely a legnehezebb körülmények között Is lehetővé tette e repülőgép vezetését.'' Következésképpen a katonai szállító repülőgép nem véletlenül és nem a „tájékozódás elvesztése és az iránytói való eltérés" következtében. hanem bűnös célok végrehajtása érdekében került Magyarország és Románia területe fölé. Az e -ény, hogy az amerikai katonai szállítórepülőgép fedél-z:tén megtalálták a Szovjetunió igen fontos területeinek — így az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak és a Volga-mentének hadműveleti, ketonni térkő pc-it — valamint Csehszlovákia Románia ás Magyarország térképét arról tanúskodik, hogy c. repülőgépet ez amerikni katonai parancsnokság bűnös célokból küldte, Nem világos vájjon, hogy ezekre a térképekre c repülőgép w<mólyzotének nem földrajzi l merotelnok klogótzltéBO, hanem a* om''ltett orxrigok tnrü''.otin vég-rehejt^ndó különleges fehdutok véljuból volt Autuncrl- ktil hbtóMigok kipvlMlül küiül mlitdoddlg «cnítUnn cdott vi''iUul például urrn u kérdc''re, hogy ü felterlöstntoW repülőgép (zem^ly-zcténól miért voltak katonai tár. képek a Szovjetunió fontom te. i-ü(otelröl, Whltc ur, ez USA-küU ügymlntüztéilum képviselője klje lentetto hogy az amerlk;! repülőgépen talált hadműveleti katonai térképek minden amerikü re. pülőgép „szabvány térképgyűjteményét" alkotják. Dc akkor felmerül c. kérdés: miért van "zük?ég egy — a külügyminisztérium ugyantzon képviselője beismerése szerint — a München térségéből Belgrádba repülő repülőgépnek a Szovjetunió igen fontos területeinek, így az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak és i Volga-mentének — «melyek mint ismeretei távol esnek a München—Belgrád vonaltól — hcdir.űveleti ka4oaai térképeire? Vájjon ez amerikai katoori hatóságok nem terveznek túlságosan nagy „eltéréseket" a meg adott útiránytól repülőik számá-rc? EP1< ennyUo nem meagyöiö USA.küIrtgymlnl''i''érlttm nylM. Uonak houy amerlknl repülö« gépen lévő IcdobAnw u''.kHlmaí bemideüé« «¿okitao» , ntenlö.feU ticereléK," Ismeretei, hogy 4 rppu lüsétien ''a személyzet síükíégMét felülmúló számú ejtőernyőt, nem u repülőgép fedélzetén való mÜ* ködésre. hanem a földi hssználat. ra szolgáló különleges rádióállomást. u repülőgépről vult» ledobásra clőkószi''ctt meleg holmlktft tartalmazó kötegeket találtak. Ki hiheti «L hogy mindezek a tárgyak egy normális repülést végző repülőgép számára szükségesek? De természetesen szükségesek egy olyan repülőgépnek, amely bűnös szándékokkal, kémek és kártevők ledobása" és ellátása'' céljából végez repülést. A katonai szállítógépnek Magyarország és Románia területén büncs célokból végzett repülése ténye feltárja a világ közvéleménye előtt a Szovjetunió, és a népi demokratikus országok ellőni kémkedést, kártevések és más felforgató tevékenység amerikai szervezőinek igazi arcát. A Zsen_ minzsibao timü kínai lap jogosan nevezi ujabb szemérmetlen kártevő cselekménynek az amerikai katonai szálli^repülögép behatolását Magyarországra cs Romániába. x Ez a tény ''i^nét megmutatja, hogy az cmerikai hatóságok terveik végrehajtására irányuló ki* rérlo-eik során nem riadnak visz-sz3 a Iegbünösebb elemek fel-használá?ától, akik között külön leges heiyot foglal el a belgrádi titoutai kémklikk. Az amerikai sajtó még u TASzSz Jelentésének közzététele clüH nyíll;n megírW», hogy az .dveszutt" amerikai i>cpülögép-nok az volt a feladat«, hogy mog. lútogu^u Jugof/lávlűt, A határsértő amerikai repü-lüqén icemályieténik taglni lg moflerÖMltatték, hogy avt ameilkol kilónál poroae>-nokaAo dltol meaodoM útirányban JtiflOMlávI* meglá tonnlábo volt elbírva, Moít ugyanezt erőilteUo tneg (K USA külügyminisztérium képvl •élője. Az arravona''ko/«ó tények ós kö. rülményck tisztázása eredménye, ként, hogy umcrikt.4 repülőgép meg?értet''e a magyar hutároket minden alap megvan .rra cz át i''ásra: cs ameriltai repülőgép jugoszláviai látogatásának az volt <a célja, ho&r jugoszláv kémeket és diverzánsokat vegyen fel a repü''őgép fedélzetére azzal hogy később felforga-tó tevékenység kifejtése céljából a Szovjetunió ék a népi «demokratikus országok területére dobja őket. Ilyéiódon az Európában lévő merikai hatóságok ujabb agresz-szív cselekede''éröl, í. nemz.1 köz: jog szabály-inak ujabb durve megsértéséről van szó. a nemzet közi helyzet kiélezése céljából Már néhány r.ap telt el a TASzSz-jelentós közzététele óta. A magyar tudwaiányos felet nagy óvi i^cre¿szcnllci« küszöbén, amikor a tudomány munkásai ösz-szc^czik ku atási eredményeiket cs felmérik az előttük álló hatalmas feladatokat, a ''udwnányos czo-cializnius meÉalapitóíának, Marx < Károlynak 80 év előtjl^fóSTáu^i&K h zolódik bc: „Csak a '', munkáscs^Jr tály alakítha ja át a Jüdományt a tőkésosztály uralmának eszközé bői népi erővé, s magukat a tudósokat a tőke szövetségeseiből a gondolat szabad alkotóivá". A marxizmus-leninizmus klasszikusai ismö elten rámutattak, hogy az osztálytársadalom béklyóiból • kiszabaduló tudomány már a szocializmus építésének időszakában minden eddigit. felülmúló nagyszerű eredményekkel áll elő cs köny-nyiti meg a nép új éleiét, gyökeresen új gazdásági-társadalmi rendet. teremtő munkáját. A múltban, a felszabadulás előtt, a magyar tudomány életét az jellemezte hogy voltak kiemelkedő, vilaga/urio elismert ua«y udó-iiiink, ukik kösvc''tv« vagy köfv«!* lum.I a U.iladáii, a »«p iiijyél kzaN üálták, (liötvw, Loránd, Jedlik Ányos, QoiubeoR Zollán e« sokan ntántfk,) Nem vult 4#onhrtii ltt«''ánk< b»n k\|l«tt t»uli«»wftny»t« ól«t, A kUütibtidulA, a hos /,»v\|«t kettunák Imiből hítpidl u (edtiálkapi''KiluU Magymurp/ág alámetlil^e d\drt«anelem »ullye«^ tOkben elbA.i''AMta a tudoiná''-y fejlődésül cátló /ÜíWes cikadáiyt. A •muükásüsslátlyaj olyan osztály lett ae oraaág ve/étöjv, amelynek at igazság leplezetten fel árasa, a domány feilödése érdeke. Népi demokráciánk minden segítséget megadott és inogad a tudomá-y felvirágzásához. A megváltozott, új helyzetben tudósaink kibontakoztathatják tehetségüket, alkotóenergiájukat. Ehhez aJapvetö jeler/u-ségű segítséget kapnak 0 z élenjáró szovjet tudománytól. Akadémikusaink, tudósaink a Szovjetúnió-ban te''.t látogatásaik során nagyszerű tapasztalatokra tettek szer'', amelyeket jól hasznosító tak. A legkiválóbb szovjet tudosok: I. P. Bargyin, V. P. Nyikityin. P. Bara-nov, M. M. Dubinyin és A. Bala-sova látogatása hazánkban, minden, esetben ugrásszerű fejlődést idéztek fel az egyes ''udományágakban. A magyar tudomány felvirágzásának eredményeit tárja majd egész népűnk színe elé az Akadémia december 9—15-ig tartó 1951. évi nagygyűlése. Tudományos életűnk nagyarányú fejlődése jut kifejezésre abban, hogy a nagygyűlésen több mint 170 előadás hangzik el. Hat tudományterület kutatói országos kongresszuson tárgyalják meg kérdéseiket. Soha nem ártottak még Magyarországon aj idei ragvgyuléihez hasonló tudományos tanácskozást, amely a tudomány egész terülotét felöleli. Azonban nemcsak a mennyiségben: az ülésszakok, kongresszusok és előadások nagy számában mutatko. ták a fejlődés. A magyar tudoxár..-megújhodásának, fejlődése széles kiboir akozásának alapja és legfőbb biztositéka a tudoraányos világnc-zet. a marxi»mus-leninizmus mind szélesebbkörű alkalmazása a tudományos kutatásban. Az akadémia: nagygyűlés ennek, a marxizmus-leninizmus szellemétől á'' hatott, hát. a legkorszerűbb tudomány vizsgálati módszerekkel felfegyver, zett tudománynak lesz a ser-g. szemléje. Az Akadémia nagygyűlésének közeppon jáhau a magyar tudomány legújabb eredményeinek ismertetése áll. A mi tudományunk a nép ütfyét szolgálja. £zt a szolgálatot teljwi1 a Tudományos Akadémia, amikor a küató-munku »íredményaj mo! lett az ötéves tudomány»* kut.i-tási terv megbetTélwít tűzi napirendre. Tudósaink fflUmtr''ek ¡« (eladitt jelentőkégét é* fnetíbt^/é lik, hoíjvrtn »njithe''nék eló b«^^ p/oeitiliolM iit.irttutlasftl, «« áj tv«lt nlka térlioditÁxAt, „ »ü(i«ÍMlUttt fiialitlitilá''^nak üy«r»t= Iflfát, ntp«?net-'')iei!ÍiuvUiik tejl»-i. »e, kufttirdlirf (orraditlntiink ulíib''n gyö/elinvit, a inurhWmuf le inti», inu* l''írcreteluvk Invábbl térliúdi* lá«át dolgozó ítépiiitk körében Tudóenink eddigi eredményt; mindennél beszédesebben bizonyi iák, hogy a tudomány az ál aláno?, gyakorla ilag csak a távoli jövőben felhasználható elméleti kérdések megoldása melleit jelentős'' segítséget tud nyújtani népünknek a legaktuálisabb országépitő felaaa-ok megvalósításában. A nagygyűlési beszámolók egész £ora szol majd olvan kutatási eredményekről. amelyek a termelés különbőz" területein a termelékenység emeléséve] vagy jobb minőség biztosításával elősegítik népgazdaság célkitűzéseink megvalósítása. A mi tudományunk — ellentétben az imperialisták háborús előkészületeinek szolgálatiba ''¡»ilitott bur-zoá „•udománnyal", amely a t6-meggvilkos bakíériumfegyverek ..tőkéletesitésén''1 fáradozik — c''akúgy mint minden tettünk, egésa életünk, a béke erősítéséi szolgálja. A mi tudományunk, amélynek fejlődésében a Magyar Tudományos- Akadémia 1951. évi nagygyűlése jelentős állomás lesz az élenjáró szovjet tudomány példáját követve a szocializmus építésén dolgozik, azon, hogy népünknek szabad, boldog, békés élete legyen. Az cmerikai 1»(óságok azonban mindeddig semmiféle meggyőző vúlafzt sem adtak mivel uz amerikai kémeket tetten érték. Még- ozomerUorá sajtóban is az. ''■ul a beismerései találkozhatunk hoay egyenes ói közvetlen összefüggés wm aközött, hogy tme ilksJ Icetenal utóllllórepülőgép megikir''otte Mngynrorfc/úg éa lto. inúnlu iUkmhtdiíreit ós iköxött, hogy nemrégi bo«» uz vm<rll«l lígyeHl''.t Allaiuokb.n vlfogudtú« tíz ,,1031 úvi kőlviönöii hlztentá. gl törvényt,''» J5z o törvény u» UgycMijt Államok tószérő] a Szovjü''uttló úí « ntii Uemokratl. Uuh oi''ftzágok területén lévő ze. mélyei: O fegyveres csoportok pénzbeli támogsIáíiU itányozía e''-ö. l;oyy özek felforgató és diverziós te\-ékenységct fejtsenek ki ''z emllte''t állmokon belü! ,Az 1851 évi törvény" kiálló megsértére a nemzetközi szabú ''yokn:k é: egyes demokrstiku'' államok szuverénltása ellen irú nymló merényletet jelent. A való-=úgban ez törvény nyil''án céljául tűzi ki h"''.árulók és olyan más l-gbünörebb elemek felhasz "<álá-át, akik dollárokért h:jlan-dók az amerikai ígresfziv körök legaljasrfcb megbízásait végrehajtani. .-Az 195H évi törvény" igazi -erdclté''é''.é niég az cmerikai sajtp sem ."-i''kolja. így például. S cne, a I>3dly Comp tss cimü lap szemleirója azt irja hogy a hír hedt törvény .kis Hitlerek" — kémek, terroristák és más bünö zök Egyesült Állomok általi iá- mogaYisára szánták", és ilyen emberiket — irja Stone — mi szövetségeseink közé sorolunk'' Ezek eu.ok az emberek, ekik pénz: kopnrk a kölcsönös biztonság'' ''ürvónnycl létosilett k''rrorU''u Az, hogy umerlkal kutpn»l «zál- lt orupülőgépBt küldtek JUwnúni M''éfyarofvúg terüle''ére n«" egyedüli m''iinynvAmitáte unn^k hogy v« amerikai hatóu''igek mri'' <éi''ti\|( békeweivtö ú''.Umou h&ti» Aa otaarikal hotéeágok Ilyen eeolekidetet telle« taéríék kan laler''iaik ai aonel-am«''- rlkvl tflmb álbékebaxátalt, kik i. tt''óbbi Időbon az K»y<ít\|U Nemzetek Szor\ ezeté»ek síóno^1 emelvényéről fellengzős beazédr-Vet mondán _k ö békéről és a bt-kéj cgyütnr: üködé röl. a vjiőíág ban pedig p crovcl<áclók és 0 di-verzlók politikáját, az fCressziv cselekedetek politikáját- folytai luk. A TASzSz arról szóló jejentétc, ^ogj- amerikJ katonai szálli''órt -Tíülőgép sérte''te meg Llagyeror-rzág és Románia állami határait. v&iam''nt a kémkedés- « s a díverzió-szervezők igazi büncs céljainak leleplezése széle--körii visözbangra- talált a nem zet közi körvél emányben. Az eme-•Hksi hstó-ág^c eljárása & be-''-ö^zere''ő népek joga? fdháboro ''^"át idézte A békeszerető népek eUté&k oz amerikai hatóságok elfá-rását Gépiparunk december 6-án globálisan teljesítette 1951. évi tervét A kohó- cs gépipari iparágik kózul elsőnek a tümegcikkipsr. másodiknak a műszeripar jelentette 1951 cvi tervének globális "cljeiitóiét. December 6-án befedezték ezévi globális termelési -nóiket sépiparunk dolgozói is. Az iparág globális tervének h.táriciö előtti teljesítése nagy mértekbén köszönhető o DIMA. VAG diósgyőri gépgyár dolgozói, r.ak. Mezőgazdasági gépgyáraink kcZül » szombathelyi Mezőgazda ági Gépgyúr vette ki részét leg-jobb''n az évi terv határidő előtt; oljesitéséért vivott harcból. Országszerte fokozódik a begyűjtés Az élelmezési minisztérium a begyűjtés állásáról szóló jelentésében megállapít ja, hogv a szabadpiac kedvezménytí hozzájárult a begyűjtés fokozásához, A medvék sorrendje a begyűjtésben a következő: Gabona: 1 Békés, 2. Szolnok, .3. Hajdú, 4. Csongrád, 5. Pcs , 6. uács-Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves 9. Borsod. 10. Tolna, 11. Nógrád. 12. Zala. 13. Fejér. 14. Vas, 15. Szabolcs, tó. Győr, 17. Komárom. 18. Veszprém, 19. Somogy. Kukorica: J. Békcs, 2. Baranya, 3 Fejér. 1. Pest. 5. Veszprém. 6. Hoidu-Bihar, 7. Vas, 8. Somogy, 9. Csongrád. 10. Tolna, 11. Bács-ki.-kun, 12. Heves, 13. Szabolcs, 14. Zala, 15. Komárom, 16. Győr-Sopron 17. Borsod, 18. Szolnok, 19. Nógrád. . Burgonya:''Baranya vezet, Tolna és Komárom követi. Somogy megye legrosszabb eredményével az utolsó. Baromfi: 1. Szolnok, 2. Csongrád. 3. Békés, 4- Vas. 5. Tolna, 6. Győr, 7. Baranya. 8. Hajdú-. Bihar, 9. Veszprém, 10. Pest. 11. Zala, 12. Komárom. 13. Heves, 14. Bács-Kiskun, 15. Nógrád. 16. Somogy. 17. Borsod; 18. Fejér, 19. Szabolcs. Élőállatbegyüjtésben a párt és a minisztertanács határozata óta a legjobb munkát Vas és Pest megye végezte. Ünnepélyes keretek között átadták az 1950. évi Nemzetközi Békedi/at lUés Györgynek és Kiss Józsefnek Szombaton délután Művészeti Szövetségek Házában Jorge Arrvado és Umberto Barb;ro. © Béke Világtanács tagjai, ünnepélyes keretek között adták át ..z 1950 évi Nemzetközt Békedijat liiés György Kossuth-díjas film-operatörnek és Kiss József filmrendezőnek cz 1949 évi bud-pesti VIT-ről szóló ,.A világ ifjúsága" cimü film készítésénél végzett munkájukért. LAPZARTA UTAN ÉRKEZETT: 1952 január 10 és október 1 között újraválasztják a szakszervezeti vezelcí szerveket A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége halároza< tot hozott a szakszervezeti szervek beszámolóiról és újraválasztásáról- A határozat szerint 1952. január 10 és október 1 között mea kell tartani az összes szak szervezeti szervek beszámolóit és újra kei] választani a szakszervezeti bizalmikat, mühelybizott-Eágokat. osztálv és üzemi bízott, pácokat, a helyi csoportok veze tőségeit, a területi bizottságokat, a központi vezetőségeket és a szakszervezeti megyei tanácso kat, a fegyelmi és ellenőrző Tbl--ottsáookat- A választások időpontját az eoves szakszervezetek számára a SzOT titkársága kü {ön határozza meg- Koreai hadijelentés A nephadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kinai né. pi önitotesek egységeivel, az opvej front8zakaszoko:i helyi je-. ''entőségü harcokat vívnak az el-Venséftgel és nagy veszteségeket okoznak neki. A keleti arcvonalon » néphadsereg egységoi teljesen megsemmisítették a 7. amerikai hadosztály főbb századát, amely fomos magaslatokat akart cl foglalni. December 7-cn az amerikai bombázók különösen heves támadást hajtottak v^gre Phenjan ellen. A bombák százait dobták az alvó gyermekekre, anyákra, aggastyánokra. Bombázták az amerikai repülők Nampho. Von-szan és Anben városok lakónegyedeit is-. A néphadsereg egy-ségei két ellenséges repülőgépet lőttek Je. Az amerikai tárgyaló fél kitart képtelen követelése mellett A fegyverszüneti tárgyalásosa: folytató küldöttségek albizottságának pénteki ülésén az ENSz fegyveres erő: kü döttsédének tagjai változattanul ragaszkodtak ahhoz, hogy katonai személyek leváltása és fegyverzetek feltöltése c.mén, fegvveres erőket, felszerelést és hadianyagot szállítsanak Koreába a fegyverszünet idején. Az amerikai küdöttek nem válaszoBtak a koreai-kinai fél azon javaslatára sem, hogy együttesen szólítsanak fel semleges országokat egy ellenőrző szerv létesítésére, amelv ellenőrizné a mindkét fel által közösen megállapodott kikötőket. Ragaszkodtak ahhoz a képtelen 8 0. T.OS, MINDIG 8 Z í P! Vasárnap, 1951- dec- 9. követelésükhöz, hogy fegyveres erőket tartsanak a koreai-kinai erők mögöttes területein, ragaszkodnak a katonai berendezések úgynevezett korlátozásaihoz is. A koreac-kinai küldöttség tagjai ayomatékosan kijelentették, annál is kevésbbé indokolt a fegyverszünet ideje alatt továbbra is fegyveres erőket, fegyvereket: és hadianyago» Koreába szállítani, mivel az amerikaiak kijelentették, hogy hajlandók fenntartani a fegyverszünet stabilitását cs hajlandók mielőbb megtartandó magasabbfoku politikai értekezleten résztvenni a koreai kérdés végső békés rendezéséhe. A koreai-kin ni küldöttség mlképpen sem egvezhet bele az amerikaiaknak abba a tervébe, hogy a fegyverszünet ideje alat-t — leváltás és feltöltés cimén — kiépítsék t&nadó erőiket. Megingathatatlan álláspontja, hogy mindkét fél kötelezze magát — somilyen eirnen. semmiféle fegyveres erőket, fegyvereket és hadianyagot nem szállít Koreába. — A SZOVJETUNIÓ Központi Szakszervezeti Tanácsa, a Szovjet Szövetkezetek és a Szoviet Nők Antifasiszta Bizottsága ál-tal az olasz árvízkárosultak meg» segítésére küldött búzaliszt, cukor. buza, búzadara és tejpor berakását megkezdték Odesszában a Tyimirjazev gőzösre. — a szófiai titoista KÉMPERBEN pénteken hirdettek ifélctet a banda tagjai: a titoisíák dobták át a határon bolgár terűiéire, hogy ott terror, ista, diverzáns, kártevő cs kém. tevékenységet végezzenek. a bíróság Borisz Linkov Konovot és Marin Eaev Marinovot golyóúl-tal! halálra, Jordán Szlavov Jan. kovot 20 év; szabadságvesztésre itéítc. a többiek is súlyos börtönbüntetés, t kaptak. — Az OLASZ ÁLTALÁNOS SzaJcszervCzcU Szövetség a torinói, bresciai, nápolyi, bari, co-senzai ds cagliari üzemekben meff tar tdtt üzemi bizottsági vá. lasztások alluilmával ismét je-laiitöa falöze!mei éi''t cl: a leadott szavazatik 81.3 százalékai kapta. — OLASZORSZÁGBAN a fu-dnol uradalmak munkásai sztrájkba légtek, mert 1109 mnn. fcást elbocsátottak. A jószágkormányzóság már 500 munkást visszavett. A munkások folytat-ják a sztrájkot. — AZ OLASZ KÉPVISELŐHÁZNAK az árvizkárosultaJc ügyével foglalkozó rendkívüli bizottsága a kommunista cs szocialista leépviselők javaslatára fel-hivja a kormányt, folyósítson családfőként 5—10 ezer Ura rendkívüli segélyt az árvízkárosultaknak. — a NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG kormánya jóváhagyta a Magyar Népköztár. saságga! kötött az 1952. évre szóló úrucserecgyezményt. — JUGOSZLÁVIÁBAN a háborús készülődések és a kapitalizmus visszaállítása során nagymértékben emelkedik a közszük-séaleti cikkek ára, uayhogy az árak 1939-hez viszonyítva 25-szö-rösére emelkedtek- A legtöbb gyógyszer 36—55-ször annyiba kerül, mint 1941-ben. As ENSs''hösgyülés ülése Az ENSz közgyűlésének december 7-i .ülésén tárgyalták a mandátumvizsgáló bizottság utigol-a meri kai többségének azt a javaslatát, .hogy minden küldött mandátj^nát ismerjék cl törvc-nvesnek, <j, a bjelorussz kuldö^t-ségmk Vz-^nrijatái^tottervezetct, hogy {fl^uomin:aa^epvisclöinek maiylátumát ne ismerjék cl. Ki-szcljev, /bjelorussz küldött hang. súlyozta, hogy a Kuomintang-kül-dő''tek senkit sem képviselő kormány küldöttei, s a kinal nén igazi és törvényes kormánya o Kicai Népköztárs asáa központi népi kormánya. Az USA küldö-te javaslatára nem tárgyalták meg ezt a javaslatot, ha-nem azonnal szavaztak. A bizottság javaslalát az angol-amerikai tömb országai támogatták, elkme öten szavaztak, heten tartózkodtak a szavazástól. Ezután <a gyámsági bizottság jelentését tárgyalta meg a köz-ftyülés. A különleges polilikai bizottság angol-amerikai többsége azt javasolta, hogy a csődbe-jirott Balkán-bizottságot váltsák fel egy úgynevezett balkáni albizottsággal. A Szovjetunió küldöttsége viszont olyan határozattervezetet terjesztett be, amely .magában foglalja a Balkán-bizottság haladéktalan feloszlatását, az USA-nak a görög belügyibe -őr. téiió ■ beavatkozása kiküszöbölését és a Görögországban uralkodó terror megszületését. Carapkiü. a Szovjetunió képviselője rávitú gitott. hogy az amerikai javaslatnak az a célja, hogy kiszélesítse az USA beavatkozását, ezért nem alkalmas a görög kér dés szabályozására, mert csak a nyugtalanságot ne. vélné, a szovjet küldött javasla. fa: támogatta a lengyel, ukrái; és csehszlovák küldőit! A köz gyűlés angol-amerikai „többsége" ezután jóváhagyta a külöíleges politikai bizottság határozatai» a Balkáni-bizottság me^szünte''ésé. röl, illetve balkáni aibizottsá-feláHrtásáról. A szovjet javar^ latnak az: a részét fogadták t-i, hogy létesítsenek diplomáciai kan-csolafot Görögorszáa 6«? Albánia, valamint Göröoország és Buloária között a ¡közgyűlés langol-amerika! többsége elfogadta a gyámság bizottságnaJc azt a javasla,tát is. hogy Olaszország rész vegven a gyámsági ianács munkájában, holott Olaszország nem iagja az ENSz-nek. s ezért ntm biztositható részére teljes részvc''eli jo^ a gyámíTágx tanács munkájában. Csehszlovák jegyzék az USA. Anglia és Franciaország kormányához CSÖKKEN A HŐMÉRSÉKLET Várható időjárás: Felhőátvonulások, többhelyen regseli ködképződés. Az oi•szu.? északi felé. ben kisebb esö lehe''. Mérséko''t uyugati-dóinyugati özei. A liö-mérséklet kissé csökken- A csehszlovák kormány jegyzéket intéze t az USA, Nagy Britannia «3 Franciaország kormányához az említett országoknak az olasz békeszerződés felülvizsgálásával kapcsolatos nyilatkozatára. A csenífzlovák jegyzék megállapítja, hogy az olasz békeszerződésnek a három hatalom által javasol felülvizsgálásának céljai nem egyeznek meg a valóságban az olasz n£p érdekeivel és nem segiük elő a nemzetközi együttműködés meg-szilárdítását. A három hatalom ugyanis az agressziós atla-rt tömb céljai érdekében akarja fel- használni az olasz népet és Olaíx-ország területet. A csehszlovák kormány jzonbj» nem zárkózik cl az olasz béke szerződés felülvizsgálata és Olaszországnak az ENSz-bc való felvc tc''.c elől. A csehszlovák kormánv azonban szüikségcsnek tartja, hogv a békeszerződés fclűlvizagálása a/, olasz nép igazi érdekei'', a béke és a népek közötti ogyüUmüköde--érdekeit szolgálja; az ENSz tagfelvételi kérdésben pedig tanúsítsanak ugyanilyen magaar ást Bulgária, Magyarország, Románia- és Finnország iránt is.- A Csehttslovák Kommunista Párt Központi Bizottsága jóváhagyta a Rudolf Sianrtky elten lett intézkedéseket Prága (TASzSz) a Rudc práüo Csehszlovák Kommunista Pár1 pén''eki szám-a közölte a Csehszlovák Kommunist-a Párt Központi Bizottságának december 6-i h-itározatút. a hsitározst szerint a Központi Bizottság ígj-h2r.''»u-l3g jóváhagyta a Rudolf "Sisnsky ellen tett intézkedéseket, mer''-Sian''kyról kiderült, hogy o párton belüli összeesküvés vezetője és tudíícsan lehetővé tette í> különféle ellenséges cs bűnöző c^cpcrtok kártevő működését. A határczat egyhangúlag kimondja, hogy a Csehszlovák Kommunista Púit Központi Bizo tság: levágja Rudolf Stenskyt minden pártmegbizretásból cs kizárja o Csehszlovák ból. A lap ugyanakkor közli a Csehszlovák Kommunista Pár-Kczpon''-i Bízol tsúgának bs-táre-zatá. amely szerint e? párt KE Elnökségét kiegészítik és a KB Politikai T'' i kársága tagj - inak számát növelik. Antonin Novo-nyt o Csehszlovák Kommunista Púi''t Központi Bizoltsága Elnök-régének H gjává választót'' ák. A Központi Bizottság Politikai Til-kársága tagj:inak számút nyolc, ra emelik A Kczpcn''i Bizo t''áS Politikai Titk»''.rsáeán-k uj t''S-jaívú VaclaV Kopeckyt és Anto r.ín Novotnyt választották. Leghasznosabb ajándék i r Hjándékozz betétkönyvei! hasims imcsomi sikít i m\MM% ÉS SZÓRAK02TA T A HOSSIU TÉLI ESTÉKEN ** ímmmémió Hosszúiéira tu versen vszerzM^st Uotott a nagvrécsei Vörös Október és a nagykanizsai Vörös Caiiiag tsz A ttagyrécse.1 Von* Október T«raeiőzGvetkezct elfogadja óö az Alábbiakban módosítva ki- aivja a nagykanizsai Vörös Csil-termelűszove kczetet hosz ► zukiáratu versenyre, hogy ciovetkezetünk dolgozói az ipari oanfcáeokboz hasonlóan ünne. . »«c.lhessék Sztá''in elvtórg szü ;oí.napjá<. drcembor 21-ót. I- Az öszi mélyszántást x iteíttrnber 1 helyet; teljes egészé ''iwn november 28-ra befejeztük. i. Az ütemtervben fczcr pl<j jftO kóbmécr takarmány helyett •rmuber 5-ig SM köbmé''er akarmány-si-lózást jcieztünk be- :>. A tavasziak alá holdanként 2M mázsa ¿«•táiió ragyát számítva, a mar elvégzett 12 hold trágyázáshoz ínéit december hó 21-ig 20 hol-lat fogunk betrágyázni és a K-namáradó 36 hold trágyázást ,-anuár hó 25-i^ e"végezzük. í- E-fogadjuk és vállaljuk, isogy november hó 30-ig a brigádok részére a fó''d területét és ¡elszerelését jegyzőkönyvileg át. adjuk. ''-f 5- Az énitkezés terén (íróember ho 21-rc vállaljuk 28 feröbcíyes «ertésfiaztató télies eilkészi''é^et é& ezeukivül ugyancsak december 21.rc a romos istállókbo'' cgvet kijavítunk -zámos állatok számár^, Az egész évi építkezés tervében vállaljuk. hogy február 20-ig ¿00 .-zcméí>''e6 baromfiólat, március lőre. 2000 férőhelyes «-sirkene. vc''ó énit^ét befejezzük. Anri-lia 3Q4g 200 férőhelyes fcertó6. hizlalót énitunk es márciusban Sö féröhelye-s uj. modern ''éhén-it«U6 énitéséh''z kezdünk, mc-)y«t wentflinber UO.ig befejezünk Kcenkivül scHe«ul''ló ».zá''láat, :t0 vagono inagtá-f. vnliirohit snoarlóvó giizdn.!»ági énítM^nket tc''j<on rondl^hoz/.uk. !J<rynn. i''Mk lftoS- év december 21.lg 0 legjobban <do''«ozók azámáru Mz 2 «»/obé kl«l«ká>t ér»Münk. Az rpl''kez^hcz ♦»z<tW<rc l<''tí<bh ;ipv»eol n rei''ett tavta''ékn''nV roltáráeával. valaro''nt ''erme.''ő ¡szövetkezeik errtőtorOWóihő'' l.iHowittuk'' 1952 tavaszán a* t i>,tke»é«ihcz ¡¿»^"^«¿«nMi t^g''.-i Wr tos«-fáára m "kérd 1(1 k u ®zén i''oros -tíflr''fiéoretw» bevezetőét. .A mesrlévő. de h»H"Vo«»n do''cn-/«1 ■•ni*« hr''yádot d<4r<»n^,''><l•• 21-''" {.¡''einotMik és uj szakembereket liív''iinl?. 8. Az állotténvéssé* tarén ^HaViük. hogv jelenlegi tehén-''•itózámunkat 1952- április 30-ra 26.ró" 60-ra emeljük- A növen-dékáüatokkal együtt a szarvas-ífiarhááJ''iományt 150-re emeljük Jelenlegi fejési átlagunkat 7-25-c! 8 ''iterre fokozzuk- Borju. :;ovelés-terén áftér''ünk a Szovjetunió tapasztalatai nvomán a hideg nevelésre és teheneink el-¿si átlagát 100 százalékra fokozzuk. vas-viö minden egészsé. -es tehén után egy borjú* fogunk felnevelni. Anv^koca á''lo-mánvunkat 40-ről 50 darabra emeljük. Át''érünk a kétéven-ként: ötszöri fiazbaára és min. ien awvakoránál elértfik a 10 rnalacozási át''asrot. Ló»''.''omá-üyunka-'' 16-ró'' 30-ra emeljük. ~ A tagság téli f<^I&&ozta«^áróI ^ondoékod^uníc" az építéshez -zükséges fnk^ermolés . ég egy itúromszor 8 holdas liáíasti eí-készitMévol. 8- Tcrmelőíszövetkezotünknek ■.ortéaze''e eddig nom vo''t. A étcRltendő halfl^ó m^llotti Tc-»''ulcteu mcsvalósitjuk az öutiizéM6 kortéizotoL At «>ó ovbon ö holdon, ntolvot i kovc''korő úvhon tovább foj. -ftttKuik. A Jüvö óvl imigt\í»abb törnií>ho»am (!''úróéúrt n «iov. ¡''.''t uuroleehnlkftl tawiez''alutok -o«jtaétrével iervl>o vot»ük. hoiry lazából holdnnként 12—15 má-¿«a. rozehól 15 liláin. ¿ziárpii-bój 1« máza. kukorirából 40 mftjzsa. ''burfl''r>nvAh(V 100 máz«Ae atlojrot érünk el. A 8 ho''da« gq. mlpitwane tQ^^^i holdanként 10000 forint értéket fo-KWik k''ho/nl. K-Uérl étképpen termelőszövet kezetiluknól l ho\'' ír>apotot honosi''unk meg. 9. A Nagykanizsai Vőrős Csi. «íji kihivását kibővítjük a következőkkel: Termelőszövetkezetünk felerősítésére szervezési versenvre hivjuk ki a nagykanizsai Vörös Csillagot, hccy taglétszámunkat cs földterületünket 100 száza''ék-ban nőve''.ük. A jelenlegi taglétszámunk 151 fó. földterülc ünk 852 hold. Iíatar.dő: 1952. auguszttus 30. Elfogadjuk a vereeny e''lenör-zósét, ami 10 naponként iáto. ca''a^al ellenőrzünlí. BiHpád-iaink. munkacsapfiíaink muiősé-ci versenyre, hiviak ki a Vörös Csillag brigádjait e^~munkacsa-oa<ait. AlLattenyés^őink a Vörös Csil''aír tsz- állattenyésztőit minőségi párosversenyre hivjak- Agronómusunk clfogad- a a nagykanizsai t^. acronó-luknak''kihiváeat éi jo t>zak-^nyltáaávail a bzovjet asro''tcb» .:ka alkalmazásával segití elő terme''öszovelkezetunket a páros--versenv 6Íkore«, befejezosére- A munkaerőhiány leküzdése érdekében újítóink a gepimunka jobb ós toké otoeobb kihasználása érdekében növényápolásnáJ obb ujitás bevozetését vállalják ée állandé tapasztalatcserét és ötletnapokat tartanak. A bcvá''t újításokat pénzju''alomban részesítjük. A versenyeredményeket egész éven át vezetjük cs legjobb eredményt elérőket munkaegység ióváirásban pénz-iúfca''ornban .részegítjük. Kahotek István üzemi párt titkai", É^rváth Vendel ''sz. elnök. Kovéc» pálné agro-nóm«is. Vass Ferenc ig- tag-, Németh Lajos ig. tag.. Fehér Ferenc brigád vez-. Márkus János b}igád vez., Szabó Lajos brigád vezető- LEVELEZŐINKHEZ A kommunista sajtó legfontosabb feladata, hogy szoros kapcsola''o tcTcmt6cn a dolgozó ''tömegekkel. A munkás paraszt levelezők ú ján mélyül cl ez a kapcsolat őszinte barátiágíá. A dolgozó legyen hűséges barátja a sajtónak, kérjen segí seget a munkájához, hogy munkáját mindig lökelete6cbbcn tudja elvégezni. „Az élcsapat csak akkor teljcsi''-beti feladatát mint élcsapat, ba nem szakad cl a ömegektöl. amelyet vezet, h.mcm Tényleg viszi clórc magával az ogcsz tömege''" (Lenin). A sajtó pedig az egyik legerősebb v«zköz ilyen kapcsolat létesítésére w. mogorónté«<ire a/ élcsapat ú> a (»nu-uok kozö t. Ami. kor a vijto a párt <m « dolfoüó tömegek kőrti kapo»olat oArköre, egyúttal harci fegyver i« u prolo-tArtrttur-a.il ol]<rn6gctf eesnókkel «senban. melynek «egiUógével a buruoízU be akarja cupoi 4 dolgozó ömeget. A kapl''aliaták az u\|«áabó1 tökéit vállalkozás minálrek 6s nrra használják fel, hogy tökét ■/erezzenek maguknak és félrevezessék a dolgozó tömo^cL Ml átalakítottuk az ofságot olyan eszközzé, amelv a tö-meoeket felviláaositia és maptanitfa arra, hogyan éljenek és horkan vezessék pazdasápnkat földesurak nél-WU é- ka«'' »Histák rélkül. A magyar sajtó, a szovjc saj''ó DÓldája nyomán tanulva, szorosan fenntartja a kapcsolatot a ''öme-gekkel. Különösen nagy jelentőséget tanúsít a munkádevelezésnek Megyénkben ez a mozgalom most van kialakulóban. Az eddig b?érkc rctt ''levelek azt bizony» ják, hogy levelezőink sok seoiiséget tudjak adni a sa''tőrak. Leírják azt, hogy hogyan, él''ék a múlt rendszer elnyomatása alatt és főleo arról irrak. hogy mennyivel fwvnit az életük a felfza^adnlás óta- Dolgozóink látják és érzik a rendszer közti nagy különbsége , de ; kevés a levéL amely birál és nem vetik panirra Jeve''e-zőink, hooy müven problémákkai küzdenek, milyen hiánvossárok vannak a mnn. ká jak ban, hooy ahhoz segit-seget tudnánk adni, hogy munkáinkat lobbá és ered- ményssebbé tehessék. Tarsolv István türjej tszcs-''ag írja. hogv mióta belépett □ ternje-lőcyopoHba, sokkal jobb ¿s nyu-godtabb az élete. Irja hogv ,,a co-por tói igazi eletet ós boldogságot kaptam. Megfogadtam, hogy jnun káma* ezután még jobban fogom v6í#rnl''''- A levél elmondja az ig-i rat. De a levelek lehetnek v.4llo/.ilo ak, táriák fet azokat a munka-módszereket, omeTvekke! \|ó credményckot tudnak etérel és írták moo, hofty mil«ea módszerrel tudták a befér-kfizö o"rncéftet. ■ knlákot ée eltávolítani az üzemekből, van tszet-bft]. Ez fontos azért, hogy a sajtón kérész ül tudjuk se^i''eni az egész megye dolgozóit újabb eredmények elérésére, a tapasztalatok átad/>6á ra és az ellenség leleplezésére!. Dolgozóink levelei nyomán tudiuk nem env esetben az irányítás megjavítását, a munkaterviem meof<z;,árdi-tását és a tömegek tevékenységének a fokosát biztosítani mindennapi életünkben. Levelezőink bátran vessék fel a hibákat és hiányosságokat. Kérjenek a 6ai tótól segí ségel a munkájukhoz. hogy a levele7Ő-mozga loion keresztül betölthessük a sartó tömegpropaganda szerepét. A sajtó mindig segíti a dolgozókat munkájukban o t, ahol a legszükségesebb és segíti dolgozó népünket a szo'' cializmus építésében. Takács Mihály. Ügynök bíborban Páris Jegyen az amerikaiaké? •Ha az elmúlt héten sürgősen biztosítani ke''Lett frolna a ha''á-rozathoaatalhoz megkívánt let-azámot az amerikai kongresszu« ir-^két házában, ez mi^^en bi-w^jy«l könnyebben kikerült vol.na Párieban^ mint Woshing-íbrbaji;, -- igy jeltem''zto Hoí-York Times* tu* dósit/Jjá ''efeytk jelentésében a francia fővárosban klalaku''t ho''vzetet. Ez a humorodnak fzúnt meg. tegyzós körei áll uz igawáshoe. Az arnortkuí kópvt"l6k, diplo •nnták, nónzomberek 6n tábornokok reale ugy OzOnlonolc a fran* 0U1 fő^TMbu, •tlyan «okan vonnak itt a kütüw. 6* 11 notnzotvódo''ml uil-nlf-z''^rlumMl, va''amlnt tt Mnr-8hnll.t<»rv végrehattó ^zorveze''é nek n''.ko''mn»nt»'')i körül. —• Irla a New York Tlm<« tudóslb''.jn, hog%* n Wnshingtonbo címzett távi&tokat • visszaküldik mert as-ok az omberek, akiknek válaszo''niok kellene a táviratokra, Páriában tartózkodnak-* A tué^itó valamiféle francia hivatankokra hivatkozva bi-zonvgat^t- vannak, akik azt mondojrá-9dbjfaem tudni persze, hogv komolyan-c) nem volna rossz va''amely más varost tenni meg Franciaország fővárosának ós Párlat mechngynl oz amTikiiaknak. A tudósító ''át-hutoou mosolyog oseu us ötJe. ton, mondván, hoav ogycMcn vft. i''oabun nehoien akad olóa hely .az Éinkatlnntl Szer»ődó«iol kapMoln''o« ronsretog embor. at EgyoflIt AUamok kormányának lo''onlös réexo 11 francia kormány frtúniára. '' Szóval — PArUt uz umort. "ífllfiknnk a legven .oe-v más''k hely* Franclaomác fővárosai Tdevczet az u szégvmteljes po-Mtlka. amejyot a dollár e\fit csuszó-mászó francia vezetők folvtatnak- „Aki « pápából eszik, belehal" mondja a régi, inkviziciókorabcli francia közmondás. S ha ennek leg alább az ollwnkczőjc igaz Ic-nc. udniillík már, ho?.v „aki a pápának enni ad. hosszú ¿létű lesz a földön'''' — úgy bizonyos, hogv Mr. Spellman megdöntené Mathuzsál m atyánk evezredek óta fclülmulha-tatlaj világrekordját a hoes-ú «let terén. Mert a pápai rónnak még nem volt mecenása, aki olyan bőkezűen viondoskodott volna róla, mint Spellman Ferenc Jórsci, New-York l.boros érseke Az ö elévülhetetlen érdeme, hogy az ^merikai monopolkapitá-li? ¿le, kik többségükben protes-ánsok, mormonok quakerek é6 egyéb „hamis hitűek''", ma egytől-cíyig odaadó, áldczs''kész hívei a Vatikínnik Az ö érdeme, hogy a bivek csökkenő életszínvonala foly-án egyre apadó perselypé-zek he-lyeit m-''^ródoMáro« csekkek futnak be évente a hírhedt Szen'' Létek Ba»kjsl.a. Az 5 érdeme, hogy a Vatikán költségvetésének nyolcvan százalékát ma az Egyesül'' Államokból fedezik, abból az államból; ahol a ka''oliku« lakosság számaránya egyike a legkisebbeknek. abból az államból, amely az elsők között választotta ketté a vallást az államtól. Az ő érdme, hogv amikor a Vatikán kedvenc szövetségesei, Hi ler cs Mussoli i elfün''ek a történelem süllyesztőjében, a Vatikán propaga-da- és kémszervezet« egyetlen pillinatra sem máradtak munka nélkül, hanem azonnal új gazda, az am^»ik3Í imperializmus szolgála ába állhat, lak. Miképpen végezte el ezt a csodálatos .^ittérlfST tevék »oysétfót Mr. Spellman? Mi ««a egyszerűbb ennél. A meggyőzés eszközeivel. Az amerikai nagytőkét mag győzte arról, hogy a Vatik&nt pensvlni jo uzl<j-v\| - 4 Vatikánt pedig mvggyörtu ar. ró}, hogv «* amerikai imper''nlUtá-k-it kUxolgálai jó üzlet. S kö''bvn gondosan ügyelt úrra is, hogy ő mag* •« maradion kl a* üsIelbAL Peru« abhoc, hogy valaki ilyuu eredményeket urhesucn el kockára okat is kell vállalni. És Mr Spellman nom fukarkodott a kockáratok vállalásával a natiy cél ér. dekében. így például, mint Nw. York érseke, habozás nélkül hajlandó volt kockára tenri a gondozására bíróit nyát lelki üdvösségé'' azáltal, hogy éveken át feléje'' se nézett egyházmegyéjének. De még ennél nagyobb kockáratoktól sem riadt vissza. A második világhá-1 ború alat", mint az amerikai á-1 bori lelkészi kar feje, még a fa-sisrték ellen küzdő amenkai c6»-patok ''zászlóit is megá''dotta! Még szerencse hogy az áldás hatékonyságát azonnal sietett ellensúlyozni azzal, hogy ngvanakkor beha ó tárgyalásokat folytatott Ribben-troppal és Grandival an-ak érd"-kében, hogy egyrészt Hitler és ¡Mus-olini, macré«zt Churchill, de'' Gaulle és — Roosevelt há a m5-gölt — az amerikai hadvezetés kö--ött különbékét kovácsol ;on össze. S hogy ez a „lelkek megbékélésé rc'', már mint a fasiszta lelkek mc-gbékéléséré irányuló tör^kvé-e nem sikerült, kizárólag arn&k -adható bc. hogy míg ő tárgyalt. _ Szovjet Hadsereg izzé-porrá zúz a níci hadigépezetet. Milyen ember hát Spellman Ferenc .József, akiről egy newyorki lap nemrégiben ezt trta: 1 „Snellman bíboros fó''io a Fe. hér Házé félig a Vatikáné, do egészen az imperialistáké"- Hogy ér''e cl azt, hogy összekötő tiszt, lehetett a reakeb két foha-talma. a harmadik vilátfhborü ké'' íőíúszkc: Wafbing+on ét Róma közölt? Miféle ''-ehe''iótfftk lapoa-. ganak ebben az emberben, hogv ma már nyíltan batrélnek arról: 0 u oápai trón várományosa? Tárgyilagoson meg koll álUoi tanii rendkívüli tehe«sdod Már mint amerikai értelemben, Et ebelvége már egásrea i''ió korában, az ugye cmi évek alatt ín megnyilvánult. Igaz, a 1anMiva"ból rl-''andóan bukáara állt, de több győ. relmet aratott ar iskolai boxmér. köréseken. Ugyanekkor nyilván''ar. tották mint kiváló túrivá'' és az is közismert tény, hogy a bíboros igtfn jó pilóta, aki mindig maga vezeti a gépé . így aztán bironyoS, hogv ho nem lett volna érsek belőle, feltétlenül vezetószerep várt", volna rá .1 sportéletben- Ezenkívül, verseket is lr. Igen, Spjllman bíboros valóban költői lc''ckl Mi sem bizonyi ja ezt jobban, mint az, hogv bár verseit még senki se olvasta végig, de 250 000 dollár írói honoráriumot kapott értük. És <* kiadó se fizetett rá. hiszen ezt 4 köte et az USA összes templomaiban 6zószékröl reklámozták. A versírás azonban ma már a babérom bíboros irodalmi pályafu át>ábai> csak az első szárnypróbálgatásrak ígérkezik. Jelenleg a poli''ikai üzlet mellett filmscenáriumon dolgozik. Erre Hollywood már előlegeként is többe'' adott negyedmillió dollárnál. És joggal. Hiszen, ha egy verskötetből 100.000 példányt adtak cl szószékről. vájjon mennyi mozijegy fogy majd el. ha annak-árusítására állítja m-»id át lelkipásztorai! a bíboros? Hiába, kinek lenne jobb. hatásosabb „pub-licíty"-je egy ilyen kitűnő érseknél?" De egy ioazságos pap nem anyagias. Spellman sem szereti zsebében a 6ok pénzt. Inkább részvényekkel spekulál. S költői vénája itt sem hagyja el. Amint diplomatakén el kezd egy akciót, a múzsa azonnal megihleti és nagyban vásárol''at vele olyan részvényeket, amelyekben a politikai mesterkedés foly-án áremelkedés várható. A kor ai háború kitörése előtti napokban például, nyilván versírás ¿s DuIIts tokiói tárgyalásai közben, olyan sugallata támadt. ho><y Betleh m-S eel részvényeket kell vennie. Ennek a Botlehem-S''crlnok »gvan semmi kőre nincs ahhoz a BoMe-hemhez, amelyet a bíboros ri''k* templomi szónoklatai alkalmával . emlegetni szokott do annál több köze van a Koreába ¿zállf ott amerikai fegyverekhez, ¿»molyok uagy-rérét us a trönxt gyártja. lám. eodk c»odáfa. Spermán »ugslla''.i bevált, a próUtikutf hong^álú ri-»e vények áríolyamfl nhánvnap ah ti több mint Máz szAralékkal wnulke-de''t. Truman olnök — a funh»k uU<> érthető okokból — mtnt bizalmt emberére, mint egyik legkiválóbb poli''ikai ügvnökére, mlnf a haborü elfikészitésében egyik lefmetfbi-hatóbb scöi''ö ársára tekint Spellttian-ra. A Valikán pediw —- ugyané ak a fentiek után téliesen érthető okokból — mint egyik legkedvesebb fiát. l''.tfdrágább. helyesebben ''ogha^rnothai óbb gyermekét ''ártja nyilván. Dehát az emberek nem egyformák, a derék bíborosnak sem futott osztályrészül tökéletes boldogság. Hiába lóp forró frigyre mintegy személyén keresztül az egyházi és vilátfi hatalom, vannak, akik érthetetlen okokból mégr©m kedvelik Spel''man Ferenc Józsefet, az érseket. boxolót, köl öt, spekulá-st ¿s politikai méregkeverőt. így például Amerikában nem kedvelik a7ok, akik nem értenek egyel Truman háborús politikájával — vatfvr? az amerikai néo tíz és tízmilliói. A katolikus világban nem kedvelik azok, akik nem értenek egyet a Vatikán háború« porcikájával, — vagyis ""a katolikus hívek száz és százmilliói. Sőt, nemcsak nem kedvelik: egyenesen kimondják azt a véleményüket.'' hogv az ilycufaita bíborosnak semmi köze a valláshoz, az ilyenfajta bíboros nem más, mint az imperializmus ügynöke, aki a nanl talárt csak álruhának használja (el S a maszk, ha egyszer felfedez-tek mögötte az igazi urcot. nem tegiü többé elroi''eni u i/ándót<okal em. Spellman bíboron, akármilyen kiváló »portombor 1. nem dön4l meg Mathust-álem rekordját, akármilyen kiváló boxoló i», a népek •zár-milliói kiülik a ringből. S amikor maid társaival együtt vr. nt ismert pilóta <« „replilnt fog", »rebb. nyugod "nbb lesz. az etnbítek élete. Vasárnap, twj. dec- 9, Ahol két ember találkozik — Rákosiról beszélnek Léteivé község dolgozói nagy •lelkesedéssel fogadok Rákosi elv. :ár<j szavait az ipar és a mezőgazdaság fejlődéséről, a jegy-rendszer megszüntetéséről és a mezőgazdasági áruk szabad íor-^avmáról. A beszéd hatalmas Gendületct iulovi a terménybegyujiésíR''k. Rá. ikosi elvtárs beszúde után össze, évüllek a párttagok, tanácstagok és a népnevelők. Közősei l>cKé!U\k meg, hogy ujabb hnr-fO\| iudilaiuvk a terménybegvüj. it«S beíele«é«ér!. Itúk<»i olv-társhoz Küldött táviratban ezuvukut adták: Drága Rákosi elvlám! .Ifi. Lc/C/»/«: kÖiSég dolgozó parasztjai, '' itt. a Ttto-banda < rutzédságábu1i eddig is Uötc. U. stégünknek tartottuk a be-udás teljesítését. örömmel vettük iudotmistil a Magyar Dol-iiozók Pártja Koz ponti Vezető-séfjének .és szirotcft Rákosi elv. társnak bejelenténél o- Jegy-rendszer mcgsziini<tcséröl cs •termentjeink forgalmának felszabadításáról. Fogadjuk, hogy a bekcfábor erősítése érdekében feleslege» terményeinket az állatni felvásárló helyre szállítjuk be cs ezzel még szorosabbra fűzzük a munkás-puretszt szövetségei. — Letenye község dolgozó parasztjai megértették Rákosi elvtárs beszédét — mondja Tóth András négy ho-ldas dolgozó paraszt- tanácstag. Eui is megértettem. Rákosi elvtárs beszéde nagy ölömet jelentett számomra, mert beadásomnak eleget tettem és szabadon értékesíthetem most a ¡terményemet. Igaz, a baromfi- Mari néni '' Immár egy ,hcte Rákosi elv ''társ beszéde után pirushasu százasért kínálja a kacsát a sala-egerszegi piacon. .1 túloldalon 20—30 forint körül lehet ilyesmi t nátárolnl. Látja ezt Mari néni <is — dc nem enged a százból. Szerinte fői/, ahol a tszcs-ok, a HARSÉVAL árulja a baromfit) ott beteg állatokat árulnak, (fir-íhbíH, hogy amikor ő la eleget tett u buroinfiheaddsnak, akkor maH''egészsé (jennek mondta mákját, kacmljitf.) Vgy látszik <t v<l. tairlók, 10—SU—HÓ t''ut ((ijmsh« tflul rendelkező húiiusKoiiijuk Inkább a „bi''W baromfiból od-aúrolttak. Mrui m''ni meg vaut sértődve. O ugy képzelje cl a szabadpiacot, ahol ncU minden szabad (a más rovására), Maii néni elfelejtette, hogy a feketézés, a speleulálás, a jegyrendszer megszünfatcsc kölcsönösen a munkások és <i dolgozó puratiztuk érdekében történt. Amit a munkások termelnek, legyen az cipő, ruha, gumicsizma, edény, szappan, ahhoz ő már hozzájuthat. Nem kell a spekulációs árat megadnia cr/c. Szóval, a munkások megtették a magulxf-Mari néni azonban még mindig szeretné a két hét előtti árat megkapni a kacsáért. Mintha azóta misem történt volna. Pedig hát Mari néni nem is tudja, hogy a párt, Rákosi elvtárs gondoskodása következtében megszűnt a jegyrendszer, nincs már élelmiszerhiány. Hiába kér a kacsáért többet, mint amennyit megér, hiszen van bőven mindenből. rendes áron. Tudjuk, Mari néni előbb-ulóbb megérti ezt, ha most meg elégedetlen is. Siclve, egészen olcsó áron elad vagy öt tojást, mert hazafelé vonatjegyet is kell váltania. Aztán d kacsával a kosárban eltűnik a piac sarkán. De mafd visszahozza és rendes árért kínál, ja, mint ahogyan u legtöbb be• csületes dolgozó paraszt tcazi, beadásomról megfeledkeztem, de holnap azt is teljesítem. Én mint tanácstag jó példát akarok mutatni hisz Rákosi elvtárs mondta, liogv elsősorban nekünk kei! jó példával elírt járni, ígaz is, ha iiépncwlömunkába megyek, csak ugv tudok rendes cs megfelelő fölvilágosító munkát végezni, ha elmondhatom magomról, amit n dolgozók állama kívánt tőlom. telJísiU''lteni. r— Én n&n vagyok tanácstag — mond ja Iván József hót hol-da« dolgozó para»zt —, beadásomat imVgl« 100 «zúzalékon felül teldecKi''ttetn, mert egyformán ró«e«el vagyunk országinak énl. IŐsének. Most. hogy RiikoM olv» társ beszéde után megszűnt jegyrendszer és minden gazdálkodó szabadon eladhatja terményét, büszke vagyok arra, hogy beadásomat tdljesiteitem, mert most én is azok közé 1ar-tozom. akik táviratot küldtek Hákosi elvtársnak és boldogan jelentették, hogy „beadásunkat teljesítettük." Munkába indultak a népnevelők, Az eredmény Hákosi clvlárs beszédének kötfzfinheiő — mond-Jáik népnevelők, — Iígymá* után Jneinrk a megrakott xe-kerok u tonnínvntktár feh\ Ahol l«H ember tflliVIkezkk: Rákosiról beülnek, (K. !•) Indítsunk még fokozottabb harcot a begyűjtési terv teljesítéséért! többivel 6 Vaj\|W , 1951. dee. I. Aí Élelmezési Minisztérium je. Icntcíe ejupján megyénk a begy üjtcfí versenyben ismét előbbre jutott. Jelenleg a 15 helyre kerültünk fel. Azonban ez az eredmény nem jelenti ezt hogy most már mindent megtettünk azért, hogy visszaszerezzük az elsők közötti helyet. Minden község, minden járás, minden dolgozó paraszt azon legyen, hogy kötelezettségének 100 százalékban. de azon tul is tegyen eleget. A nagykanizsai járás dolgozó parasztjai a mai napon már 101 százalékos eredményt jelentettek kukoricából. Azonban e-többi járásnak még komoly harco kell vivniujc a 100 százalék eléréséért. A járások közötti versenyben a letenyei járás továbbra is tartja az erős küzdelemben visszaszerzett első helyet. Azonban a kukorica begyüj-esyütt jobban kei! íokozr.lok, mert u twsykoni-z»oi júrúa farkukban -nslnd. Eredményeik kukoricából 02, burgonyából 70, jrpríforgóból 02 szúxtt''.ék. Letenyei járús népnevelőt dolgozó pai-MMítJal! Hor< celjdtok lüvúbbro'' 1* u dle»öíé. ec> elíö hely megtbrtúíáért. Lel. ke, hut''eos munkávV. tegyetek eleget kötclezettiiégteknek. hogy megyénk klvlvh;«5a magúnak a győzelmet. Második a nagykanizsai járás. Kukoricából 101, burgonyából 74, napraforgóból 67 százalék. A kukorica begyűjtés b"n n-agyszerű eredményt ért el a járás dolgozó parrszt. ság. Ha a burgonya és & napraforgó begyűjtését jobban fokozzák hamarosan megelőzhetik az élenjáró letenyei járást. Pártszervezetek. tanácsok, népnevelők! A kukoricvbegyüjtés példájára vigyétek győzelemre a burgonya és napraforgó begyűjtését is, szerezzétek meg az első helyet! A lenti járás napról-n:pra jobb eredményeket. ér el. A kukoricsbegyüjt éíben a második helyen úünck 96 százalékos eredménnyel. Azonbsn a burgor.ys beadásban elmaradok és ez akadályozza őket, hogy cz első közé kerülhessenek. A burgonyából 69, a naprcacrgóból 83 százalékban teljesítették eddig beadásukat. A járás dolgozó p:-r-''ztjai keve sék cz élenjárók példáját, hogy a burgonya- is á naprafoigóbcgyüjtés emelésével klvivhaísák nrguknok nz első helyet. Ebben a munkában Je. gyonuk t dolgozó parasztok »e-8Í''t?égére a népnevelők, páriizer. S) Jr« //. '' ■ '' / ^lUEL tlO/ílH vv vezetek, tanácsok é.<? a tömeg, szcívczc''ek egyaránt. A ziíicegcrszegi ^^tl járás dolgozó pa-rasztjai még min-JVwV dig késlekednekx 1 Az eredményük^ WJ 1 kukoricából 92. £f & I burgonyából 54 (0 legalacsonyabb a járások között), napraforgóból 48 százalék. (Az utolsó előttiek)^ A zalaegerszegi járás dolgozó parasztjai is tegyenek eleget kötelezettségűknek. Ne akadályozzák megyénk előbbre jutását a versenyben. Pártszervezetek, ta-r^ácstogok járjantk elől jó példával."- dolgozó parasztokkal együtt harcoljanak a* begyűjtési terv mtradékf-aksn teljesítéséért. A za]?> szentgróti XA^-W/- Ürás csiga ír " tempóban halad. Eredményük kukoricából 86, (a legalacsonyabb a megyében) burgonyából 71. napraforgóból 32 "ázaiék (legutolsók). A zala. szen-gróti és zalaegerszegi járás dolgozó parasztjai ckadályozzák megye tervének toljesitéíét. Kövossék t tübbl járás példáját. Minden népnevelő, lánác»ty« harcoljon nzói''t. hogy u Júrúíuk elkerüljön uz utolsó helyekről megyénk Ismét tv, élenjárok közé kerül jün, — Nézd örzse, milyen gyönyörű állat! Majd hogy meg nem szólal. - - — Hát jobb is, hojjy nem szólal meg, mert még elkotyogná, hogy nem adtuk be a tojásokat. MIT előadásai: Vajgyár építkezés: december 10. 17 ó: A helyes táplálkozásról dr. Nyilrai P. Petőfi isk- szülői munkaközösség: december 10, 19 ó: Amit a szemünkről tudni kell. dr. Gulyás L. Babosdöbrétoi tsz.: december 10, 19 ó: Alvás és álom, Vecz-kó J. Zalaszen''gróti tíz.: december 10, 19 ó: A talaj szerkezete, Do. .oesek J. Fityehíiza t«z. dseember 10 lü ó: Csillagos 6g, OúspAr J, ubV óét Felelősek vagyunk a valamennyien9 akik Ctéixillonuisnnkon az ó''srí kom ■ piU)y aluli meglazult a munkafegyelem, ami megmutatkozik a: 6»si fervtinJi telje^énében in, annak elleth''rc, hogy Jelenleg a iné. gyei gdpdthyuhnk kötölt folyó ucrMcnylu''ji rhöli vagyunk, dc őszi (ervünket osak 75 százalék-ban i adtuk cz Ideig teljesíteni, Hákosi elvtárs beszédét n pötös-kei gépállomás trahtorislt''ti nagy figyelemmel hallgatták. Mi. élenjáró fraklorteták érezzük azt, hogy ii fegyelmezetlen, tervüket nem teljesítő traktor illákért felelősek vagyunk. .Vem fedtük fel azolcnak a irak-torosoknaJc hibáit, akik elhúzták az időt egyes műszakok alatt. ))cm teljesítették tervüket, hát-''áltatják a gépállomás tervének ^djesÜésct, gátoHák az egész öl-éves terv határidő előtti megvalósítását. Ha muriha közben felelősségre vontuk volna a fegye. lemrontókat, támogattuk volna őket munkájukban, őszi tervünket már 100 százalékra teljesítettük volna. Nm egy traktoros teljesítette 130 százalékban tevéit, melyen keresztül elértük volna, a magas prémiumban való részesülést. A termelésben hátul kullogok, akik a munkahelyükön kcsőn jelennek meg, nem vigyáznak gépjükre, elfeledkeznek arról, hogy saját gépükkel maguknak dolgoznak. 11a többől dolgoznak, jobb munkát végeznek, többéi kereke-lük. — E/i Paucsa László a legutóbbi 10 napi tervemet 150 száza-It''lu''u teljesítettem, ''i30 forint fizelht kaptam. A multrendsier-ben egyikünk'' pásztor, másikunk hónapon munkás voll, Másnak dolgoitunU, nem becsültek tmy fegyelmezetleneken együtt dolgozunk bennünket, A múltban aki roMzul dolgozott, vagy la''sön jelent meg a munkahelyén, azt a munkaadó azonnal elbocsátott^ u csend 6röh''kcl viteti» el, Hasonló volt ,t többi traktoron társaink sorxn, Hónapon munkátok, ptluz ¡oroli voltak, vagy cgi/-Mi hold földjük volt, 1 unctif mellett kénytehnek voltak egyéb munlidf vállalni. Annyi munkabért kaptunk, hogy tengődni lehetőit belőle, dc éhn nem. Ma miénk a gyár, a mí gyí rainkban liészült traktorokkal dolgozunk. Ifa jobban dolgozunk, jobb életet biztosítunk a családunknak ís. Feladatunk, hogy hecsak tf]tiketten teljesítsük tul tervünket, hanem fegyelmezett munkával valamennyi paktorísta teljesítse a tervét. Vannak a gépállomásunkon olyan traktorísták, mint Lázár István, Budai Ferenc, Kiss Ferenc, Pintér Imre, akik az őszi munkák idején elhúzták az idői és hátramozdítóik ma is a terv teljesítésének, az őszi talajmuu-Icák befejeztével kezdődnek a gépjavítások és az oktatás. Ezek a munkásaink a gépállomás területén is folytatni akarják a fegyelmezetlenségüket. Mi, trakloristák követeljük a munkafegyelem megszilárdítását gépállomásunkon és elitéljük azokat, akik a munkafegyelmet lazítják. A munlcafegyelem megszilárdításával mutassunk mi, kommunisták jó példát társainknak, hofty a párf iránylláiát követve, minél hamarabb megvaldnilsuk a szocialista mezőgazdaságot. Pitucm Lú:ló én Hókon a hl: ló n pöbjskií gépállomás trulilorisláf, Sztálin elvtárs születésnapjára vállaljuk... A magyarföldi ..Béke" tszcs és tagsága együttesen felajánlást tettünk. hogy Sztálin elvtárs 72. születésnapjára egy sertésólat, amely egy különáHó majorba.1 van és a csoport tulajdona, szétbontjuk»^ a tszcs gazdasági udvarába 20 férőhelyes befogadó képességűre újraépítjük. A csoport istállóit megjavítjuk és kimeszeljük, ezzel is megmutatjuk, hogv a tszcs-beií a legnagvobb rend és tisztaság uralkodik." Az eddiginél még jobb munkát végzünk a tszcs fejlődéséért. Éberen ügyelünk az ellenség megmozdulásáru. Egy pillanatig sem szüntebjük meg a harcot a kuúikság ellen. Felajánlásunkat Sztálin cflvtárs szülctésiapjának mékó megünneplésére a legjobb tudásunkká! teljesíteni fogjuk, Tóth Gizella tszcs-könyveló. Dómján Emil elnökhelyettes. Azért tanulok, hogy falunk kulturális felemelkedését én is segíthessem 1951- februárjában lettem könyvtáros. Habár nem tndtam, csak sejtettem, hogy mi egy könyvtáros dolga, méois szivesen és őrömmel lettem azzá. Van egy nagyon szép könyvtárunk. Magyar, szovjet ismeretterjesztő és minden olyan könyv megvan nálunk, ami egy község könyvtárában kell. Mikor megválasztottak könyvtárosnak. nagy tecnivágyás volt bennem. De utólag láttam, hogy sem az Hiúságot, sem pedig a többi dolgozót nem érdeklik azok a axén könyvek- Egész nyáron egyetlen egy ktfnvyet la csak nagy unisoláara vittek el. oyon fájt és bántott, hooy én l»«mol egy Ilyen faluban vagyok könyv, tárót. Xtlltf tudásom sem wlt. igy nem tndtam rajta segitcnl- Most, hogy népkönyvtárvezetot tanfolyam indult, örömmel jöt tem el- Számitok arra. hogy kellő tudást szerezve, megjavíthatom munkámat, amit ugv szeretnék. Hasznára válnék a társadalomnak azzal, ha megtaníthatnám az embereket arra, ho gyan kell élni. Ezért örömmel tanulok, hogv hasznára Iegvek az országnak azzal, hogv falunk kulturális felemelkedését én is leoithesseiu- Népkönyvtárosok! Végezzétek el mindnyájan a 6 napos tanfo-. NAGY SAROLTA UlayHAlfl»/ i >U '' ti n